A kulturált vitatkozás kritériumai, vita értelmezése

A vita fogalma  

VITA = az érvek ütköztetése. Célja a vitapartnerétől eltérő vélemény igazolása, a partner meggyőzése. A vitának van témája, és legalább két résztvevője eltérő állásponttal. A vita, az érvelés több társadalomtudományi ágazat fontos eszköze (és témája), pl. politika, retorika, filozófia, etika, jog, kommunikációelmélet, logika, pszichológia, stb.

A vitának vannak erkölcsi szabályai, ezt nevezzük vitakultúrának.

A vita célja

  • tanulás

  • a közös belátás elérése

  • az igazság közelítése

  • eszmecsere

  • véleményünk megvédése

  • a másik fél meggyőzése

  • érveinek cáfolása

A vita témája
tulajdonképpen bármi lehet. Egy nyilvános vitában általában valamilyen aktuális jelenség,
időszerű, közérdekű kérdés

A kulturált vita kritériumai

A jó vitában: szembenálló feleknek nem az a céljuk, hogy legyűrjék a másikat, hanem, hogy együtt, közös belátással közelebb jussanak az igazsághoz. A vita sohasem személyekről szól, hanem eszmékről, véleményekről (nem szabad személyeskedni)

  • becsületesség, őszinteség, beismerés képessége —ha saját érvelésünk gyenge

  • udvariasság

  • figyelem, türelem: (igyekezni megérteni az ellenkező vélemény érveit)

  • higgadtság

  • megfontoltság

  • körültekintés

  • a másik álláspontjának megismerése, gondolatmenetének követése, érveinek megértése, helyzetnek átélése

    • de attól még ne adjuk fel a saját álláspontunkat

  • nem szabad személyeskedni

  • jól felépített, logikus érvrendszer

    • jó érvek és bizonyítás

  • a másik gyenge pontjainak felismerése

A jó vitatkozó:tehát türelmes (igyekszik megérteni az ellenkező vélemény érveit),  udvarias, higgadt, végighallgatja a másikat, éso rendelkezik kritikai gondolkodás készségével (a gondolatok és érvek felismerését, megfogalmazását és igazolását jelenti) Ez segít abban, hogy kövesd vitapartnered gondolatmenetét, megértsd érveit, és felismerd, hol vannak a gyenge pontjai.
Felkészülés a vitára:

Érvek gyűjtése mindkét oldal/álláspont mellett. Az anyaggyűjtés, kutatómunka forrásai:, saját forrás(ötletek), külső forrás. Az anyag elrendezése, lényegkiemelés, osztályozás (erős és gyenge érvek). Szerkesztés: az érvek hatásos megnyilatkozássá, beszéddé formálása.

Hasonló

  • |

    Az összetett költői kép

    A szépirodalmi stílusnak, azon belül pedig a lírának meghatározó sajátossága a képszerűség. Tágabb értelemben költői képnek nevezünk minden felidéző erejű metaforát, metonímiát, hasonlatot, stb. Szűkebb értelemben a költői kép több képszerű stíluselem kapcsolata, egységbe szerveződése. A képeknek egymáshoz való viszonyában fellelhetjük az alakzatokra jellemző eljárásokat, az ismétlést, a kihagyást és a felcserélést, ezért mondhatjuk, hogy…

  • Nyelvművelés és nyelvtervezés napjainkban

    –nyelvi cselekvés: a nyelvre gyakorolt tudatos hatás –nyelvi tervezés: akkor van rá szükség, ha egy közösség társadalmi problémái a nyelvvel kapcsolatosak (probléma többnyire: a normák ütközése), vagy ha egy bizonyos területen hiányos a szókészlet  2 fő rész: a nyelvhasználatra & magára a nyelvre ható tevékenység Könyvajánló Érettségi – Nyelvtan Készülsz a nyelvtan érettségire? Csekkold…

  • Szövegformálás és szövegfajták

    A szöveg a nyelv és a beszéd legmagasabb szintű egysége. Van kommunikatív tartalma, megszerkesztett, lezárt nyelvi egység. Tartalma mindig valamilyen közlemény, szerepe tehát valamilyen üzenet közvetítése. Megformáltságának fő vonása, hogy nyelvi eszközökből áll. Hatása függ a közlésfolyamat tényezőitől. A szöveget tartalom szempontjából a teljesség, a megformáltság szempontjából pedig a kerekség, lezártság jellemzi. Terjedelme és megformáltsága…

  • A magyar nyelv szófaji rendszere

     I. Ige II. Névszók Tulajdonképpeni névszók 1. a) főnév: köznév tulajdon név:  személynév, állatnév, márkanév, intézmény, cím , földrajzi név b) főnévi igenév Könyvajánló Érettségi – Nyelvtan Készülsz a nyelvtan érettségire? Csekkold ezt a könyvet, átfogóbb tudást ad és nem fog semmilyen random kérdés kifogni rajtad Megnézem a Bookline-on → Partnerlink – vásárlás esetén jutalékot kaphatunk,…

  • A társalgási stílusréteg

    A hagyományos stilisztikák a következő tipikus stílusrétegeket különböztetik meg a szövegek stílushatása alapján: társalgási, hivatalos, publicisztikai, tudományos, előadói (szónoki), szépirodalmi stílus. Mindegyik stílusrétegnek van szóbeli és írott változata és legalább három stílusszintje (igényes, közepesen igényes, igénytelen). A társalgási stílus elnevezésben a „társalgás” kifejezés hétköznapi nyelvi kapcsolatokra utal (egyszerű, közvetlen beszélgetésre, odavetett félmondatokra vagy mindennapi leveleinkre, céduláinkra, üzeneteinkre)….

  • A határon túli magyar nyelvűség

    A kisebbség fogalma  A nem anyanyelvi területen élő népcsoportokat hívjuk kisebbségnek. Nemzetiségi, nyelvi és vallási kisebbségekről szoktunk beszélni. Könyvajánló Érettségi – Nyelvtan Készülsz a nyelvtan érettségire? Csekkold ezt a könyvet, átfogóbb tudást ad és nem fog semmilyen random kérdés kifogni rajtad Megnézem a Bookline-on → Partnerlink – vásárlás esetén jutalékot kaphatunk, neked ugyanannyiba kerül. A…