Földrajz érettségi

Ázsia hegyvidékeinek, ősmasszívumainak jellemzése, kialakulásuk. Felszínformáló erők szerepe. Gazdasági hasznosítás

Ázsia nagy szerkezeti egységei:

  1. Ősmasszívumok

Általános jellemzők: ősi, lepusztult kőzettestekből állnak. Vagy fedettek, vagy későbbi korok fiatalabb üledékeivel fedettek. Ásványkincsekben gazdagok.

Keletkezés, kialakulás: A földkéreg legkorábban megszilárdult részei. Eredetileg ezek is gyűrt hegységek voltak, de az eltelt évmilliárdok alatt lepusztultak. A mai kontinensek magjait alkotják, hozzájuk gyűrődtek fel a fiatal lánchegységek illetve ezek lepusztulásával a régi röghegységek egy része is hozzájuk kapcsolódott.

Az ősföldeket mélységi magmás kőzetek építik fel, ilyen pl. a gránit és a gabbró. Mivel az ősföld anyaga meglehetősen merev, ezért nem gyűrődik, hanem törik erőhatások következtében. Ennek köszönhetően nem mindenhol alkot síkságokat, előfordul, hogy utólag kiemelkedett, és ma lépcsős szerkezetű hegyvidékeket alkotnak. Előfordult az is, hogy az ősföld megsüllyedt, elöntötte a tenger, és nagy vastagságban üledék rakódott a felszínre. Ennek alapján kétféle ősföldet különböztetünk meg:

a) Fedetlen ősföld: A lepusztulás következtében síkságokat alkot általában, de ezek nem teljesen sík felszínűek, inkább hullámosak. A lepusztulás fő okozója a jégkori jégtakaró volt. Ezért felszínre kerültek a hegységek magját alkotó kőzetek. Ezek elsősorban nikkelt, vasat, platinát és krómot tárolhatnak. b) Fedett ősföld: Elsősorban tengeri üledékek borítják, de előfordulnak folyóvíziek is, valamint a jégkori jégtakaró peremén jég által szállított törmelékek is. Az üledékes rétegek által tárolt ásványkincsek fajtája elsősorban az üledék korától és típusától függ. Az óidei üledékek elsősorban feketeszenet rejtenek, a közép- és újidő harmadidőszakiak barnaszenet, a legfiatalabb negyedidőszakiak pedig színes és nemesfémeket.

Ázsia ősföldjei:

  • Az Angara-ősföld/Közép-szibériai-fennsík a Jenyiszej és Léna folyó között helyezkedik el. Felszíni formája fennsík, a jégkorszaki belföldi jégtakaró csiszolta. Ásványkincsei: gyémánt, feketeszén.

  • A kínai ősföld/Dél-kínai-hegyvidék Kína délkeleti területén alakult ki. Mai formája rögös, töredezett. Legjelentősebb ásványkincse a feketeszén.

  • A Dekkán-fennsík a Hindusztáni-félszigeten található. Felszíne fennsík jellegű, ásványkincsei: feketeszén, vasérc, mangán, króm, réz, bauxit.

  • Az Arab-ősföld (Arab-tábla) az Arab- félszigeten alakult ki. Mai felszíne táblás jellegű fedett ősmasszívum. Ásványkincse a kőolaj és a földgáz.

  1. Röghegységek

Általános jellemzők, kialakulásuk:

A középhegységek többsége régi röghegység. Évmilliókkal ezelőtt emelkedtek a magasba, majd lepusztultak, s vetősíkok mentén feltöredeztek. Végső formakincsük vetődéses folyamatok által jön létre.. Egy-egy tömb kiemelkedésével hegytetők, lesüllyedésével széles völgyek jönnek létre. A röghegységek tehát töréssel, illetve vetődéssel emelkednek a földfelszín különböző magasságaiba.

Ázsia röghegységei:

A Kaledóniai-hegységrendszer tagjai gyűrődtek először délről az Angara-ősföldhöz.

  • A Variszkuszi-hegységrendszer tagjai az óidőben gyűrődtek fel, majd összetöredeztek. Ásványkincsekben gazdagok. (Atlaszból kimazsolázható).

  • Tagjai: Ural, Tien-san, Kunlun, Altáj, Szaján és a Bajkál-tó körüli hegységek.

III. Gyűrthegységek/ lánchegységek

  • A Pacifikus-hegységrendszer tagjai a közép- és újidőben vulkanizmus eredményeként keletkeztek.

  • Tagjai a kontinens keleti partvidékén és szigeteken húzódnak, észak-déli irányúak, kőzetlemez-mozgások eredményeként gyűrődtek fel, pl. Kamcsatka-félsziget, Japán-szigetek, Indonéz-szigetvilág.

  • Az Eurázsiai-hegységrendszer tagjai a közép- és újidőben gyűrődtek fel kőzetlemezek ütközésével.

Ázsiai láncai Kis-Ázsia félszigeténél kezdődnek, párhuzamos láncai helyenként csomópontokban futnak össze, majd ismét szétágaznak.

Csomópontok: Örmény-felvidék, Pamír.

Tagjai: Kaukázus, Örmény-felvidék, Pamír, Himalája.

IV. Síkságok (3 csoport: fennsíkok, alföldek, mélyföldek)

  • A síkságok az újidőben keletkeztek.

  • Itt található a világ legmagasabb tengerszint feletti fennsíkja. A Himalája és a Kunlun vonulatai között húzódik a Tibeti-fennsík.

  • A negyedidőszakban keletkezett a kontinens legtöbb síksága (alföldek) folyók által feltöltve, pl. Hindusztáni-alföld, Kínai-alföld, Mezopotámia, Nyugat-szibériai-alföld, Turáni-alföld. Ezek nagyon jelentősek mezőgazdasági szempontból. A síkságokon folytatott növénytermesztés lehetővé tette nagy népességkoncentrációk kialakulását. A világ legsűrűbben lakott térségei, legnépesebb vidékei ezekhez kötődnek.

  • Tengerszint alatti síkság a Kaszpi-mélyföld.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük