Földrajz érettségi

A főváros településszerkezete, agglomerációs körzete, központi szerepkörének bemutatása

A főváros településszerkezete, agglomerációs körzete, központi szerepkörének bemutatása

  • Hazánk fővárosa a Budai-hegység és a Pesti-síkság találkozásánál, a Duna két partján fekszik.

  • Az üledékes kőzetekből felépülő, rögökre darabolódott Budai-hegység törésvonalai mentén (budai termális vonal) hévízforrások fakadnak, ezekre települtek Budapest híres gyógyfürdői.

  • A Pesti-síkság felszínét homokból és kavicsból álló üledék fedi.

  • A feltöltő szakaszjellegű Duna hordalékából több sziget is létrejött a főváros térségében, például a

Csepel-sziget.

  • Budapest hazánk kiemelkedő jelentőségű politikai, gazdasági és kulturális központja.

  • Valódi világváros, amely 23 kerületből áll.

Településszerkezet:

  • Budapest városszerkezete az 1873-as egyesítés óta sokoldalú átalakuláson ment keresztül.

  • A 19. század végén, 20. század elején létrejött első agglomerációs övezetet 1950-ben csatolták Budapesthez, kialakítva a mai nagy kiterjedésű, 22, majd 23 kerületből álló fővárost.

  • A belső munkahelyövnek a Várnegyed és a Belváros feleltethető meg, előbbi a kulturális élet, központja, míg utóbbi ad otthont a Parlamentnek, számos minisztériumnak, hivatalnak, illetve a nagyvállalatok, bankok székházainak.

  • A belső lakóhelyöv a 6., 7., 8., 9. és 13. kerület belső részének feleltethető meg, zsúfolt beépítésű, leromlott állapotú bérházakkal. Számos közintézmény, kereskedelmi és szolgáltató vállalkozás működik itt is.

  • A külső munkahelyövben a nagyobb helyet igénylő, főként szennyező üzemek kaptak helyet, itt, Józsefváros és Ferencváros külső részén, Angyalföldön, Zuglón, Kőbányán és Csepelen épült ki főként a gépipar, textilipar és ruházati ipar. Ma ezek nagy része rozsdaövezet, de a rehabiliáció megkezdődött, irodaházak, lakóparkok épültek.

  • A pesti oldal külső, 1950-ben Budapesthez csatolt külső kerületei alkotják a külső lakóövet, családi házak és lakótelepek egyaránt megtalálhatóak itt, de számos üzem található e területen is.

  • A budai oldalon a domborzati adottságok miatt nem alakult ki ilyen szintű tagozódás.

Agglomeráció:

  • Budapest körül széles agglomerációs gyűrű alakult ki, mely népessége a 650 ezer főt is meghaladja. Ezek egy része alvótelepülés, ahonnan naponta tömegek ingáznak a fővárosba.

  • A vidékről felköltőzők a főváros helyett az alacsonyabb ingatlanárakkal rendelkező agglomerációt választják, illetve a szuburbanizáció is felgyorsult, tudniillik sokan költöznek ki Budapestről.

  • Budaörs: raktárbázis, Százhalombatta: olajfinomító és hőerőmű, Vác: jelentős ipar, Veresegyház: gyógyszer-és gépipar, Szentendre és Visegrád: műemlék városok, Érd: mezőgazdaságban

Központi szerepkör:

  • Budapest az ország politikai és irányító központja, gazdasági, pénzügyi irányító-és döntéshozó központ. A parlament, minisztériumok, bíróságok, bankok, nagyvállalatok, tőzsde itt találhatók.

  • A legnagyobb forgalmat lebonyolító kereskedelmi központ.

  • Megemlítendő még a kulturális, tudományos és oktatási funkció,, itt találhatóak az ország legnagyobb múzeumai, kutatóintézetei, egyetemei.

  • Gazdasági életére a szolgáltatások jellemzők, de a többi iparág is jelentős maradt.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.