Közgazdaságtan érettségi

A modern pénzrendszer

A pénz kialakulása:

  1. Közvetlen árucsere – felesleg megjelenése – búza, jószág, só
  2. Pénzhelyettesítők – bővül az áruk köre – arany, ezüst, réz, vas
  3. Váltó – központi bank lesz a kibocsátója
  4. Klasszikus bankjegy – megszűnik az aranyfedezet
  5. Hitelpénz

Funkciói:

  • Forgalmi eszköz – áruért pénzt, pénzért árut kapunk

  • Fizetési eszköz – a termék és a pénz mozgása időben eltér egymástól vagy a pénzmozgást nem követi árumozgás (adó, támogatás, hitel)

  • Elszámolási eszköz – eredmény-kimutatás

  • Kincsképző – A pénz önálló belső értékkel bír. Tartalékolás

  • Világpénz – más országban is betölti a 4 funkciót

A modern pénz jellemzői:

  • hitelpénz
  • kényszer árfolyama van
  • nincs aranyfedezete
  • papírpénz, mert papíron van rögzítve, hogy mivel fizetünk
  • Formája lehet:
    • jegybanki pénz – MNB bocsájtja ki
    • számlapénz – kereskedelmi bankoknál lévő számla

A pénzzel szemben támasztott követelmények:

    • keresettség – mindenkinek kell
    • értékállóság – sok éven keresztül használható legyen
    • tartósság – ne kopjon
    • oszthatóság – ezt a címletek biztosítják (6apró-6papír)
    • szállíthatóság – kis mennyiség, nagy érték
    • könnyű felismerhetőség – mindenki ismerje

A pénz hamisítása nagy gondot jelent manapság, éppen ezért a modern pénzt több hamisítás elleni biztonsági eszközzel látták el:

  • a bankjegy oldalán a fej
  • illeszkedő jel
  • UV lámpás jelzések

A bankrendszer működése Magyarországon

A bankrendszer magában foglalja a pénzügyi tevékenységeket folytató intézményeket, a gazdálkodókkal és az állammal való kapcsolatát is. 1987-ig egyszintű bankrendszer volt. Az MNB és az OTP látta el a pénzügyi feladatokat. A kétszintű bankrendszer 87-től van. A felső szinten az állam tulajdonában álló MNB Zrt. áll, alatta pedig kereskedelmi vagy üzleti bankok. A magánszféra a pénzügyeit a kereskedelmi bankokban bonyolíthatják le.

Több különböző pénzügyi, kiegészítő intézményt ismerünk:

  • biztosítók

  • hitelszövetkezetek

  • takarékszövetkezetek

Az MNB feladatai

  • meghatározza és megvalósítja a monetáris politikát;

  • kizárólagos jogosultként törvényes fizetőeszköznek minősülő bankjegyet és érmét bocsát ki

  • hivatalos deviza- és aranytartalékot képez és kezeli azt (ezzel kapcsolatban devizaműveleteket végez);

  • támogatja a pénzügyi rendszer stabilitását

  • a pénzforgalom zavartalan lebonyolítása érdekében kialakítja, szabályozza és működteti a pénzforgalmi rendszert;

  • feladatai ellátásához szükséges statisztikai információkat gyűjt és hoz nyilvánosságra.

A Monetáris Tanács

  • Az MNB alapfeladataival kapcsolatos kérdésekben a Magyar Nemzeti Bank legfontosabb döntéshozó testülete a Monetáris Tanács (MT). A Monetáris Tanács havi rendszerességgel dönt a jegybanki alapkamat mértékéről.

  • A Tanács tagjai döntésük meghozatalakor, gondosan mérlegelik, hogy az aktuális gazdasági folyamatok és az inflációs cél igényli-e, hogy megváltoztassák (emeljék vagy csökkentsék) az alapkamatot.

  • Az MT tagjai a Magyar Nemzeti Bank elnöke, alelnökei („belső tagok”), valamint az Országgyűlés által választott közgazdászok. Utóbbiakat „külső tagoknak” is hívják. Az MNB elnöke egyben a Monetáris Tanács elnöke is. Minden Monetáris Tanács tag mandátuma 6 évre szól és nem meghosszabbítható.

A kereskedelmi bankok feladatai

  • 3 kötelező tevékenység:

    • betétgyűjtés (passzív ügylet)

    • hitelnyújtás (aktív ügylet)

    • folyószámla vezetés

  • Egyéb pénzügyi tevékenységek (minimum 9):

    • biztosítás

    • valutaforgalmazás/váltás

    • devizaszámla vezetés

    • értékpapír forgalmazás

    • széf ügylet

    • pénzváltás

    • tanácsadás

    • utalás

    • lízing tevékenység

    • factoring (követelés átvállalása)

    • forgalomból kivont pénzek cseréje

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.