Globális környezetszennyezés

A természeti erőforrások egyre fokozódó kihasználása miatt, rnegbomlott a földi rendszerek egyensúlya. Ez a folyamat napjainkra globális problémákat, környezeti világválságot eredményezett. A természeti-társadalmi összefüggések miatt egy-egy probléma újakat gerjeszt, egy geoszféra problémája egy másik geoszférára is negatív hatással van. Például:

  • A közlekedés, a gyárak által a légkörbe juttatott gázok elsődlegesen a légkör szennyeződését okozzák. A légkörbe került kén-dioxid keveredve a vízgőzzel savas esőt okoz. Ez lehullva bekerül a talajba, ezáltal a kőzetburok is károsodik, valamint bekerül a felszíni és felszín alatti vizekbe, mely révén sérül a Föld vízburka is. 
  • Az afrikai országokban zajló népességrobbanás hatására egyre nő a hulladék mennyisége, mely a kőzetburkot és a vízburkot is károsítja. A növekvő népességszám a termőterületek és az ivóvízkészletek fokozottabb kihasználtságát eredményezi. Előbbi fokozza a talajeróziót és a talajba jutó kemikáliák mennyiségét, utóbbi csökkenti az amúgy is szegény vízkészletet.
  • A lokális szennyezések gyakran globális következményekkel járnak. Példa: a kínai széntüzelésű gyárak szén-dioxid kibocsátása az egész légkörre hatással van, hozzájárulva a globális felmelegedéshez. Ennek következménye pl. a sarki jégsapkák olvadása. 
  • Példák természeti katasztrófák okozta környezeti problémára: 
    • A 2004-es indonéziai földrengés által keltett hatalmas szökőár óriási pusztítást okozott. A több mint 200 ezer halálos áldozat mellett széles tengerparti sávban épületeket, utakat, vasutakat rombolt hatalmas mennyiségű törmelékkel borította be a partot. 
    • A 2011-es japán földrengés ugyancsak nagy szökőárat keltett, amely Japán északkeleti partjain okozott hatalmas pusztítást. Ennek során megsérült a tengerpartra épített fukusimai atomerőmű is. 
  • Példák emberi tevékenység okozta környezeti problémára: 
    • Évente több ezer hektár esőerdőt irtanak ki Közép- és Dél-Amerikában, elsősorban mezőgazdasági célból, Ez fokozódó talajerózióval jár. Egyúttal csökken a növényzet oxigéntermelése, az elégetés pedig jelentős szén-dioxid felszabadulással jár, ami fokozza az üvegházhatást. Az esőerdő helyén kezdődő mezőgazdasági termelés fokozott talajterhelést eredményez (kemikáliák, műtrágyák), ami talajpusztulást és felszín alatti vízkészletsérülést eredményez. 
    • Az 1990—91-es Öböl-háború során több százmillió liter kőolajat engedtek a tengerbe, illetve több olajkutat felgyújtottak, amelyek hónapokig égtek. 
    • A természet- és környezetvédelem célja a természetes és mesterséges, épített környezet védelme, a veszélyek elhárítása, a védett értékek megőrzése a jövő számára. A kormányok ennek érdekében természetvédelmi területeket, tájvédelmi körzeteket, nemzeti parkokat, rezervátumokat hoznak létre. 
  • Bár az egyes válságproblémák helyi szinten jelentkeznek, azok regionálissá válnak, átlépnek a határokon, ezáltal közvetve a Föld többi országát is érintik. Globális problémaként a Föld megóvása a cél, ezért csak nemzetközi összefogással lehetséges a környezeti veszélyek, válságok feltárása, elhárítása. 
  • A környezet állapota, romlása, szennyeződése negatívan befolyásolja életminőségünket. Például a városok egyre nagyobb zaj- és levegőszennyezése lehetetlenné teszi a nyugodt pihenést, a lakások szellőztetését. Aki teheti, elköltözik az ilyen városrészekből. 

A Föld globális környezeti gondjai:

  • A légkört érintő problémák: globális felmelegedés (fokozódó üvegházhatás); vékonyodó ózonpajzs; savas eső; radioaktív szennyeződés; szmog. 
  • A vízburkot érintő problémák: fokozódó vízfogyasztás; felszíni és felszín alatti vizek szennyezése; óceánok, tengerek szennyezése; túlhalászás. 
  • A kőzetburkot és a talajt érintő problémák: bányászat; hulladéklerakás; talajerózió; szikesedés; elsivatagosodás. 
  • Az élővilágot érintő problémák: erdőirtás; biodiverzitás (fajok sokszínűsége) csökkenése, természetes ökoszisztémák pusztulása; fajok életterének beszűkülése; fajok kihalása.

 

A környezet hathatós védelme csak nemzetközi összefogással valósítható meg. E célból szervezetek, intézmények jöttek létre, különösen az ENSZ keretében. A legfontosabbak a következők:

  • WHO: Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete, mely az országok kormányaival együttműködve egészségügyi programok tervezésében, végrehajtásában vesz részt. Segélynyújtási, kutató és irányítási tevékenységet végez az egészségügy minden területén (pl. járványok leküzdése). 
  • UNICEF: Az ENSZ Gyermekalapja; melynek célja a gyermekek és az ifjúság helyzetének javítása az egészségügy, a táplálkozás, a szociális gondoskodás, az oktatás és a szakképzés területén. Programjai a legszegényebb országok legrászorultabb gyerekeit segítik.
  • FAO: Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete. Feladata a táplálkozás minőségének javítása, az életszínvonal emelése, a mezőgazdasági termelés hatékonyságának, a vidéki lakosság életfeltételeinek javítása, segélyezési programok koordinálása. 
  • UNESCO: Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete. Feladata a nemzetek közötti nevelésügyi, tudományos és kulturális kapcsolatok fejlesztése,
    a fejlődő országok oktatási-képzési rendszerének fejlesztése, nemzetközi kutatási programok szervezése: Dönt a világörökség helyszínekről, irányítja az „Ember és Bioszféra” programot. 
  • UNEP: Az ENSZ Környezetvédelmi Programja, melynek célja a környezet állapotának figyelése, ezzel kapcsolatos nemzetközi programok összehangolása, koordinálása. Segítséget nyújt a fejlődő országoknak a környezeti szempontból elfogadható gazdaságpolitika kialakításában. 
  • WWF: Az ENSZ Természetvédelmi Világalapjai mely a világ legnagyobb civil természetvédelmi szervezete. Programokat szervez a biodiverzitás, a fajok védelmére, az élővilág pusztulását kiváltó okok megszüntetésére. 
  • Greenpeace: Önálló, civil környezetvédő szervezet, aktivistái a környezetszennyezések miatt, és a veszélyeztetett fajok védelme érdekében figyelemfelkeltó akciókat folytatnak.

Hasonló

  • A légkör anyaga és szerkezete

    A légkör (vagy más néven atmoszféra) az a levegőmennyiség, amelyet a Föld Nap körüli keringése során magával visz az űrben. A légkör anyaga a levegő, mely számos gáz keveréke, de cseppfolyós és szilárd részeket is tartalmaz. A levegő térfogatszázalék alapján 78% nitrogénből, 21% oxigénből és 1% egyéb gázokból (argon, szén-dioxid) és nemesgázokból (ózon, hidrogén stb.)…

  • Magyarország természeti erőforrásai

    Magyarország az északi féltekén fekszik, körülbelül egyenlőt távolságra az Egyenlítőtől és az Északi-sarktól. Hazánk Európa közepén, Közép-Európa déli, délkeleti részén, a Kárpát-medencében helyezkedik el. Területe ~93 000 km2. A természeti erőforrás olyan, a természetben szabadon előforduló anyagok, amelyek értékesnek számítanak a saját eredeti feldolgozatlan állapotukban. Két fajtája van, a fogyó és a megújuló erőforrások. A fogyó…

  • Kína gazdasági élete

    (Az atlasz nagyon nagy segítség – városok, ásványkincsek, erőforrások, mezőgazdaság.) Természetföldrajz Természetföldrajzi szempontból Kína két nagy egységre osztható: Nyugat-Kína: magasabb, szárazabb, itt jóval kisebb a népsűrűség. Tien-san és Kun-lun-hegység: a Gondwana részét képező Dekkán ütközésének hatására kiemelkedett, megfiatalított láncos röghegységek. Tibeti-fennsík: hatalmas kiterjedésű (2,5 millió km2), 5000 méter átlagmagasságú terület, amely egykor a Gondwana része…

  • A légkör szerkezete és szférái

    Légkör szerkezete, összetétele, jellemzői ÖSSZETÉTELENitrogén 78 % Oxigén 21 % Egyéb gázok (állandó, változó, erősen változó)1 % A légkör gázait az alábbiak szerint tudjuk csoportosítani: Gázok: Állandó gázok (mennyiségük hosszú időn át változatlan): nitrogén, oxigén, nemesgázok Változó gázok (néhány évente változik a mennyiségük): CO2, CH4 (mentán), H2, O3 (ózon) Erősen változó gázok (néhány nap, néhány…

  • Magyarország településföldrajza

    2003-as adatok szerint a települések száma: 3435, ebből: – főváros, megyei jogú város: 23 – egyéb város: 229 – község: 2893 19 megye és a főváros. A megyeszékhelyek és az 50 000 lakosnál népesebb városok megyei jogú városként működnek, közigazgatásilag önállók. A területi közigazgatás alapegységei a községek és a városok. Jogi szempontból egyenlő rangúak, működésük az…

  • Felszíni és felszín alatti vizeink, gazdasági jelentőségük

    Folyók: A felszíni vizek közé a folyók és tavak tartoznak. Folyóhálózatunkban meghatározó a medencejelleg, vizeink 90%-a kelet felől érkezik. A vízhálózat nem sűrű, kelet felé egyre gyérebb. Folyóinkon két árhullám figyelhető meg: tavasszal a hóolvadás (jeges ár), nyáron a csapadékmaximum miatt (zöldár). Hazánk teljes területe a Duna (417 km) vízgyűjtőjéhez tartozik, mely folyó gyakorlatilag egész…