Irodalom érettségi

József Attila poétikai útkeresése a Medáliákig

Későmodernség költője, Nyugat 2. nemzedékének egyike
Költészete a mai napig óriási hatással van a posztmodern költészetre
Hogyan, milyen utakon keresztül formálódott a sajátosan J.A.-i költészet, ennek kezdetét, első pályaszakaszát mutatom be, mely 3 lehetséges irányból jut el a tiszta költészet eszményéig

  • esztétizáló modernség (impresszionizmus, szecesszió, szimbolizmus, naturalizmus)
  • avantgárd (=modernség)
  • késő modernség (tárgyias líra, újnépiesség)

a költő 1922-26 közötti verseire a hármas hang jellemző: esztétizáló modernség, avantgárd, újnépiesség hangja

Első kötete: A szépség koldusa /1922/ klasszikus modernség hatása, előszó: Juhász Gyula
Néhány verse a kötetből:

Távol, zongora mellett /1922/ , Nyári délután a szobában /1922/ , Ősapám, Keresek valakit /1921/, Erőének (már avantgárd stílusjegyek, szabadvers)

A versekre nagy hatással van az esztétizáló modernség (szonettforma), leginkább a szecessziós (énfeltárulkozás-Ady hangulat pl. Keresek valakit) és szimbolista képek jelennek meg művészetében. Költőtársai nagy hatással voltak erre a korszaka, elsősorban Kosztolányi az esztétizáló modernség képviseletében, azonban Juhász Gyula (elmaradott vidékek, parasztság sorsával együttérzés pl. Bús magyar éneke), Babits Mihály (legnagyobb hatás pl. Gyöngysor, antikvitás iránti tisztelet) hangja is gyakran megjelenik a művek során.

Meghatározó sajátság József Attila lírájában a tárgyi világ antropomorfizálódása = élővé, emberiessé válása, míg az emberi világ tárgyiasul


Képalkotásában a sivárság, üresség élményének kifejezése a meghatározó

 

Második kötete: Nem én kiáltok /1924/
néhány vers a kötetből:

Szép, nyári este van /1924/
Nem hagyományos forma: nincs szabályos rímképlet, strófaszerkezet; egy tömb az egész vers
téma: expresszionista, mivel általános létproblémát mutat be: az ember elidegenedését
megjelenik a tipikus József Attila-i hang, magatartás:

  • váteszköltőszerep-módosítás: vigyázó magatartás, a lírai én jelenléte az elidegenedett világban, mindent lát, hall és megért
  • antropomorfizáció– elidegenedést kifejező stíluseszköz: „plakátarcú emberek rohannak
  • paradoxonhallani hogy sikoltanak a néma hivatalnokok
  • a mikrovilág és makrovilág együttes megjelenítése: „Hallani zsebtolvajok csuklóinak puha forgását /És odábbról csámcsogását egy parasztnak

Szegény ember balladája /1924/
Újnépiesség jellemzői: szegény ember-király, magyaros ütemhangsúlyos, ballada: népköltészeti műfaj
A szegény ember
kiszolgáltatott, a hatalomnak ellenáll
Ami a
népiességbe nem fér bele: durvaság (jobb a gyereknek halva)

 

A kötet címadó verse: Nem én kiáltok /1924/
Avantgárd:
szabadvers, közösség nevében szól, együttérzés a szenvedéssel, expresszív megnyilvánulás
József Attila-i
képzetkincs alapmotívumai megjelennek pl: tiszta forrás, frissen sült kenyér, gyémánt, üveglap

Harmadik kötete: Nincsen apám, se anyám /1929/című kötetében jelent meg Tiszta szívvel c. 1925-ös verse, mely a fiatal költőt közismertté tette

Tiszta szívvel /1925/
Forma
: ütemhangsúlyos, a népdalok legkedveltebb ritmusa: kétütemű hetes páros rímmel újnépiesség
A
látszólagos egyszerűség: szintén az újnépiesség jellemzője
A témában a
hagyomány megtagadása, szembenállás vele: az avantgárd jellemzője
avantgárd és népiesség ötvöződik
Téma: társadalmi probléma: szegénység
Nominalitás
jellemzi: főnevek vannak túlsúlyban
11 tagadás az első 6 sorban:
„se” a kulcsszó: a lírai én minden létező értéktől megfosztottnak írja le magát: család, Isten, haza, identitás, társas kapcsolatok, szerelem: nincs vesztenivalója
Alliteráció második vsz:
„húsz esztendőm hatalom,/ húsz esztendőm eladom”
Jajkiáltásként is olvasható: a fiatal nemzedék nem kap figyelmet, teret a társadalomban
A fiatal az értékes, célja: adjanak neki
lehetőséget

Hangvétele dacos, hetyke, lázadó, szegénylegényes (Villon és Rimbaud hatása is megmutatkozik)
Fogadtatás: sértőnek vélik, mert hazafiatlan; lázadó, anarchista hangon szólal meg; kétségbe vonja a Szózat értékeit is(visszautal rá)

Nincsen apám, se anyám,
se istenem, se hazám,
se bölcsőm, se szemfedőm,
se csókom, se szeretőm.”

Hatalommal szembeni ellenállás dominánssá válik

1926-27: francia szürrealizmus és szürrealista képalkotás erősebb hatása anarchikus hang, világgal szembenálló magatartás erősödik
Francia szimbolisták is nagy hatással voltak rá
tiszta költészet
Eszménye: tömény vers: nincs valóságra utalás, a szöveg elemei utalnak egymásra; nyelvi sűrítés; versbe foglalni az elmondhatatlant, megnevezhetetlent

A tiszta költészet megvalósításának eredménye a Klárisok c. verse , ez a nyelvi sűrítés példája melyben ötvöződik a hármas hatás: esztétizáló, avantgárd, későmodernség (újnépiesség)

Klárisok /1928/

Tiszta költészet megvalósításának eredménye
Hármas hatás ötvöződik – esztétizáló, avantgárd, későmodernség
Avantgárd hatás: összefüggéstelennek tűnik, nincs benne ige
Dalszerű: ritmus, forma népdalhoz hasonló
Erőteljes benyomást közvetít
Téma: férfi-nő viszony, szerelem ambivalenciája, a nő – a nőiséget, testiséget, erotikumot emeli ki

Első versszak: összekapcsoló elem: kiemelkedő gömbforma, pöttyök
Groteszk: szép és taszító egyszerre – válsághelyzetet tükröz (szerelem ambivalenciája)

2. versszak kapcsolóeleme: kerek forma, kör- teljesség szimbóluma
-Új nyelvi elem: E/1 (elbeszélő) és E/2 (birtokjel) egyszerre van jelen

3. versszak: összefüggőbb szöveg
-Erősen erotikus, lágy mozgás fejezi ki a felébredő vágyat

4. versszak: halálraítéltség („néma lombok hullása”)
-Üresség, veszély jelzője a
kongás

A korszak lezárása, egyéni hang megtalálásának példája: a Medáliák ciklus
a későmodernségre jellemzően a
nyelvi hiány többféle értelmezési lehetőséget kínál- az egyik lehetséges olvasat a számvetés

Medáliák

Versciklus: 12 részből áll, 11×2 versszak + 1 vsz. a 12. rész a 23 versszak Értelmezhető a 23 éves költő világértésének, felnövéstörténetének; benne az önéletrajzi elemek ötvöződnek szürreális képzetekkel
Medál- nyakék,emlékérem, érdemjegy- népi változata a nyelvi formaválogatott medáliák(versek, szépségek) nyelvi formában

1. rész
Téma: gyerekkor elvesztése, vagyis a teljesség és öntudatlanság, a bármi lehetséges elvesztése
A vers
múlt időből jelenbe vált- a lírai én felnő, rájön, a világ nem csoda
Elefánt – gyermekkor: mesék világát idézi fel, mesei elemeket használ;
Víz=élet alaptoposza
Utolsó sor: értelmezés, reflexió
a tartalomra: egyedül van a világban
teljesen elidegenedett, idegenné válik a létezéstől
–>ezt a groteszk kép fejezi ki: a megmaradt gyermekiség=elefántfül nevetségessé válik a felnőtt világban:

most lelkem: ember – mennyem odavan,
szörnyű fülekkel legyezem magam – -„

2.rész
Szégyen, szegénység
Ráébresztik a
valóságra- úgy éli meg, mint amikor a gyerektől elveszik a teljesség élményének varázsát
Szabad asszociációs képzettársítás- szürrealizmus
sajátsága egyéni József Attilá-s mód
megtanulja, de a tudat szigorú rendező elve alá vonja
Antropomorfizálja a tárgyi világot

zöld füst” – fojtogató állapot
„jéglapba fagyva tejfehér virág” – részvéttelen világ, hidegség, halálképzet
„elvált levél” – tartozott valahova, ahonnan elszakadt elidegenedés, hiányérzet, magány

11. rész:

A betlehemezés népi hagyományát ötvözi szürrealista elemekkel:

A két versszak ellentéte értelmezhető a gyermeki és a felnőtt én magatartásformáinak ellentétezéseként

A gyermeki én nem vesz tudomást a társadalmi normákról, a felnőtt én betagozódik a világba, de a képek a gyermeki ént láttatják értékesebbnek: (A huszonhárom itt is az életkorra utal.)

Huszonhárom kölyök császkál,
csámpás sityak a fejükben,
görögdinnyét szürcsölőznek,
új nap lángol jobbkezükben.”

A Medáliákhoz hasonló összegző, a létezés megértését, belátásait tartalmazó verse az Eszmélet 1934-ból, költészetének csúcsteljesítménye.

József Attila korai pályaszakasza már magában hordozza a későbbi nagyversek poétikai és szemléleti sajátosságait. Az indulás hármas iránya is mutatja a költő rendkívüli tehetségét.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük