Földrajz érettségi

Kína regionális egyenlőtlenségeinek bemutatása

  • A Kínai Népköztársaság 1949-ben jött létre, miután a Mao Ce-tung vezette baloldali erők a polgárháborúban legyőzték a Csang Kaj-sek vezette Kuomintangot. Utóbbiak Formoza szigetére menekültek, megalakítva Tajvant.

  • Kínának ekkoriban mintegy 400 millió lakosa volt.

  • Az ország az 1970-es évektől indult komoly fejlődésnek, 1978-ban szakított a Szovjetunióval.

  • Ma 1,35 milliárd lakosa van, az állam a népességrobbanásba beavatkozva bevezette az egygyermekes családmodellt.

  • Ennek következtében sokkal több fiúgyermek született, mint lány, hiszen a földművelésben előbbieknek látták nagyobb hasznát, a tilalmat nemrég feloldották.

  • Természetes szaporodása ettől függetlenül folyamatosan lassul.

  • Kína világgazdasági súlyát elsősorban hatalmas belső felvevőpiaca adja.

  • Fővárosa a 12 millió lakosú Peking, legnagyobb városa a 17 millió fő lakta Sanghaj.

  • Kínában jelentősek a regionális egyenlőtlenségek, melyeknek nemzetiségi vonása is van.

  • A Nagy Faltól északra 6-8 millió mongol, a nyugati országrészben 20 millió ujgur, a Himalája lejtőin és fennsíkjain 4 millió tibeti él.

  • Kína nyugati része hegyvidék, magashegységek, fennsíkok, és a Takla-Makánhoz hasonló elzárt medencék is nehezítik a gazdasági hasznosítást. A lakosság kis része él itt, kevés a művelésre alkalmas földterület, gazdasági jelentősége elhanyagolható.

  • Kína keleti részén is kevés a művelhető terület, de itt teraszos földművelés, öntözés segítségével képesek rizst és búzát (utóbbit főleg északon) termeszteni, de gyapot, tea, déligyümölcsök termesztése is jellemző.

  • A kommunista vezetés kezdetektől céljának tekintette a gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek csökkentését. Azonban az ország egyre inkább a nyitás, ezzel a kapitalizmus útjára lépett, ebből következően az egyenlőtlenségek is ismét növekedésnek indultak.

  • Az így beáramló külföldi tőke elsősorban a már amúgy is fejlett, ipari jellegű régiókba áramlottak, így a fejletlenebb, agrárjellegű területek elmaradottsága nem csökkent.

  • Ez főként a már említett, igen nagy számban kisebbségi nemzetiségek által lakott Nyugat-Kínát érinti.

  • Létrejöttek úgynevezett Különleges Gazdasági Övezetek, mint például Kanton, illetve a múlt század második felében Kínához csatolt, ám széles körű önállósággal bíró Hongkong és Makaó is igen jelentős gazdasági központtá növekedett.

  • Kínára jellemző, hogy kőolajból és villamosenergiából behozatalra szorul, mivel a lakosság és termelés energiaigénye igen magas, és folyamatosan növekedik.

  • Gyakoriak az áramkimaradások, ami sokszor okoz a termelésben problémákat, a végtermék ezért igen sokszor rossz minőségű, selejtes.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.