Földrajz érettségi

Globális problémák: az energiaéhes világ.

Pár tételben az energiaéhségről.

  • 1950-től megindult a világon a gazdasági fellendülés.

  • Az ipari tevékenységhez egyre nagyobb mennyiségű nyersanyagra és energiára lett szükség.

  • A világ népességének növekedésével a fejlett és fejlődő országokban is nőtt a nyersanyag és fosszilis energiaforrások kitermelésének évi mennyisége.

  • Az ásványkincsekkel vagy fosszilis energiaforrásokkal rendelkező fejlődő országok GDP-bevétele elsősorban ezek exportjából képződött.

  • A gazdasági fejlődésükhöz szükséges exportbevétel miatt ugrásszerűen megindult a nyersanyag és energiaforrások bányászata.

  • Az 1970-es években már a saját belső fogyasztásuk miatt is növelték a kitermelést.

  • Az 1973-as kőolajár-robbanás szükségessé tette az energiaforrások korábbi pazarlásának megszüntetését.

  • A fogyó energiaforrások kimerülése, csökkenése miatt a megújuló energiaforrások jelentősebb mértékű felhasználása vette kezdetét.

  • A korszerű ipari technológia, illetve a közlekedés és a lakossági energiaigény további növekedése szükségszerűvé tette az energiahatékonyságot.

  • A szükséges nyersanyag és energia felhasználásánál lényeges a takarékosság és az újrafelhasználás, az energiapazarlás csökkentése.

  • Csak így lehet a fenntartható fejlődést biztosítani.

Az egyes energiaforrások környezeti hatásai:

  • Fogyó, nem megújuló energiaforrások: fa, kőszén, szénhidrogének.

  • Mivel a kitermelés és felhasználás helye nem azonos, a szállítás jelentősen terheli a környezetet.

  • A hőerőművek, közlekedési eszközök légszennyezése igen nagy mértékű,

  • Megújuló energiaforrások: az energiaforrás és a felhasználás többnyire egy helyen történik, szállítása ezért alacsonyabb környezeti terheléssel jár.

  • Vízienergia: nagy esésű folyókon, magas vízszintű tengereken, óceánokon. Elsősorban a vizek élővilágát, az ökoszférát károsíthatják.

  • Szélenergia: a szélturbinák zajszennyező hatásúak, napjainkban ez a zajszűrők beépítésével egyre elhanyagolhatóbb. Zavarhatják a madarak vonulását, illetve a légiforgalmat.

  • Geotermikus energia: nem mutatható ki környezetre károsító hatás.

  • Napenergia: az egy területen nagy mennyiségű napkollektorok hozzájárulhatnak a levegő túlzott felmelegedéséhez, a szárazföldön elsivatagosodást okozhat, a tengerpartokon a tenger felmelegedésével megváltozhat a tengeri élővilág.

  • Nukleáris energia: a biztonságos atomerőműveknek nincs károsító hatásuk, de a keletkezett nukleáris hulladék kezelése, elhelyezése gyakran nem megfelelő. Emiatt a legkiszámíthatatlanabb a szennyező hatása.

  • Biomassza, biodízel, biogáz: szerves anyagmaradványokkal, “energiafűvel” történő energiatermelés, az égetés miatt szükséges a légköri szennyezőanyagok megszűrése.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük