Földrajz érettségi

A kőolaj szerepe az arab országok társadalmi-gazdasági életében

  • A kőolaj keresett és viszonylag ritka árucikk, teljes mértékben helyettesíteni a vegyiparban nem lehetséges.

  • Az arab országok a múlt század 70-es éveiben ezt megpróbálták kihasználni politikai céljaik elérésének érdekében.

  • Az ellenségnek tekintett Izraelt úgy próbálták nyugati szövetségeseitől elszakítani, hogy ultimátumot szabtak: mindaddig folyamatosan emelik a kőolaj hordónkénti árát, amíg a Nyugat nem szakít a zsidó állammal. A Nyugat pánikba esett, és összehangolt válasz helyett külön-külön próbáltak meg alkudozni és készleteket felhalmozni.

  • Bevezették a benzinjegyet, hatalmas sorok álltak a benzinkutak előtt, eljött az olajválság, az első olajárrobbanás.

  • A második olajválság a 70-es évek végén, az iráni-iraki háború következtében következett be, a világpiacon jelentősen emelkedtek az árak.

  • Harmadik olajválság nem fenyeget, az öbölháborúk során sem emelkedett jelentősen a hordónkénti ár, sokkal reálisabb a túltermelés miatt jelentősen visszaeső ár.

  • Az arab országok közül főként az öböl menti országok, az úgynevezett öbölállamok rendelkeznek jelentős kőolajvagyonnal.

  • Bár ezen országok exportbevételeinek tetemes részét a szénhidrogének termelik, már megkezdték a felkészülést a „kőolaj utáni időkre” exporttevékenységük diverzifikálásával, illetve a tőke külföldi befektetésével.

  • A jómódban élő helyi lakosság mellett a munkaerőpiac kiszolgáltatott helyzetben lévő részét jelenti a több milliónyi vendégmunkás.

  • A legjobb helyzetben azon országok vannak, ahol a nagy olajkincs kis népességgel párosul (ilyen például Kuvait vagy éppen Katar), mert így az egy főre jutó termelés és bevétel magasabb.

  • A gazdasági fejlődés hátterét az exportbevételek teremtették meg: elsőként kikötőket és nagy kőolaj-finomítókat hoztak létre, ezek profilját később bővítették, így korszerű vegyipar jött létre.

  • A kitermelt földgáz egy részét cseppfolyósítva exportálják, másik részét a tengervíz sótalanítására, áramtermelésre és kohászatra használják, fejlett az építőipar (ezt demonstrálják a nagy építkezések pl. Dubajban), illetve a mezőgazdasági termelés is fejlődik az öntözőrendszerek kiépítésének, műtrágyázásnak, illetve gépesítésnek köszönhetően.

  • Dubajban légiközlekedési csomópont, illetve kereskedelmi központ is létrejött.

  • Az arab országok a kőolajbevételekből jelentős jóléti juttatásokat biztosítanak állampolgáraik számára, azonban ebből a vendégmunkások kimaradnak.

  • A helyiek általában a szolgáltatásokban dolgoznak, nők egyáltalán nem vállalnak munkát.

  • A kitermelésben és például az egészségügyben főképp magasan képzett nyugati szakemberek dolgoznak, míg az építkezésekben a környező országokból érkezettek, pakisztániak és indiaiak.

  • A munkakörülmények rendkívül rosszak, elterjedt a prostitúció.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük