A pénz kialakulása:
- Közvetlen árucsere – felesleg megjelenése – búza, jószág, só
- Pénzhelyettesítők – bővül az áruk köre – arany, ezüst, réz, vas
- Váltó – központi bank lesz a kibocsátója
- Klasszikus bankjegy – megszűnik az aranyfedezet
- Hitelpénz
Funkciói:
Forgalmi eszköz – áruért pénzt, pénzért árut kapunk
Fizetési eszköz – a termék és a pénz mozgása időben eltér egymástól vagy a pénzmozgást nem követi árumozgás (adó, támogatás, hitel)
Elszámolási eszköz – eredmény-kimutatás
Kincsképző – A pénz önálló belső értékkel bír. Tartalékolás
Világpénz – más országban is betölti a 4 funkciót
A modern pénz jellemzői:
- hitelpénz
- kényszer árfolyama van
- nincs aranyfedezete
- papírpénz, mert papíron van rögzítve, hogy mivel fizetünk
- Formája lehet:
- jegybanki pénz – MNB bocsájtja ki
- számlapénz – kereskedelmi bankoknál lévő számla
A pénzzel szemben támasztott követelmények:
- keresettség – mindenkinek kell
- értékállóság – sok éven keresztül használható legyen
- tartósság – ne kopjon
- oszthatóság – ezt a címletek biztosítják (6apró-6papír)
- szállíthatóság – kis mennyiség, nagy érték
- könnyű felismerhetőség – mindenki ismerje
A pénz hamisítása nagy gondot jelent manapság, éppen ezért a modern pénzt több hamisítás elleni biztonsági eszközzel látták el:
- a bankjegy oldalán a fej
- illeszkedő jel
- UV lámpás jelzések
A bankrendszer működése Magyarországon
A bankrendszer magában foglalja a pénzügyi tevékenységeket folytató intézményeket, a gazdálkodókkal és az állammal való kapcsolatát is. 1987-ig egyszintű bankrendszer volt. Az MNB és az OTP látta el a pénzügyi feladatokat. A kétszintű bankrendszer 87-től van. A felső szinten az állam tulajdonában álló MNB Zrt. áll, alatta pedig kereskedelmi vagy üzleti bankok. A magánszféra a pénzügyeit a kereskedelmi bankokban bonyolíthatják le.
Több különböző pénzügyi, kiegészítő intézményt ismerünk:
biztosítók
hitelszövetkezetek
takarékszövetkezetek
Az MNB feladatai
meghatározza és megvalósítja a monetáris politikát;
kizárólagos jogosultként törvényes fizetőeszköznek minősülő bankjegyet és érmét bocsát ki
hivatalos deviza- és aranytartalékot képez és kezeli azt (ezzel kapcsolatban devizaműveleteket végez);
támogatja a pénzügyi rendszer stabilitását
a pénzforgalom zavartalan lebonyolítása érdekében kialakítja, szabályozza és működteti a pénzforgalmi rendszert;
feladatai ellátásához szükséges statisztikai információkat gyűjt és hoz nyilvánosságra.
A Monetáris Tanács
Az MNB alapfeladataival kapcsolatos kérdésekben a Magyar Nemzeti Bank legfontosabb döntéshozó testülete a Monetáris Tanács (MT). A Monetáris Tanács havi rendszerességgel dönt a jegybanki alapkamat mértékéről.
A Tanács tagjai döntésük meghozatalakor, gondosan mérlegelik, hogy az aktuális gazdasági folyamatok és az inflációs cél igényli-e, hogy megváltoztassák (emeljék vagy csökkentsék) az alapkamatot.
Az MT tagjai a Magyar Nemzeti Bank elnöke, alelnökei („belső tagok”), valamint az Országgyűlés által választott közgazdászok. Utóbbiakat „külső tagoknak” is hívják. Az MNB elnöke egyben a Monetáris Tanács elnöke is. Minden Monetáris Tanács tag mandátuma 6 évre szól és nem meghosszabbítható.
A kereskedelmi bankok feladatai
3 kötelező tevékenység:
betétgyűjtés (passzív ügylet)
hitelnyújtás (aktív ügylet)
folyószámla vezetés
Egyéb pénzügyi tevékenységek (minimum 9):
biztosítás
valutaforgalmazás/váltás
devizaszámla vezetés
értékpapír forgalmazás
széf ügylet
pénzváltás
tanácsadás
utalás
lízing tevékenység
factoring (követelés átvállalása)
forgalomból kivont pénzek cseréje