Irodalom érettségi

Sütő András alkotói munkássága

Élete

1927-ben született Pusztakamaráson, ami egy Romániai falucska, ahol csak pár magyar él. Sütő András a határainkon túl élő legszebb magyar ajkú író. Tizenévesen már megjelent az első novellája. A gimnázium után rögtön szerkesztő lett, s Bukarestre vitték, de a román elnyomás miatt 1954-től Marosvásárhelyen él. 1980-1990 között Romániában nem, de Magyarországon megjelenhettek írásai. A Román ellenes magyar összeesküvésben részt vett, s itt bal szemére megvakult.

Sütő András jelentősége

Legfontosabb témái:

  • A paraszti, falusi néprétegek, a szegénység életvilága

  • A nemzeti gondok és sorskérdések

  • Transzszlávinizmus: „Erdélyiség”: sorsközösség. Trianon után (1920) alakult ki. Regionális eszmeiség, magatartásforma: sorsközösség, összefogás, tolerancia: az együtt élő népek kölcsönös tisztelete, méltányosság, a magyar öntudat erősítése, az igazság és a humánum. (Kós Károly, Dsida Jenő, Tamási Áron, Benedek Elek, Reményik Sándor stb.)

Korszakos jelentőségű műve az Anyám könnyű álmot ígér (1970), melyben sajátosan keverednek a szociográfia, az önéletrajz, az anekdota, a ballada, a folklór elemei, és hitelesen ábrázolják Sütő vidékének sajátosságait, benne a magyar sorsot. Drámái – az Egy lócsiszár virágvasárnapja (1974); a Csillag a máglyán (1975); a Káin és Ábel (1977); Szuzai menyegző (1980) – tetratrilógiát alkotva a hatalom és az erkölcs viszonyát állítják a drámai küzdelmek középpontjába.

Csillag a máglyán (1975)

A reformáció korában játszódik. Jellemző a korhűség, hiteles dráma, de dramaturgiai követelmények miatt 1-2 dolgot meg kellett változtatnia. (A 2. felvonás 1553-ban kezdődik).

Hitvitázó drámai hagyományok: a reformátorok hitvitázó drámákat írtak (pl. Sztáray Mihály): A cselekményesség háttérbe szorul, az eszmék kerülnek előtérbe. A mű középpontjában az áll, hogy milyen eszmét képviselt Kálvin, és milyet Szervét.

Ez egy paraboladrámai példázat: Sütő András saját korában felmerülő hatalom rendszerét példázza (A hatalom és az egyén rendszere). Kérdései:

  • Van-e a hatalomnak korlátja?

  • Mit tehet a hatalom?

  • Szentesíti-e a cél az eszközt a hatalom?

  • Fontosabb-e az eszme az emberéletnél? (Szervétnél igen, Kálvinnál nem).

  • Szükség van e erős kezű Kálvinokra?

Drámai konfliktus: Kálvin és Szervét konfliktusa. Kálvin: hatalomra kerülés; Szervét: hatalmon kívüliség. A mű végén nincs katarzis: Az olvasónak döntési szabadsága van (Szerintem inkább Szervétnek volt igaza).

Kálvin jellemzése: célja a reformáció mindenáron való erősítése. Belső (Szervét az ellenzéke, ilyen volt még Perrin is) és pápai konfliktusokat kellett legyőznie. (A pápának adták Genfet, s a mű is úgy végződik, hogy a pápai zsoldosok ostromolják Genfet). A mű 20 évet ölel át (1533-1555): Kálvin jelleme ez idő alatt megváltozott: kormányzása tekintélyelvű volt, bürokratizálódott. A felesége előre látta, hogy gyilkos lesz („Káint bélyegét látom rajtad”). Kálvin keményen üldözte azokat, akik nem voltak reformátusok, s komoly büntetéseket szabott ki már kisebb hibákért is.

Szervét Mihály jellemzése: célja a szellem, a vélemény és a szólás szabadsága. Szentháromság tagadó. Toleránsabb volt, mint Kálvin. Romantikus rajongó volt: önként rohant a vesztébe: gyermeki naivság. Az eszme fontosabb, mint az élete. Ha visszavonta volna elveit, akkor szabadon elmehetett volna, de inkább önmagát adja fel, s máglya-halált hal. (Kálvin és Szervét eredetileg barátok voltak)

Fárel jellemzése: indulatos, skorpió, aki feljelenti Szervétet, s levelét eljuttatja az inkvizícióhoz.

La Fontaine: köpönyegforgató, kaméleon. Nincs beszédében érzelemkifejeződés.

Idelette: Kálvin felesége. Megbocsátás, tisztaság jellemző rá.

Veronika: részvétet érzett Szervét Mihály iránt. Szerinte Szervét jobban tette volna, ha az ellenségei közé menekül.

Csillag a máglyán jelentése: A nagy személyiségek tragédiája, a hitben fogant naivitás tragédiája. A hatalom visszaélésével kapcsolatos véleménykülönbségekről van szó, vagyis egész pontosan a Romániában lévő 2. világháború utáni baloldali diktatúráról van szó rejtetten. A mű manapság is érvényes, mert a hatalmak még most is így viselkednek. Így témája, kérdésfelvetése időtlen.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük