A meleg mérsékelt öv a mérsékelt övezeten belül helyezkedik el (táblázat és ábra erről ment ki földrajzi övezetesség).
A meleg mérséklet öv mindkét félgömbön a 30o és 45o szélességi körök között fekszik. Földrajzi helyzetére utal az öv idegen elnevezése: szubtrópusi, azaz trópusok „alatti”, trópusokhoz közeli öv. Az övön belül két eltérő éghajlatú területet különítünk el:
a nyáron száraz mediterrán éghajlatú területeket a szárazföldek nyugati oldalán és
a nyáron csapadékos szubtrópusi monszunterületeket a szárazföldek keleti oldalán.
Mediterrán éghajlat:
Elhelyezkedés: Észak-Amerikában Kalifornia, Dél-Amerikában Chile középső része, Európában a Földközi-tenger medencéje, Dél-Afrika délnyugati része, Ausztrália délre nyúló félszigetei
Forró, száraz nyár: nyáron a passzátszél leszálló ága a mediterrán területekre tolódik forró, száraz, napsütéses időjárást eredményez.
Enyhe, nedves tél: télen a passzát helyét átveszik a nyugati szelek által szállított ciklonok Ekkor enyhe, csapadékos tél van.
Folyók vízjárása ingadozó, kisebb folyóknál időszakos vízjárás (nyári kiszáradás) jellemző.
Természetes növénytakaró keménylombú erdő babérfa, paratölgy, tűlevelűek Leveleik fényes felületűek, és viaszréteggel védekeznek a vízveszteség ellen.(mandulafenyő: ciprus). A természetes növényzetet sok helyen kiirtották már helyét nehezen járható, szúrós örökzöld cserjés (macchia ejtsd: makkia) foglalta el.
Talaja fahéjszínű talajok – közepes minőségű. Ezen kívül terra rossa – mészkőterületek vörös színű (vas-oxidos) talaja
Kultúrnövények olajfa, citrusfélék (narancs, citrom), szőlő, füge
A gyenge minőségű legelőkön juhok és kecskék legelnek. Az öntözés nélküli száraz műveléssel juhok, kecskék tarthatók. Az öntözött földeken citrusféléket, zöldséget termesztenek. A kedvező éghajlat, a korán felmelegedő tenger miatt ezek a területek az idegenforgalom kiemelt helyszínei.
Felszínformálás: az aprózódás és a mállás évszakos váltakozása.
A mérsékelt övi (szubtrópusi monszun) éghajlat:
Elhelyezkedése: Észak-Amerikában Florida, Dél-Afrika keleti sávja, Kínai alföld, Japán déli szigetei, Kelet-Ausztrália
A szubtrópusi monszun szélrendszer évszakosan változó irányú (Az irányváltást a szárazföldek és a tengerek különböző mértékű felmelegedése okozza.)
Száraz, hideg tél: télen a tenger felett alakul ki alacsony légnyomás, mivel ott van melegebb (a tenger kevésbé és lassabban hűl ki, mint a szárazföld). A monszunszelek ilyenkor a szárazföldek felől az óceánok felé fújnak, szárazságot hoznak magukkal
Meleg, csapadékos nyár: nyáron a szárazföld felett lesz melegebb, mivel a szárazföld könnyebben melegszik fel, mint a tenger. A szelek ezért az óceánok felől a szárazföldek felé fújnak és csapadékban gazdag időjárást hoznak.
Évi csapadékmennyiség bőséges 1000-1500 mm
Folyói ingadozó vízjárásúak, de kevésbé szélsőségesen, mint a mediterrán éghajlaton. Viszont gyakori a nyári árvíz.
Természetes növénytakarója a babérlombú erdő (nevét a fényes levelekről és babérra emlékeztető lombozatáról kapta.)
Talaja vörösföld (a szárazabb területeken), sárgaföld (a nedvesebb területeken)
A sok eső kilúgozza a talajt
Kultúrnövények rizs, cukornád, földimogyoró, szója, tea, dohány, gyapot (teraszos földművelés) Az itt élő emberek ellátásában a rizstermesztésnek van kiemelkedő szerepe.
Felszínformálódás: télen aprózódás, nyáron mállás.
Környezeti problémái: Erdőirtás => talajpusztulás. Népességnövekedés => nagyobb termőterület igénye => a természetes életközösségek pusztulása.