Az önéletrajz
Önéletrajzot általában iskolai felvételik, új munkahely megpályázása, valamilyen pályázati anyag mellékleteként készítünk. Az önéletrajz személyünk, iskolai végzettségünk, tanulmányaink, szakismeretünk, munkásságunk, munkahelyeink, érdeklődési körünk bemutatása. Egy önéletrajz sokat elárul írójáról, nyelvi, helyesírási képességéről, sőt igényességéről, rendszeretetéről is tanúskodik.
Az önéletrajz leggyakrabban alkalmazott típusai: az általános és a szakmai önéletrajz. Mindkettő íródhat hagyományos, illetve amerikai formában.
A hagyományos önéletrajz egyik lényeges eleme, hogy írója összefüggő mondatokban tudósít önmagáról, képet ad személyisége alakulásáról, szakmai, emberi fejlődéséről, az életét befolyásoló tényezőkről. A hagyományos önéletrajz vázlata:
személyi adatok (születési hely, idő, a család adatai)
az iskolák adatai (az iskolák neve, az időtartam, a szaktárgyak iránti vonzalom, az elért eredmények)
az elért szakképzettségek (hol, mit, mikor)
a munkahelyek, a beosztások, az eredmények, a kitüntetések
nyelvismeret (a nyelv megnevezése, a nyelvismeret szintje, az elért hivatalos minősítés)
szakmai munkásság (az elért eredmények, a tanulmányutak)
szabadidős, egyéb társadalmi tevékenység, érdeklődés.
a cél kiemelése (miért készült az életrajz; a hivatásválasztást, a pályázást indokoló tényezők)
A fent bemutatott sorrend tetszőleges, az önéletrajz írásának célját figyelembe véve változtatható, illetve bizonyos részek elhagyhatók belőle.
A modern formában megírt életrajzot a rövidség, az áttekinthetőség, a tagolt, vázlatszerű elrendezés jellemzi. Ebben nincsenek összefüggő, egymásra épülő mondatok – a célmeghatározás kivételével. Ennek a típusú önéletrajznak a fő célja az adatok tényszerű, rövid közlése.
A modern típusú önéletrajzban a lap elején jobb oldalt helyezkedik el a fejléc, amely az életrajzíró nevét lakcímét, telefonszámát, esetleg a fax-, illetve e-mail címét tartalmazza. Középre felírva kerül az önéletrajz mint cím. Ez alatt pontokba szedve foglaljuk össze a következőket. A célt, amely az önéletrajz megírásának indítékait tartalmazza. A tanulmányokat felsorolásszerűen mutatjuk be. Ebben az idő, az iskola és az esetleges szakok, tagozatok felsorolása történik. A nyelvismeret, az esetleges társadalmi tisztségek bemutatása, a referenciaszemélyek felsorolása (azoknak a megnevezése, akik információt tudnak adni az önéletrajz írójáról) sem maradhat el. Az önéletrajzot a személyes rész zárja. Ebben a név, a születési idő és hely, a család legszükségesebb adatainak a bemutatása történik. A személyes rész szerepelhet első pontként is. A felsorolt részek az önéletrajzon belül tetszés szerint változhatnak. Sőt, az életrajz írója dönti el, hogy a leírást az egyes részeknél a legrégebbi vagy a legközelebbi adat felsorolásával kezdi-e.
Önéletrajzot fehér, ún. A/4-es lapra illik írni. Az önéletrajzot még ma is több helyen kézzel írt formában kérik, bár egyre inkább elfogadják a géppel készített változatot is, sőt egyre több helyen már ezt kívánják meg. Akár kézzel, akár géppel írunk, figyelni kell a helyes és esztétikus elrendezésre! Nem vet jó fényt a szerzőre, ha irománya tele van helyesírási, nyelvhelyességi hibákkal, ha írásképe rendezetlen, javításokkal, áthúzásokkal teli.
A modern típusú önéletrajzoknál külön ügyelni kell az egyes pontok kiemelésére, szellős elkülönítésükre. Nehéz meghatározni, hogy milyen hosszú legyen az önéletrajz. Ha csak két oldalra fér el a mondandó, akkor a második oldalt külön lapra kell írni, a lapot meg kell számozni, és összefűzni az elsővel. Az életrajzot soha nem szabad elfelejteni személyesen aláírni sem. A keltezés sem maradhat el. Előfordul, hogy az önéletrajzhoz fényképet is kérnek. Ilyenkor a legmegfelelőbb egy arckép vagy egy félalakos, nem túlságosan régi kép.
A hivatalos levél
Levélnek azokat az írásos üzeneteket nevezzük, amelyek valamilyen közvetítő (futár, küldönc, posta, számítógép stb.) útján jutnak el a címzetthez.
A levelezés általánossá csak a 19. század második felében vált. A 20. században elkülönült egymástól a magánlevél és a hivatalos levél. A két levéltípusnak vannak közös jellemzőik. A fontos formai kellékek nagy részét már az ókorból ránk maradt levelekben is megtaláljuk. Minden levél első kelléke a megszólítás. Formája függ a címzetthez fűződő viszonyunktól, a levél jellegétől. Ezt a téma követi, amely a magánlevél esetében igen változatos és csapongó lehet. A levél befejező részében a lényeges közléseket újból megismételjük, és végül elköszönünk. Az elköszönés búcsúzásból és jókívánságokból áll. A levelet mindig aláírjuk. Az aláírás még a hivatalos levél esetében is saját kezű legyen! A keltezés elmaradhatatlan része a levélnek, a levél legfelső, esetleg az alsó részén szerepel. A felsorolt általános jellemzőkön kívül a hivatalos levelekre külön tartalmi és formai szabályok vonatkoznak.
A kérvény
A kérvény az egyik leggyakoribb hivatalos levél, ezzel szinte mindenki találkozik élete során. A kérvény valamilyen hivatalos kérés írásban történő megfogalmazása.
Kérésünk akkor nem lesz jó, ha minél hosszabban és alázatosabban fogalmazzuk meg, hanem akkor, ha ügyelünk a kérvény általános szabályaira, s kívánságunkat ügyesen indokoljuk, megfelelő érvekkel támasztjuk alá.
A kérvénynek mint hivatalos levélnek formai követelményei is vannak. Ezek a fejléc, a megszólítás, a keltezés, az elköszönés és az aláírás. A fejlécben, ha hivatalos személynek vagy szervnek küldjük, fel kell tüntetni a címzett személy vagy vállalat adatait. Amennyiben a levél konkrét személynek szól, akkor elsőként mindig az ő neve és beosztása szerepeljen, s csak ezután álljon a vállalat, intézmény neve és címe. A megszólítás nagyon fontos. Bántó lehet, ha hiányzik a megszólítás, vagy túlságosan rövid (pl. T. Cím!). A megszólítás állhat középen, de kerülhet bal oldalra is. Ha a megszólítást vesszővel választjuk el az üzenettől, a szöveget kisbetűvel folytatjuk. A keltezés lehet a jobb felső sarokban vagy balra lent. Az aláírás alatt szerepelhet az a minőségünk, beosztásunk, amelyben a levelet írtuk, és – ha szükséges –, akkor az a cím, ahova a választ várjuk. A levél bal alsó részén a melléklet(ek)ben felsoroljuk, hogy milyen iratokat csatoltunk a levélhez.
A pályázat
Pályázatot akkor készítünk, ha valamilyen állás, ösztöndíj, tanulmányút stb. elnyerésére törekszünk. A pályázati felhívások mindig nyilvánosak, legtöbbször a tömegkommunikáción keresztül jutnak el a széles pályázó közönséghez. Gyakori, hogy a pályázathoz külön űrlapot kell kitöltenünk. Ilyenkor az ott feltett kérdésekre kell értelemszerűen válaszolnunk. Akár álláshirdetésre, akár más jellegű pályázatra jelentkezünk, mindig célszerű egy levelet is mellékelnünk. A pályázati levél tartalma:
a bevezetőben hivatkozunk a pályázati felhívásra, megemlítjük, hol és mikor olvastuk, hallottuk azt
kifejezzük készségünket, hogy hajlandóak vagyunk a meghirdetett feltételeket teljesíteni. Személyi adatainkból azt közöljük, ami alkalmassá tesz minket a pályázat vagy az állás megnyerésére. Ez el is maradhat, ha a pályázathoz külön életrajzot is mellékelünk
a záró részben megismételjük készségünket a feladat teljesítésére
a levél mellékletében felsoroljuk azokat az iratokat (önéletrajz, bizonyítvány, pályázati anyag, ajánlások, támogatások, költségvetés), amelyeket a pályázathoz csatolunk
a pályázati levél formájára is ugyanazok a követelmények vonatkoznak, amelyeket a kérvénynél megismertünk