Globális problémák: éhezés, víz és termőföldhiány, mint a migráció kiváltó oka
Éhezés:
A 20. század második felében bekövetkezett népességrobbanás miatt élelmezési válság alakult ki a Földön.
Ugyan az élelmiszer-termelés bővülése meghaladta a népességnövekedés arányát, így nem következett be Thomas Malthus jóslata, azonban az előállított élelmiszerek mennyisége egyenlőtlenül oszlik el.
Míg a fejlett gazdaságú országokban élelmiszer-túltermelés tapasztalható, és a lakosságra a túlfogyasztás jellemző, addig a fejlődő országokban az egyoldalú táplálkozás és az éhínség okoz komoly problémát.
Mivel az alultáplált, legyengült szervezet fertőzésekkel szembeni ellenállóképessége csökken, gyakran lépnek fel különböző járványok.
Az élelmezési válság tünetei a Dél-Amerika és Afrika északi részén, illetve a Hindusztáni-és az Indokínai-félszigetek végighúzódó ún. éhségövezetben a leginkább szembetűnőek.
Az élelmiszerek világpiacán bőséges a kínálat, de fizetőképes kereslettel csak a fejlett országok állnak elő, a szegényebbek nem tudják megvenni a szükséges élelmiszereket.
Az éhség elől menekülve egyre többen választják hazájuk elhagyását egy jobb élet reményében.
Vízhiány:
Napjaikra súlyos problémaként jelentkezik, hogy az emberiség édesvízkészlete is veszélybe került részben szennyeződésének mértéke miatt (olajkatasztrófák, vegyi és radioaktív szennyeződések, az urbanizáció hulladéka), de alapvető tényező a népességnövekedésből következően a vízfelhasználás növekedése is, hiszen az ivóvízkészletek szűkösek.
A Közel-Keleten napjainkban is zajló háborúk egyik kiváltó oka is a vízforrásokhoz való hozzáférés, például Törökország ivóvíz-ellátását jelentős részben a kurdok lakta hegyvidéken eredő folyók biztosítják.
A háborúk következtében tömegek menekülnek el hazájukból, és mivel a bevándorlást a kulturális és szociális feszültségek miatt a fejlett országok korlátozzák, sokszor illegális úton próbálnak bejutni.
Termőföldhiány:
A Föld legszegényebb országai közül sok igen gyenge termőföldekkel rendelkezik, illetve ha megfelelő minőségűek, a korszerűtlen technológiák hamar kimerítik azt.
A termőföldhiány is a már említett éhségek egyik okozója, ráadásul gazdaságilag is kiszolgáltatottá teszi ezen országokat.
A termőföldek mennyiségét csökkenti az egyre gyorsuló ütemű urbanizáció is, ami fokozott szennyezőanyag-és hulladék-kibocsátással, nagyobb energiaigénnyel jár.
A termőföldhiányra az egyik megoldás az erdőségek irtása, ám ez számos negatívummal jár, hiszen az így kapott területek rendszerint korlátozottan alkalmasak mezőgazdasági termelésre, szén-dioxid szabadul fel, illetve az eredeti bioszféra is elpusztul.