Érettségizz könnyen és egyszerűen, kidolgozott érettségi tételek, irodalomból, történelemből, matematikából, informatikából, közgazdaságtanból, társadalom ismeretből és szinte minden tantárgyból.
Választásokra négyévente kerül sor, a kormány és a parlament működése is négy év. A választási rendszer egy kompromisszum eredményeként jött létre. A magyar választási rendszer ún. vegyes választási rendszer. A magyar parlamentben összesen 386 képviselői hely van, azaz a választásokon a 386 mandátum megszerzéséért folyik a harc. A 386 mandátumot két elv és három intézményi …
A Magyar Köztársaság alkotmányos alapjai 1. A magyar politikai rendszer elemei: – pártok – érdekszövetségek – egyesületek – társadalmi mozgalmak – állam intézményei Az állam intézményei: parlament, kormány, államfő, alkotmánybíróság, önkormányzatok, bíróság, ügyészség. Ezek az intézmények működésük során közhatalmat gyakorolnak. Mindenkire vagy egy-egy személyre kötelező döntést hozhatnak és e döntéseket az emberek, ill. szervezeteik kötelesek …
A királyság megdöntése után a nemzetségek fejeiből alakult senatus vette át az állam irányítását. Az állam politikai és vallási vezetése a patríciusok kezében volt, helyzetüket kiterjedt földbirtokuk biztosította. A plebejusok, katonai kötelezettségük ellenére nem részesedtek a politikai jogokban. A katonai szolgálatukra azonban igen nagy szüksége volt a fiatal római köztársaságnak, hiszen az etruszk uralom megdöntése …
Alkotmány: Olyan alaptörvény, amivel más jogszabály nem állhat ellentétben. Kollektív szerződés: Bármely, munkaviszonyra vonatkozó kérdés szabályozására szolgáló irat a dolgozók és a munkaadó között. (Politikai) Pártok: Olyan szervezetek, amelyek programjaikban összesítik a társadalmi érdekeket és megfogalmazzák a problémák megoldásának alternatíváit. / Tartósan szervezett, a helyi szintig tagolt társadalmi csoport mely, nemcsak tagjaitól, hanem szimpatizánsaitól is …