A mediterrán és a szubtrópusi monszun éghajlat összehasonlítása

Név, besorolás:

Mediterrán: meleg mérsékelt öv mediterrán terület (az elnevezés a Földközi-tenger térségére utal)

Szubtrópusi monszun: meleg mérsékelt öv monszunterület

Példatáj:

Mediterrán: kontinensek nyugati oldalán (Kalifornia, Közép-Chile, DNy-Am., Mediterraneum)

Szubtrópusi monszun: kontinensek keleti oldalán (Florida, K-Brazília, DK-Ausztrália, D-Kínai-hv.

Uralkodó szél:

Mediterrán: nyáron a passzát szélrendszer leszálló ága, mely télen visszahúzódik, átadva helyét a csapadékot hozó nyugati szélnek

Szubtrópusi monszun: nyári és téli monszun váltakozása

Talaj:

Mediterrán: fahéjszínű talaj, terra rossa

Szubtrópusi monszun: vörös-és sárgaföld

Természetes növényzet:

Mediterrán: keménylombú babérerdők, másodlagos bozótok

Szubtrópusi monszun: babérlombú erdők (bambusz, liliomfa)

Vízjárás:

Mediterrán: vízjárás szélsőséges, telente árvíz

Szubtrópusi monszun: nyaranta árvíz, telente kisvíz

Mezőgazdaság:

Mediterrán: olajfa, paratölgy, cirtusfélék, füge, szőlő, az állattenyésztésre a kecske, juh és öszvér jellemző

Szubtrópusi monszun: rizs, tea, cukornád, dohány, földimogyoró, szója, selyemhernyó, gyapot

Problémák:

Mediterrán: az erdőirtások pusztította hegyoldalak ma többnyire kopárak, legfeljebb macchia bozóttal benőttek, a földművelésre alkalmatlan területeket a már említett juhok és kecskék legeltetésére fordították. A legeltetés azonban még jobban lepusztította a kiirtott erdők helyét, melyeken más földrészről betelepített növények (eukaliptusz, agávé) is elterjedtek Szubtrópusi monszun: az árvizek okozzák a legnagyobb problémát

Hasonló

  • A Föld népesedési szakaszainak jellemzése

    Az emberiség népességszámának növekedése a kezdetekben igen lassú volt. A hiányos ismeretei miatt jelentősen kiszolgáltatottá vált a természet erőinek. A természetes szaporulat az élve születések és halálozások közötti különbség ezrelékben kifejezve. A Föld népessége az ipari forradalom után először lassan, majd nagyjából 1930-tól gyorsan növekedett. 1930 és 1980 között 50 év alatt a világ lakossága…

  • A folyók és felszínformálásuk.

    A folyók a hegyvidéki területeken erednek, a csapadékvíz, hó-és jégolvadék táplálja őket. A főfolyó összegyűjti a mellékfolyók vizét a vízgyűjtő területen, melyet vízválasztók határolnak. Ha a főfolyó eljut a tengerbe, akkor lefolyásos területről beszélünk, a beltengerbe a folyó deltatorkolattal, a peremtengerbe általában tölcsértorkolattal jut. Ha a főfolyó nem jut el a tengerbe, akkor lefolyástalan a…

  • A hideg éghajlati övezet jellemzői, függőleges övezetesség

    Ha éghajlati övezetekről beszélünk, fontos megemlíteni nem csupán a valódi, de a szoláris éghajlati övezeteket is. A szoláris, azaz a Nap sugárzása által meghatározott éghajlati övezetek kialakulásának csillagászati okai vannak. A geoid alakú Földet a napsugarak eltérő hajlásszögben érik, tehát az eltérő földrajzi szélességeken fekvő területek felmelegedése eltérő. A Föld Nap körüli keringése és a…

  • Hazánk népessége, korfa-elemzés

    A népesség számával, összetételével és ezek változásaival foglalkozó tudományág a demográfia. Hazánk lakossága 2005-ben még 10 millió fő volt, ez mára 10 millió alá csökkent, ez csökkenő jellegű. Az élveszületések száma 1950 és 1980 között magasabb volt, mint a halálozások száma, a természetes szaporulat jelentős volt. A II. világháború után a jobb életkörülmények miatt több…

  • Demográfiai válság a Földön

    A túlnépesedés napjaink egyik legnagyobb problémája. A 20. század 2. felében megindult folyamat hatására a Föld népessége rendkívül gyors ütemben nőtt (népességrobbanás). Az elmúlt 50 évben Földünk népessége megduplázódott.  A demográfiai robbanás a szegény országokban megoldatlan problémákat eredményezett: a fiatalodó társadalmakban magas a csecsemő- és gyermekhalandóság;  gondoskodni kellene a nagyszámú fiatal ellátásáról, iskoláztatásáról, de ehhez…

  • Térkép

      A térkép fogalma: A földfelszín felülnézeti, arányosan kicsinyített képe, önálló jelrendszerrel rendelkezik. Méretarány: A kicsinyítés mértéke, megmutatja, hogy ami a térképen 1 egység, az hány egység a valóságban. 1:20000 A térképen 1 cm a valóságban 20000 cm, azaz 200 m. Grafikus formája a vonalas aránymérték. A térkép jelrendszere: A domborzatábrázolás A szintvonalak az azonos…