Globális problémák: az energiaéhes világ.

Pár tételben az energiaéhségről.

• 1950-től megindult a világon a gazdasági fellendülés.

• Az ipari tevékenységhez egyre nagyobb mennyiségű nyersanyagra és energiára lett szükség.

• A világ népességének növekedésével a fejlett és fejlődő országokban is nőtt a nyersanyag és fosszilis energiaforrások kitermelésének évi mennyisége.

• Az ásványkincsekkel vagy fosszilis energiaforrásokkal rendelkező fejlődő országok GDP-bevétele elsősorban ezek exportjából képződött.

• A gazdasági fejlődésükhöz szükséges exportbevétel miatt ugrásszerűen megindult a nyersanyag és energiaforrások bányászata.

• Az 1970-es években már a saját belső fogyasztásuk miatt is növelték a kitermelést.

• Az 1973-as kőolajár-robbanás szükségessé tette az energiaforrások korábbi pazarlásának megszüntetését.

• A fogyó energiaforrások kimerülése, csökkenése miatt a megújuló energiaforrások jelentősebb mértékű felhasználása vette kezdetét.

• A korszerű ipari technológia, illetve a közlekedés és a lakossági energiaigény további növekedése szükségszerűvé tette az energiahatékonyságot.

• A szükséges nyersanyag és energia felhasználásánál lényeges a takarékosság és az újrafelhasználás, az energiapazarlás csökkentése.

• Csak így lehet a fenntartható fejlődést biztosítani.

Az egyes energiaforrások környezeti hatásai:

• Fogyó, nem megújuló energiaforrások: fa, kőszén, szénhidrogének.

• Mivel a kitermelés és felhasználás helye nem azonos, a szállítás jelentősen terheli a környezetet.

• A hőerőművek, közlekedési eszközök légszennyezése igen nagy mértékű,

• Megújuló energiaforrások: az energiaforrás és a felhasználás többnyire egy helyen történik, szállítása ezért alacsonyabb környezeti terheléssel jár.

• Vízienergia: nagy esésű folyókon, magas vízszintű tengereken, óceánokon. Elsősorban a vizek élővilágát, az ökoszférát károsíthatják.

• Szélenergia: a szélturbinák zajszennyező hatásúak, napjainkban ez a zajszűrők beépítésével egyre elhanyagolhatóbb. Zavarhatják a madarak vonulását, illetve a légiforgalmat.

• Geotermikus energia: nem mutatható ki környezetre károsító hatás.

• Napenergia: az egy területen nagy mennyiségű napkollektorok hozzájárulhatnak a levegő túlzott felmelegedéséhez, a szárazföldön elsivatagosodást okozhat, a tengerpartokon a tenger felmelegedésével megváltozhat a tengeri élővilág.

• Nukleáris energia: a biztonságos atomerőműveknek nincs károsító hatásuk, de a keletkezett nukleáris hulladék kezelése, elhelyezése gyakran nem megfelelő. Emiatt a legkiszámíthatatlanabb a szennyező hatása.

• Biomassza, biodízel, biogáz: szerves anyagmaradványokkal, „energiafűvel” történő energiatermelés, az égetés miatt szükséges a légköri szennyezőanyagok megszűrése.