Nyelvtan érettségi

A szövegösszetartó erő: jelentésbeli és grammatikai kapcsolóelemek

1. A szöveg

A nyelv és a beszéd legnagyobb egysége; a nyelvileg megformált mondanivaló egységet alkotó egésze. (Terjedelme minimum egy mondat.) A szövegösszetartó erőt kohéziónak nevezzük. Ezt nyelvtani elemekkel és a jelentésbeli összefüggéssel teremtjük meg.

2. Globális és lineáris kohézió

Vannak olyan szövegösszetartó elemek, melyek a szöveg egészét vagy hosszabb szakaszait hivatottak egyben tartani, mint a cím vagy a tételmondatok. Ezek felelnek a szöveg „globális” kohéziójáért. Más (elsősorban nyelvtani) elemek inkább a szöveget alkotó mondatok egymást követő rendjéért, egyenes vonalú követhetőségéért felelnek: ezek felelnek a szöveg lineáris kohéziójáért.

3. Grammatikai és jelentésbeli kapcsolóelemek

A szövegösszetartó erő (kohézió) nyelvtani (szóelemek, szavak közti kapcsolatban jelentkező) és jelentéstani (a szöveg tartalmát összerendező) eszközei.

a) A grammatikai (nyelvtani) kohézió

A szövegösszefüggést megteremtő nyelvtani elemek. Eszközei:

  • névmások (Tegnap színházban voltam Istvánnal. Neki nagyon tetszett a darab.)

  • határozott névelő (már ismert elemre utal – Tegnap színházban voltam Istvánnal. Az épület fantasztikus.)

  • kötőszavak (Tegnap színházban voltam Istvánnal. Ezért nem tudtam készülni mára.)

  • határozószók (a térbeli, időbeli összefüggésekre mutatnak rá – Tegnap színházban voltam Istvánnal. Ma pedig operába megyünk.)

  • toldalékok (pl. birtokos személyjel, igei személyrag – Tegnap színházban voltam Istvánnal. Útközben jól összevesztünk.)

  • hiány (a már ismert elemet –témát – gyakran nem mondjuk el még egyszer. – Tegnap színházban voltam Istvánnal. Nagy élmény volt.)

b) Jelentésbeli kohézió

A szövegösszefüggést megteremtő jelentéses elemek hálózata a szövegben. Eszközei:

  1. Szavak szintjén: a szöveg témahálózata

        • cím

    • kulcsszavak

    • ismétlések, szinonimák, körülírások = izotópok (a szövegben azonos dologra vonatkozó kifejezések)

    • antonimák (ellentétes jelentésű szavak)

    • azonos jelentésmezőbe tartozó szavak

  2. Szöveg szintjén: a mondatok, szövegrészek közti tartalmi-logikai viszonyok: párhuzam, ellentét, oksági (magyarázat, következtetés), rész-egész viszony.

4. A szövegbeli utalások három fajtája:

  • anafora: visszautalás a már ismertre (ld. Simon megint becsajozott. Neki mindig minden összejön…)

  • katafora: előreutalás arra, ami következik (Az iskolaév legnagyobb eseménysorozata holnap indul. Megkezdődnek az érettségi vizsgák.)

  • deixis: rámutatás, kiutalás a szövegből (Azt a kéket kérem!)

5. A téma és a réma

Egy szövegben mindig váltakoznak a már ismert és az új információt közlő elemek. Rémának nevezzük az új, hírértékkel bíró elemeket, témának pedig a már ismert közléselemeket.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük