Az Amerikai Egyesült Államok a világgazdaság vezető szereplője.
A XIX. század óta kisebb megszakításokkal gazdasági fejlődése folyamatos.
Három fő gazdasági körzet van: északi, déli, nyugati.
Észak:
– Észak-atlanti partvidék: telepítő tényezők a bevándorlók szakképzett munkaereje, az Appalache-hegység zuhatagos folyói és széntelepei.
Jelentős városai: Boston, Philadelphia, New York, Baltimore és a főváros, Washington.
Az ország legsűrűbben lakott területe. A városok agglomerációi egymásba érnek, létrejött az úgynevezett Megalopolisz.
Jellemzően kevés a nyersanyag, ám bőségesen rendelkezésre áll szakképzett munkaerő, így az elektronika a jellemző iparág.
Nagy-tavak vidéke: rozsdaövezet, az egykor virágzó iparvidék az Appalache szenére települt.
Pittsburgh: vaskohászat; Detroit: autóipar; Chicago: húsipar, malomipar, mezőgazdasági gépipar.
Közép-Nyugat: búza, kukorica, szarvasmarha, sertés.
Jelentős városok: Kansas City, illetve az „ikervárosok”: Minneapolis-Saint Paul. Minneapolisban volt hajdan a világ legjelentősebb malomipara, szorosan előzve Budapestet.
Dél:
hajdan a legelmaradottabb körzet, ma a texasi kőolajvagyonnak köszönhetően fejlődik.
régen a gyapottermesztés volt a jellemző.
Tennesse-völgy: vízierőmű; New Orleans: az olcsó vízienergiára települt alumíniumkohászat; Houston: a NASA űrközpontja
Atlanta: a régió legfejlettebb városa. Pénzügyi központ, üdítőital-ipar, a CNN központja, de a repülőgépgyártás is jelentős.
Miami: idegenforgalom; Dallas: kőolaj.
Nyugat:
ma a legintenzívebb fejlődést mutatja be.
A partvidéket kivéve ritkán lakott, ez fejlődési lehetőségeit is meghatározza.
A Sziklás-hegységben urán, színesérc és vízierőművek vannak, ezekre települt az alumínium-és színesfémkohászat.
Faipar, kőolaj, földgáz –> petrolkémia, kőolaj-finomítás, olajfinomítás, hajógyártás, repülőgép-gyártás, rakétagyártás
Jelentős városok: Seattle, San Francisco (Szilícium-völgy), Los Angeles (Hollywood, a világ egyik legszennyezettebb levegőjű városa)