Földrajz érettségi

A valódi mérsékelt öv: hogyan változnak az óceántól való távolság függvényében az éghajlati elemek?

A mérsékelt övezeten belül a valódi mérsékelt övben találjuk a legjelentősebb éghajlati különbségeket. A valódi mérsékelt övön belül négy, hőingásban, csapadékeloszlásban egyre szélsőségesebb éghajlatú területeket különítünk el:

  • Óceáni éghajlat.

  • Mérsékleten szárazföldi éghajlat (nedves kontinentális éghajlat a másik neve).

  • Szárazföldi éghajlat (száraz kontinentális éghajlat a másik neve).

  • Szélsőségesen szárazföldi területek (mérsékelt övi félsivatagok, sivatagok).

ÖSSZEFOGLALVA (ami fontos, hogy ez alapján hasonlítsuk össze az éghajlatokat!)

Öv, vidék

Valódi mérsékelt

Terület

Óceáni

Mérsékelten szárazföldi

Szárazföldi

Szélsőségesen szárazföldi

Évszakok száma, jellege

4: kiegyenlített évszakok

4: szabályos négy évszak

4: hideg tél, meleg nyár, határozottabb átmeneti évszakok

4: hideg tél, forró nyár

Uralkodó szélrendszer

Erős nyugati szél

Nyugati szél

Nyugati szél

Nyugati szél

Természetes növényzet

Lomboserdő, tőzeglápok, fenyérek

Lomboserdő, erdős puszta

Alacsony- és magasfüvű puszta

Félsivatag, sivatag

Talaj

Barna erdőtalaj

Barna erdőtalaj, feketeföld

Gesztenye-barna talaj, feketeföld

Sivatagi váztalaj

Állatvilág

Szarvas, vaddisznó, róka, rágcsálók

Szarvas, vaddisznó, róka, rágcsálók

Rágcsálók, erősen visszaszorított patások

Rágcsálók, gyíkok ázsiai kétpúpú teve

Vízháztartás, vízjárás

 kiegyenlített vízjárás

 tavaszi, kora nyári nagyvíz

 tavaszi, kora nyári nagyvíz, téli befagyás

 időszakos vízfolyások, lefolyástalan területek

Felszínformálás

Mállás, folyóvízi erózió

Csekély aprózódás és mállás, folyóvízi erózió

Aprózódás, csekély mállás, folyóvízi és záporerózió

Hő és fagy okozta aprózódás, szél és folyóvízi erózió

Mezőgazdasági hasznosítás

Legelőgazdálkodás, burgonya,

rozs

Búza, kukorica, cukorrépa, sokoldalú állattenyésztés

Sertés- szarvasmarhatartás, gabonatermesztés

Részben nomád állattartás, öntözéses oáziskultúra

Évi középhőmérséklet

5-12

0-12

0-15

0-15

Évi közepes hőingás

7-15

10-20

25-45

25-50

Évi csapadékmennyiség

800-2000

500-800

300-500

100-200

Az óceáni hatás kelet felé csökken

  • Hőmérséklet sajátosságainak változása: a napi és évi hőingás növekedése, a középhőmérsékleti értékek változása. A hőmérsékleti adatok a szárazföld belseje felé haladva egyre szélsőségesebbek lesznek.

  • Csapadék mennyiségének és időbeli eloszlásának változása: Ny-ról kelet felé csökken a csapadék.

  • Folyók vízjárása az egyenletes vízjárástól a szélsőségesen ingadozóig változik. A kontinentális területek folyói télen befagynak. A szárazföld belsejében lévő folyók nyáron el is apadhatnak.

  • A természetes növénytakaró változása az éghajlati adottságoknak megfelelően (nyugatról kelet felé a lombhullató erdőtől a füves pusztáig) alakul.

  • Az éghajlathoz igazodó talajok megnevezése, humusztartalmukban bekövetkező változások bemutatása (talajok – övezetesség táblázatban).

  • A felszínformáló folyamatok: a mállás, az aprózódás szerepének változása. Ahol kevés a csapadék, ott a mállás elenyésző, s az aprózódás a fontosabb.

Fontos az atlasz használat a diagramos résznél, hogy tudjál példát mondani, hogy hol fordulnak elő ezek az éghajlatok!

Óceáni éghajlat:

Az éghajlat rendkívül kiegyenlített:

  • Évi közepes hőingás alacsony 7-8oC.

  • Tél: enyhe.

  • Nyár: hűvös.

  • Évi csapadékmennyiség 800-2000 mm.

  • A csapadék időbeli eloszlásaegyenletes, ezért a folyók vízjárása egyenletes.

  • Természetes növénytakarója: lombhullató erdő, zöldellő rét.

  • Talaja barna erdőtalaj (humuszban gazdag).

  • Felszínformálás folyóvízi erózió, mállás.

Mérsékelten szárazföldi (nedves kontinentális):

  • A szárazföldek belseje felé haladva egyre erősödnek a szárazföldi hatások (a tél hidegebb, a nyár melegebb, kevesebb a csapadék).

  • Évi közepes hőingás 10 oC -ról 20 oC-ra nő.

  • Évi csapadékmennyiség 800-ról 500 mm-re csökken.

  • A csapadék időbeli eloszlása tavasz végi, nyár eleji csapadékmaximum, a téli csapadék egy része hó formájában hullik le.

  • Folyók vízjárása a szárazföld belseje felé haladva egyre ingadozóbb.

  • Természetes növénytakarója lombhullató erdők (tölgy, bükk) , erdős puszta.

  • Talaja barna erdőtalaj (bet).

Szárazföldi (kontinentális):

  • A terület száraz kontinentális éghajlata jóval szélsőségesebb, mint a nedves kontinentálisé.

  • Évi közepes hőingás 25-45 oC.

  • Évi csapadékmennyiség 300-500 mm.

  • A csapadék időbeli eloszlása egyenetlen (nem egyenletes).

  • Folyók vízjárása ingadozó.

  • Természetes növénytakarója füves puszta (Eurázsia: sztyep, Észak-Amerika: préri, Dél-Amerika: pampa).

  • Talaja feketeföld (csernozjom), (humuszban gazdag talaj).

  • A szárazabb alacsonyfüvű pusztákon: gesztenyebarna talaj.

  • Felszínformálás aprózódás, szélerózió.

Szélsőségesen szárazföldi területek:

  • Szárazföldek belsejében fekvő félsivatagok, sivatagok. Belső-Ázsia zárt medencéi tartoznak ide.

  • Forró nyár, zord tél.

  • Az évi hőingás 40 oC 50 oC. A napi hőingás is magas.

  • Az évi csapadék 100 200 mm.

  • A folyók vízjárása erősen ingadozó a kevés csapadék miatt.

  • Gyér növényzet, leginkább cserjék.

  • Talaja sivatagi váztalaj– rossz minőségű talaj.

  • Legfőbb felszínformáló tényező a szél. Néhol a fagyaprózódás.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.