A főváros településszerkezete, agglomerációs körzete, központi szerepkörének bemutatása
Hazánk fővárosa a Budai-hegység és a Pesti-síkság találkozásánál, a Duna két partján fekszik.
Az üledékes kőzetekből felépülő, rögökre darabolódott Budai-hegység törésvonalai mentén (budai termális vonal) hévízforrások fakadnak, ezekre települtek Budapest híres gyógyfürdői.
A Pesti-síkság felszínét homokból és kavicsból álló üledék fedi.
A feltöltő szakaszjellegű Duna hordalékából több sziget is létrejött a főváros térségében, például a
Csepel-sziget.
Budapest hazánk kiemelkedő jelentőségű politikai, gazdasági és kulturális központja.
Valódi világváros, amely 23 kerületből áll.
Településszerkezet:
Budapest városszerkezete az 1873-as egyesítés óta sokoldalú átalakuláson ment keresztül.
A 19. század végén, 20. század elején létrejött első agglomerációs övezetet 1950-ben csatolták Budapesthez, kialakítva a mai nagy kiterjedésű, 22, majd 23 kerületből álló fővárost.
A belső munkahelyövnek a Várnegyed és a Belváros feleltethető meg, előbbi a kulturális élet, központja, míg utóbbi ad otthont a Parlamentnek, számos minisztériumnak, hivatalnak, illetve a nagyvállalatok, bankok székházainak.
A belső lakóhelyöv a 6., 7., 8., 9. és 13. kerület belső részének feleltethető meg, zsúfolt beépítésű, leromlott állapotú bérházakkal. Számos közintézmény, kereskedelmi és szolgáltató vállalkozás működik itt is.
A külső munkahelyövben a nagyobb helyet igénylő, főként szennyező üzemek kaptak helyet, itt, Józsefváros és Ferencváros külső részén, Angyalföldön, Zuglón, Kőbányán és Csepelen épült ki főként a gépipar, textilipar és ruházati ipar. Ma ezek nagy része rozsdaövezet, de a rehabiliáció megkezdődött, irodaházak, lakóparkok épültek.
A pesti oldal külső, 1950-ben Budapesthez csatolt külső kerületei alkotják a külső lakóövet, családi házak és lakótelepek egyaránt megtalálhatóak itt, de számos üzem található e területen is.
A budai oldalon a domborzati adottságok miatt nem alakult ki ilyen szintű tagozódás.
Agglomeráció:
Budapest körül széles agglomerációs gyűrű alakult ki, mely népessége a 650 ezer főt is meghaladja. Ezek egy része alvótelepülés, ahonnan naponta tömegek ingáznak a fővárosba.
A vidékről felköltőzők a főváros helyett az alacsonyabb ingatlanárakkal rendelkező agglomerációt választják, illetve a szuburbanizáció is felgyorsult, tudniillik sokan költöznek ki Budapestről.
Budaörs: raktárbázis, Százhalombatta: olajfinomító és hőerőmű, Vác: jelentős ipar, Veresegyház: gyógyszer-és gépipar, Szentendre és Visegrád: műemlék városok, Érd: mezőgazdaságban
Központi szerepkör:
Budapest az ország politikai és irányító központja, gazdasági, pénzügyi irányító-és döntéshozó központ. A parlament, minisztériumok, bíróságok, bankok, nagyvállalatok, tőzsde itt találhatók.
A legnagyobb forgalmat lebonyolító kereskedelmi központ.
Megemlítendő még a kulturális, tudományos és oktatási funkció,, itt találhatóak az ország legnagyobb múzeumai, kutatóintézetei, egyetemei.
Gazdasági életére a szolgáltatások jellemzők, de a többi iparág is jelentős maradt.