Pár tételben az energiaéhségről.
1950-től megindult a világon a gazdasági fellendülés.
Az ipari tevékenységhez egyre nagyobb mennyiségű nyersanyagra és energiára lett szükség.
A világ népességének növekedésével a fejlett és fejlődő országokban is nőtt a nyersanyag és fosszilis energiaforrások kitermelésének évi mennyisége.
Az ásványkincsekkel vagy fosszilis energiaforrásokkal rendelkező fejlődő országok GDP-bevétele elsősorban ezek exportjából képződött.
A gazdasági fejlődésükhöz szükséges exportbevétel miatt ugrásszerűen megindult a nyersanyag és energiaforrások bányászata.
Az 1970-es években már a saját belső fogyasztásuk miatt is növelték a kitermelést.
Az 1973-as kőolajár-robbanás szükségessé tette az energiaforrások korábbi pazarlásának megszüntetését.
A fogyó energiaforrások kimerülése, csökkenése miatt a megújuló energiaforrások jelentősebb mértékű felhasználása vette kezdetét.
A korszerű ipari technológia, illetve a közlekedés és a lakossági energiaigény további növekedése szükségszerűvé tette az energiahatékonyságot.
A szükséges nyersanyag és energia felhasználásánál lényeges a takarékosság és az újrafelhasználás, az energiapazarlás csökkentése.
Csak így lehet a fenntartható fejlődést biztosítani.
Az egyes energiaforrások környezeti hatásai:
Fogyó, nem megújuló energiaforrások: fa, kőszén, szénhidrogének.
Mivel a kitermelés és felhasználás helye nem azonos, a szállítás jelentősen terheli a környezetet.
A hőerőművek, közlekedési eszközök légszennyezése igen nagy mértékű,
Megújuló energiaforrások: az energiaforrás és a felhasználás többnyire egy helyen történik, szállítása ezért alacsonyabb környezeti terheléssel jár.
Vízienergia: nagy esésű folyókon, magas vízszintű tengereken, óceánokon. Elsősorban a vizek élővilágát, az ökoszférát károsíthatják.
Szélenergia: a szélturbinák zajszennyező hatásúak, napjainkban ez a zajszűrők beépítésével egyre elhanyagolhatóbb. Zavarhatják a madarak vonulását, illetve a légiforgalmat.
Geotermikus energia: nem mutatható ki környezetre károsító hatás.
Napenergia: az egy területen nagy mennyiségű napkollektorok hozzájárulhatnak a levegő túlzott felmelegedéséhez, a szárazföldön elsivatagosodást okozhat, a tengerpartokon a tenger felmelegedésével megváltozhat a tengeri élővilág.
Nukleáris energia: a biztonságos atomerőműveknek nincs károsító hatásuk, de a keletkezett nukleáris hulladék kezelése, elhelyezése gyakran nem megfelelő. Emiatt a legkiszámíthatatlanabb a szennyező hatása.
Biomassza, biodízel, biogáz: szerves anyagmaradványokkal, „energiafűvel” történő energiatermelés, az égetés miatt szükséges a légköri szennyezőanyagok megszűrése.