Az infláció tartós árszínvonal-emelkedést jelent, amely tehát általános áremelkedésre utal, és az egységnyi pénz értéktelenedését is jelzi. A defláció az infláció ellentéteként határozható meg, azaz olyan helyzetként, amelyben az idő múlásával csökken az általános árszínvonal. Az infláció és a defláció csak folyamatként értelmezhető, az egyszeri (pl. áruhiányból adódó) hirtelen áremelkedést nem soroljuk az infláció kategóriájába….
A pénz kialakulása: Közvetlen árucsere – felesleg megjelenése – búza, jószág, só Pénzhelyettesítők – bővül az áruk köre – arany, ezüst, réz, vas Váltó – központi bank lesz a kibocsátója Klasszikus bankjegy – megszűnik az aranyfedezet Hitelpénz Funkciói: Forgalmi eszköz – áruért pénzt, pénzért árut kapunk Fizetési eszköz – a termék és a pénz mozgása…
Magyarországon az Unió többi tagállamához hasonlóan minden egyéni és társas vállalkozásnak beszámolási kötelezettsége van az éves tevékenységéről. Ebből kiderül, hogy a vállalkozásoknak mennyi az éves árbevétele. Az számítást az SNA rendszerrel történik, amelynek elődje az MPS rendszer, amely csak az anyagi jellegű termelést vette figyelembe. Ezzel szemben az SNA rendszer célja valamennyi létrehozott termék és…
Az externália fogalma: A társadalmi és az egyéni értékelés közötti különbséget externáliának nevezzük. Nem szándékolt gazdasági hatás, amely a gazdálkodás vagy fogyasztás során „melléktermékként” keletkezik. Az alaptevékenységet az externália forrásának, az érintett tevékenységet az externália tárgyának nevezzük. Csoportosítása hatása alapján: pozitív negatív vegyes keletkezése szerint: termelői fogyasztói érintett köre szerint: egyéni társadalmi A társadalmi határköltség és…
Jellemzői: A monopolpiacon egyetlen jelentősebb eladó áll szemben az összpiaci kereslettel Ármeghatározó. Nehéz bekerülni a piacra A monopólium magasabb árat és alacsonyabb fogyasztást nyújt Nincs információáramlás – licenc Hosszútávon is elérhet profitot Termékei heterogének A monopolpiacra való belépés akadályai állami intézkedések (pl: MNB, MÁV, TK.kiadó) optimális üzemméret magas induló költségigény egy vállalkozás a gazdaságosabban tudja végezni a tevékenységet, mintha…
A gazdasági folyamat alatt adott ország egy éves tevékenységének vizsgálatát értjük. A gazdasági folyamatot két szempont szerint vizsgálható: lehet reál és jövedelmi folyamat. A makroökonómia összevont mutatók segítségével vizsgálja a gazdaságot. Ennek eredményeként az ár helyett árszínvonalat, termék helyett termék csoportot vizsgál a piacon, a szereplőket pedig szférákba vonja. A makrogazdaság szférái, szereplői háztartási szféra:…
Rugalmasságról akkor beszélünk, ha: egy tényező százalékos változása valahány százalékos változást okoz egy másik tényező értékében. (A két tényező százalékos változásának hányadosa) Ez lehet: Kereslet-árrugalmasság Kereslet kereszt-árrugalmasság Jövedelemrugalmasság Kereslet-árrugalmasság: Megmutatja, hogy hány százalékkal változik a keresett mennyiség az ár egy százalékos változásának hatására. Keresett mennyiség %-os változása ár %-os változása Értéke általában negatív, a kereslet…
I. A magyar drámairodalom és a magyar színjátszás kialakulása A magyar irodalomban hagyományosan és valószínűen a dráma műneme tekinthető a legszegényesebbnek. Ennek magyarázatát elsősorban a történelmi fejlődés korlátozottságában, a függetlenség hiányában, a kései polgárosodásban kereshetjük. Néhány reneszánsz kori kísérlet után (Bornemissza Péter Élektramagyarítása, Balassi Bálint Szép magyar komédiája), eltekintve az iskoladrámától és a vallásos népi…
A szintagmák A szintagma görög eredetű szó, jelentése: hozzárendelt, összerendezés. Szintagmának nevezzük az egymással nyelvtanilag meghatározott viszonyba lépő önálló szavak kapcsolatát. Ha a szavak nem önállóak, álszintagmáról beszélünk (fogalomszó+ viszonyító szerepű elem). Ilyen például egy álszó és egy létige kapcsolata (segítettem volna). A szintagmának önálló viszonyjelentése van. Tagjaik háromféle kapcsolatban állhatnak egymással. 1. Hozzárendelő viszony…
A szomszédos hangok hatnak egymásra, megváltoztatják egymás tulajdonságait, nem elszigetelten ejtjük őket. Ez a jelenség az alkalmazkodás. A mássalhangzók alkalmazkodásának legfőbb esetei: 1. Hasonulás Két egymás mellé kerülő mássalhangzó egyike úgy változtatja meg a másikat, hogy új fonéma jön létre. Esetei: a., részleges hasonulás: A két mássalhangzó közül az egyik képzése közeledik a másikéhoz. Írásban…