Filozófia érettségi

Angolszász filozófia az újkorban

5.1 Az újkor filozófia általános jellemzése A 17-18. századdal kapcsolatban a következő fontos történelmi-társadalmi folyamatokat szeretném kiemelni: 1, A városi polgárság kialakulása, akik gazdálkodásában az önellátás helyett az árutermelés és a profitszerzés kerül előtérbe, s így lassan kibontakozott a piacgazdálkodás. Céhek helyett manufaktúrák. 2, A racionális kalkuláció, az észnek való megfelelés, a racionalizmus elve hatja …

Filozófia érettségi

A hellenizmustól a reneszánszig

4.1 Hellenizmus Fontosabb irányzatok: szkepticizmus, sztoicizmus, epikureizmus, újplatónizmus, gnoszticizmus. (Első kettőt érintjük.) 4.1.1 Szkepticizmus: Szkepticizmus alatt azt a magatartást értjük, amikor nem hiszünk semmi bizonytalanban. Pürrhon fektette le az alapjait. A felvilágosodás korában Hume-nál és Kant-nál a szkepticizmus alapgondolata rendkívüli segítséget jelentett a modern tudományos gondolkodás kialakulásában. 4.1.2 Sztoicizmus: Fő képviselője: Zénon. A sztoa a …

Filozófia érettségi

Arisztotelész

Arisztotelész a tudományokat három nagy területre osztotta: teoretikus (elméleti (matematika, természettan, teológia)), praktikus (gyakorlati (etika, politika, közgazdaságtan)), poiétikus (alkotó (építészet, szobrászat, retorika)) tudományokra.  3.1 Arisztotelész metafizikája Metafizika: tudomány, mely azt vizsgálja, hogy mi van a természet mögött. Arisztotelész a “metafizikában” elválik Platóntól: “(Az ideák) nem segítenek sem a dolgok, sem a létük megismerésében, mivel az …

Filozófia érettségi

Platón

Az ideatannal olyan gondolati rendszert alkot, amelynek a hatása a nyugati gondolati szellemtörténetben semmi máshoz nem hasonlítható. Ideák vagy formák: “A külső megjelenés mögött rejlő igazság”. 2.1 Platón metafizikája Platón és a preszokratikusok: A Platóni filozófiában is központi szerepet kap a változás és az állandóság problémája. Platón az állandóságot biztosító “elemet”, az ideát nem anyagi …

Filozófia érettségi

Görögök az I.E. IV-V. században

Mitikus gondolkodás: A mitikus világfelfogásra jellemző a természeti törvény hiánya, ugyanis az ember elsősorban az istenek meggyőzésén keresztül tudja az eseményeket befolyásolni. (I.E. VI. század környéke)(Szókratész előtti filozófusoknál, de még Platónnál is sok helyen megjelenik ez a fajta gondolkodás.) “A mítosztól a logosz felé”: Ettől az időtől fogva természeti, racionális elveket keresnek, amelyekkel a világ …

Földrajz érettségi

Globális környezetszennyezés

A természeti erőforrások egyre fokozódó kihasználása miatt, rnegbomlott a földi rendszerek egyensúlya. Ez a folyamat napjainkra globális problémákat, környezeti világválságot eredményezett. A természeti-társadalmi összefüggések miatt egy-egy probléma újakat gerjeszt, egy geoszféra problémája egy másik geoszférára is negatív hatással van. Például: A közlekedés, a gyárak által a légkörbe juttatott gázok elsődlegesen a légkör szennyeződését okozzák. A …

Földrajz érettségi

Demográfiai válság a Földön

A túlnépesedés napjaink egyik legnagyobb problémája. A 20. század 2. felében megindult folyamat hatására a Föld népessége rendkívül gyors ütemben nőtt (népességrobbanás). Az elmúlt 50 évben Földünk népessége megduplázódott.  A demográfiai robbanás a szegény országokban megoldatlan problémákat eredményezett: a fiatalodó társadalmakban magas a csecsemő- és gyermekhalandóság;  gondoskodni kellene a nagyszámú fiatal ellátásáról, iskoláztatásáról, de ehhez …

Földrajz érettségi

Globális felmelegedés

Hőátadás következtében a felmelegedő levegő sűrűsége csökken, felszáll, helyére nehezebb hideg levegő kerül. Ez a jelenség a konvekció.  Mindezek eredményeképpen a levegő alulról felfelé melegszik fel, felfelé haladva 100 méterenként hőmérséklete kb. 0,5 fokkal csökken.  A légkör a Napból érkező rövidebb hullámhosszú fényt könnyen átengedi, ami a földfelszínben elnyelődik. A földfelszín által kibocsátott sugárzás hullámhossza …

Földrajz érettségi

Japán társadalmi és gazdasági jellemzői 

Japán a világgazdaság egyik pólusa az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok mellett. Gazdasági erejét mutatja, hogy a világ GDP-jéhez 8,5%-kal járul hozzá. Az áruexportban a vezető országok közé tartozik. Emellett az egyik legjelentősebb pénzügyi központ és működőtőkeexportőr. Japáné Ázsia legkorábban iparosodott és modernizálódott gazdasága.  A gazdasági sikerek nem vezethetők le a természeti adottságokból, …

Földrajz érettségi

Kína társadalmi és gazdasági jellemzői

A Kínai Népköztársaság gazdasága az elmúlt három évtizedben szédítő ütemben növekedett, jócskán meghaladva a világátlagot. Nem volt ritka a 10% feletti éves növekedés sem. Ennek eredményeként Kína ma már – az USA után – a világ második legjelentősebb gazdasága.  A gazdasági növekedés alapja a folyamatosan bővülő ipari termelés. A világ textilipari termékeinek tetemes része például …