Kassák Lajos: A ló meghal, a madarak kirepülnek
Kassák és a magyar avantgárd
az avantgárd irányzatok meghonosítója, a mozgalom szervezője, egyszemélyes intézmény
Folyóiratai: A Tett (1915), Ma (1916), a bécsi emigráció után: Dokumentum (1926-27), Munka (1928-39)
Szervezett munkásszavalókört, felolvasásokat, kiállításokat is
A Tanácsköztársaság alatt kultúrpolitikai vitája volt Kun Bélával. Ennek lényege kb: Kassák szerint a művészet feladata a tömeg nevelése is, ezáltal válnak az emberek tudatosabbá, érettebbé, és csak érett, autonóm emberekkel lehet igazságosabb társadalmat építeni. Kun Béla előbb akart proletárdiktatúrát, a népműveléssel meg ráérünk (Levél Kun Bélához a művészet nevében) – nem kis vita volt!
költő és nemzetközileg jegyzett képzőművész (ez utóbbi konstruktivista és későmodern korszakából)
életműve hagyományteremtő, hatott pl. József Attilára, Szabó Lőrincre
a Rákosi-rendszerben belső száműzetésbe vonulva tengődött (ekkor írt naplója: Szénaboglya)
a kádári kultúrpolitika inkább tűrte, mint támogatta, a rendszerváltásig cenzúrázták
már a ’80-as évektől van múzeuma Óbudán a Zichy kastélyban
Stílushatások költészetében
korai korszakában az expresszionizmus hatott rá leginkább, annak is német baloldali irányzata, az aktivizmus (pl. Mesteremberek)
eszerint a műalkotás nem puszta esztétikai tárgy, hanem mindennapi aktív tett, ehhez kapcsolódik a magyar avantgárd, de különösen Kassák háborúellenessége
a művészetnek le kell bontani a magaskultúra és a tömegkultúra (populáris) közti határokat, a művészeti tevékenység nem kiváltság, hanem minden emberé kell h. legyen (nota bene: törekvései és a hasonló avantgárd elképzelések a posztmodernben váltak valamelyest valóra esztétikai értelemben)
később a dadaizmus és a szürrealizmus hatott költészetében (A ló meghal…) de önéletrajza hagyományos poétikájú (Egy ember élete – 1927-35)
a konstruktivizmus költői programját is megalkotta
a ’30-as években költészete klasszicizálódott, szilárd belső forma, feszes szerkezet, nyelvi egyszerűsödés jellemzi (pl. ún. számozott versei)
A ló meghal, a madarak kirepülnek
a) Keletkezés
a magyar irodalmi avantgárd legkiemelkedőbb művének számít
keletkezése: bécsi emigráció 1922
önéletrajzi ihletésű mű: 1909-ben induló európai csavargásának (is) a leírása
hatott rá Apollinaire: Égöv c. verse (tér- és idősík együttlátás, szimultanizmus, elbeszélés széttördelése)
illeszkedik a csavargóköltészet hagyományába is (vágánsok, Villon, Verlaine)
a csavargás élményét másképpen Csavargók, alkotók c. esszéjében is megfogalmazza
b) Első benyomások
ritmusa nem szabályos: szabadvers (lírai forma, prózai ritmus)
szerkezete is szabálytalan, mozaikszerű, töredékes állításokból montázsszerűen összeálló, központozás nélküli – ez rendkívüli módon nehezíti az értelmezést
a tk. szerint a montázstechnika szándékoltan gátolja, h. a vers egyes elemei értelmezzék egymást, segítsék egymás megértését – szerintem meg épp ellenkezőleg, csak több síkon kell egyszerre működtetni az agyunkat, és nem pusztán lineárisan előrehaladva olvasni, hanem vertikálisan ugrálva a síkok között, mint egy partitúrát kell olvasni
c) Szövegrétegek
1. Epikus, narratív szövegrészek:
– ebben az utazás képei, eseményei elevenednek meg
– Pestről indul és ide is tér vissza a szereplő, a végcél: Párizs
– a szereplő=elbeszélő, de az egész műben voltaképpen a lírai beszélővel azonos
– az utazás, vándorlás archetoposza=az életúttal, az önmegismerési folyamattal
– a mű a beavatás archetoposzát is idézi: teljes identifikációs utat ír le a szöveg (egyébként több rétege)
– a magára találás mind emberi, mind alkotói értelemben végbemegy
– a megjelenített események mind valamiképpen ehhez kapcsolhatók, ennek alárendelhetők, többször értelmezhetőek metaforikusan, szimbolikusan pl. reggel mi elindulunk a nap iránt isten csárdája felé/ szegény eszemben kinyíltak a liliomok…/ krisztus könnyeit fogjuk inni a nádfödelű pajtában és szilvóriumot (512 alján)
– pl. a vasút a szülőhelyet idézi, az meg az apát: az apához való viszony, a leválás az identifikáció kezdete (506 közepe)
2. Lírai, önreflektív szövegrészek
– ezek filozofáló, önértelmező és helyzetértelmező, sokszor nagyon erősen poétizált részek, máshol egyszerű, fogalmi kijelentések és ismétlődnek is (motívum)
Pl. éreztem mindennek vége – többször is: az eddigi életnek, a biztonságnak stb. új jön (506 második része)
az ember elhányja csikófogait (507 teteje)
ez volt az első keresztbevágott nap az életemben (507 harmadán)
még utóbb is költő lesz belőlem (509 harmadán) – az identifikáció szövegei
én költő vagyok (510 harmadán)
mert akkor már költő voltam …. föl kellene hasítani a szügyemet és tiszta arany csurogna ki a szívemből (512 teteje)
ha az ember olyan okos lenne mint teszem egy fényképezőgép(=objektíven látná a viágot)/ de az ember mindig be van csukva s bőre fölött észrevétlenül elszaladnak a világok (Ezt Babits a vak dió képpel írja: be vagyunk zárva a saját világunkba ismeretelméleti szempontból)
az a legboldogabb akinek kifordítható a bőre mert ki is nézhetne túl önmagán (518 harmadán vö fenti probléma)
én csak együgyű költő vagyok (516 teteje)
bizonyos, hogy a költő vagy épít magának valamit amiben kedve telik vagy bátran elmehet szivarvégszedőnek (518 aljafelé)
én KASSÁK LAJOS vagyok – az út végén az önazonosság megtaláltatik
3.Kifejezetten filozófiai, bölcselkedő, szentenciózus szövegrészek
– az expresszionizmus didaktikussága figyelhető meg a kinyilatkoztató tanácsokban
-pl. higgyétek el az elefánt nem nagyobb mint a bolha (507 alja)
osszátok be a világot amiben éltek (508 alja)
4. Lírai politikai ill. forradalmi ill. ált a hitről szóló szövegrészek
-a közösség nevében beszél, megjelenik a T/1
Pl. ó hát ki is törődne velünk szerencsétlen háromszeműekkel – sok minden behelyettesíthető ebbe a metaforába, a művészek, a forradalmárok, az avantgardisták, a csavargók sőt magyarok (513 harmada)
Hát igen, mi rokonok vagyunk dosztojevszkij ördöngöseivel … és mindent le akarunk rombolni (514 közepe)
Európa leköpi bennünk az ázsiait … az asztrakháni péklány vagy a szentpétervári szajha egy napon meg fogja szülni az új embert ….. segítsetek, testvérek (514 alja)
Zarándokszagunk van (516 alja)
Hozzám szakállasan és vakolatlan érnek el a csodák/2×2=4/csipkebokor nyílik ki mindenütt (518 tetején)
5. Lírai jellegű értelmetlen szövegrészek
– a dadaizmus hatása: az értelmetlen szavak épp annyira pontosak a világ kifejezhetetlensége miatt, mint az értelmesek
– akkor kerülnek a szövegbe, amikor az élmény fokozhatatlanná, vagy fogalmi módon megragadhatatlanná válik
Pl. tudtuk holnap a görbe vonalak/ (itt elakad a beszélő szava) ho zsup ho zsup (506 teteje)
Fáklyák lobogtak bennem és feneketlenségek/papagallum/ó fumigó/papagallum (507 harmada)
d) Motívumok, szimbólumok
-az idő metaforái: ló, madarak, papagáj, kapu többször visszatérnek – motívumokká válnak és ezért szimbolikus
Kapu jelentheti a vándorlás kezdetét
Ló, papagáj, madár – vörös szín
Ismétlődések azt a funkciót láthatja el, hogy fontosak a szöveg szerveződésében
Tartalmúak is, nehezen lefordítható a jelentésük, nem egyszerűen az időt jelentik, belefolynak a vándorlás tartalmaiba – jelentésük folyamatosan változik
Nem illeszkednek a hagyományosan megszokott koherens rendszerbe a képek és motívumok, a szöveg egyik ereje a meglepetés
e) Stílushatások, eljárások
-minden jellemző a versre, amit a szürrealizmusról el lehet mondani
-meglepő, váratlan asszociációk, látszólag nincs ok-okozati összefüggés: az olvasónak kell értelmezni, kitölteni a szöveghiányokat
-voltaképp a költészetre ált jellemző módszerek, csak itt sokkal-sokkal merészebben, tudatosan félrevezetően vannak alkalmazva, mennyiségileg úgy és annyi van, hogy nagyon figyelmes, motivált, kitartó olvasó érti és élvezheti
-gyakran logikai ellentétezéssel játszik