Centrumok és perifériák

A piacgazdaságban a piac, a kereslet és a kínálat viszonya határozza meg a termelés szerkezetét, módját, mennyiségét, az árakat és a béreket. 

Az állam jogszabályokkal biztosítja a működőképes piaci versenyt, biztosítja az össztársadalmi érdekeket, közszolgáltatásokat (oktatás, egészségügy stb.), elhárítja a környezeti károkat, érvényre juttatja a társadalmi igazságosságot, biztosítja a stabilitást, a gazdasági egyensúlyt és védi a hazai termelőket. 

A hazai piaci szereplők védelme a protekcionizmus, melynek eszközei a vámok, a kvóták, a szubvenciók és az embargó.

A gazdaság teljesítményének és a nemzetgazdaságok fejlettségének összehasonlítására többféle mutatót használnak. 

A GDP (bruttó hazai termék) egy adott országban egy év alatt előállított termékek és szolgáltatások értékösszege. Beleszámít az országban működő külföldi vállalatok által megtermelt javak értéke is.

A GNI (bruttó nemzeti jövedelem) az adott ország tulajdonában lévő vállalatok által előállított javak értéke. 

Mindkettőt jellemzően amerikai dollárban, egy főre vetítve fejezik ki.

Elsősorban a GDP-t használják, annak nagysága, egy főre eső értéke és változása mutatja a gazdaság fejlettségét. Ha a GDP két időszak között nő, gazdasági növekedésről, konjunktúráról beszélünk, ha csökken, gazdasági visszaesésről, dekonjunktúráról, vagy recesszióról beszélünk. A helyi fizetőeszközök értékét, az árakat figyelemeb véve készül a vásárlóerő-paritáson (PPP) való kimutatás.

A világ országai között óriási gazdasági fejlettségbeli különbség van. A Világbank az egy főre eső jövedelem alapján magas, közepes és alacsony jövedelmű országcsoportokat különböztet meg. Magas jövedelműek a fejlett centrum országok (pl. USA, Nyugat-Európa országai), közepes jövedelműek pl. a kelet-délkelet-európai országok, Kína, a félperiféria országai, alacsony jövedelműek a periféria országai (pl. Afganisztán, fekete-afrikai országok).

Napjaink globalizálódó világgazdasága tehát eltérő fejlettségű országokból, országcsoportokból áll.

A világgazdaság szerkezetének két legfontosabb eleme a centrum (=központ) és a periféria (=perem).

A világgazdaságnak napjainkban három centruma, növekedési pólusa van, ezeket együttesen Triádnak is nevezik. 

A három pólus: az Amerikai Egyesült Államok, az Európai Unió és Japán. Az Európai Unió országai közül elsősorban a Benelux-államok, Franciaország, Németország, Ausztria, Olaszország, Dánia, Svédország, Finnország tartoznak a centrumba, ugyanakkor ide sorolhatjuk az EU-ból kilépett Nagy-Britanniát, valamint a nem EU tag Svájcot és Norvégiát is. 

Napjaink világgazdasága folytonos átalakuláson megy keresztül. Új, feltörekvő országok jelennek meg, közülük is kiemelkedő Kína, mely jelenleg a világ második legnagyobb gazdasága, több mutatóban is megelőzi a Triád számos országát, így néhány éven belül a mostani három világgazdasági pólus módosítása, bővítése várható.

A Triád országok gazdasági erejének alapját a felhalmozott tőke, tudás, az anyagi és szellemi erőforrások adják. Köztük zajlik a tőke, a technológia, az áruk áramlásának nagy része. A világ összes működőtőke-állományának mintegy háromnegyedét ők birtokolják.

Ezekben az országokban találhatóak a legjelentősebb városok, a transznacionális vállalatok központjai, ők rendelkeznek a világ kutatás-fejlesztés kiadásainak döntő többségével.

A centrumhoz legközelebb a félperiféria következik. Ezek az országok mintegy hátországként szoros kapcsolatban állnak a centrummal, számukra erőforrásokat, piacot, beruházási terepet jelentenek.

Az Amerikai Egyesült Államok félperifériájába tartozik pl. Kanada, Mexikó, Brazília és Argentína.

Az EU félperifériáját alkotják többek között a közép- és kelet-európai volt szocialista, valamint a dél-európai országok.

Japán félperifériájába több feltörekvő ország is beletartozik. Ilyenek az újonnan iparosodott (NIC) országok első hullámába tartozó ún. „kistigrisek” (Dél-Korea, Szingapúr, Tajvan, Hongkong), valamint Kína, India és Ausztrália is.

A félperiféria néhány országának fejlettsége ma már megközelíti a centrum országokét. Ilyenek pl. a „kistigrisek”. Néhány nagy területű, dinamikusan fejlődő ország pedig a közeljövőben akár a centrum országok közé emelkedhet. Erre legnagyobb esélye az ún. BRIC-országoknak (Brazília, Olaszország, India, Kína), közülük is elsősorban Kínának van.

A centrumtól legtávolabb találjuk a világgazdaság peremét jelenti félperifériát. Összefoglalóan fejlődő országoknak is nevezik őket, de a „harmadik világ” elnevezés is gyakran előfordul.

A periféria országai között is jelentős különbségek vannak. A legrosszabb helyzetben Fekete-Afrika legtöbb országa és néhány ázsiai ország van. Lényegesen jobb helyzetben vannak az iparosodó és egyedi szerepkörű országok.