Makrogazdaság körforgása

A gazdasági folyamat alatt adott ország egy éves tevékenységének vizsgálatát értjük. A gazdasági folyamatot két szempont szerint vizsgálható: lehet reál és jövedelmi folyamat. A makroökonómia összevont mutatók segítségével vizsgálja a gazdaságot. Ennek eredményeként az ár helyett árszínvonalat, termék helyett termék csoportot vizsgál a piacon, a szereplőket pedig szférákba vonja.

A makrogazdaság szférái, szereplői

  • háztartási szféra: fogyaszt, munkaerő kínálata van, adót fizet
  • vállalati szféra: termel, munkaerőkereslete van, adót fizet

A háztartási és vállalati szférát együtt magánszférának nevezzük.

  • állami szféra: adót vet ki, állami intézményeket működtet, támogat
  • tőke piac: ez általában a bankrendszer. Pénzügyi stabilitást nyújt, megtakarításokat gyűjt, hiteleket biztosít.
  • külföld: exportálunk (kivitel) illetve importálunk (behozatal), ezen kívül a tranzit (áthaladás)
  • árupiac: a termékek szolgáltatások eladásának/vételének a helye
  • pénzpiac:
  • munkaerő piac: megjelenik rajta a munkaerő kínálat és kereslet is.

A szférák egymással szoros kapcsolatban vannak, bármelyikben bekövetkező változás hat a többi szférára is.

A makrogazdaság szereplőinek kapcsolati rendszere

Gazdasági folyamatnak nevezzük az adott időszak alatt megtermelt javak termelésével, felhasználásával, jövedelmek keletkezésével és elosztásával kapcsolatos áru- és pénzmozgásokat. Reálfolyamatok: termelés-forgalom-fogyasztás, míg jövedelmifolyamatok: az adózás-támogatás.

Jövedelmi folyamatok szakaszai:

  1. Jövedelem keletkezése (Y)
  2. A jövedelmek elsődleges elosztása (W=munkabér)
  3. A magánszféra adót fizet az államnak (T=adó)
  4. A másodlagos jövedelem elosztása (TR= transfer=támogatás)
  5. A háztartási szféra fogyasztása (C=fogyasztás)
  6. A vállalati szféra beruházása (I)
  7. Az állami vásárlások (G)
  8. A megtakarítások elhelyezése a tőkepiacon (S=megtakarítás)

Elsődleges jövedelemnek nevezzük a termelési tényezők jövedelmeit: munkabér, profit, kamat, járadék.

Másodlagos jövedelem az adó (negatív) valamint a támogatás.

Rendelkezésre álló jövedelem (Y): az előbbi kettő összege, ez jelenik meg az árupiacon keresletként.

Gazdasági szférák közötti jövedelemáramlás

A jövedelemáramlást két módszerrel lehet nyilvántartani:

  • Folyótétel-számlák segítségével: Folyótétel-számla egy kétoldalú kimutatás, kiadásokat és bevételeket külön oldalon tartják nyilván. A jövedelemáramlás végén a számlák két oldala megegyezik.

  • Társadalmi elszámolási mátrix-szal: A TEM egy n×n típusú táblázat, amelyből megállapítható, hogy az egyes szférák között milyen értékű jövedelmi kapcsolat van. A táblázat soraiba és oszlopaiba azonos sorrendben kell beírni a gazdaság szereplőit.

Mind a két módszerrel a be és kiáramló jövedelmet lehet ábrázolni.

Nyitott és zárt gazdaságot lehet ábrázoni, 5 illetve 6 számlával:

  • Hazai össztermék,

  • Vállalati szféra,

  • Háztartási szféra,

  • Állam,

  • Tőkepiac,

  • Külföld.

Hasonló

  • A költségvetési politika

    A költségvetési politika az állam kiadásai és bevételei révén megvalósuló gazdaságpolitikai irányzat. Azon gazdaságirányító és befolyásoló intézkedések, amelyeket az állam a költségvetés bevételei, ill. kiadásai révén valósít meg. Restriktív (mérséklő, visszafogó gazdaságpol.) és expanzív (kiterjesztő, serkentő gazdaságpol.) gazdaságpolitika Az állam feladatai Ezeket a feladatokat 3 csoportba szoktuk osztani a tevékenység jellege alapján: Stabilizációs: az államnak…

  • Profit, árbevétel, költségek – a sikeres és a sikertelen vállalatok

    Árbevétel: A vállalkozás által értékesített termékek értéke (az értékesített termékek mennyiségét szorozzuk a termékek eladási árával). Költségek: A vállalkozás tevékenysége érdekében felhasznált termelési tényezők pénzben kifejezett értéke. Ráfordítások: A kibocsátott anyagi javak illetve szolgáltatások bekerülési értéke. Minél magasabb az árbevétel és alacsonyabb a költség, ráfordítás nagysága, annál nagyobb a vállalkozás jövedelme/profitja. A jövedelem után még…

  • Nemzetgazdasági teljesítmények mérése

    Magyarországon az Unió többi tagállamához hasonlóan minden egyéni és társas vállalkozásnak beszámolási kötelezettsége van az éves tevékenységéről. Ebből kiderül, hogy a vállalkozásoknak mennyi az éves árbevétele. Az számítást az SNA rendszerrel történik, amelynek elődje az MPS rendszer, amely csak az anyagi jellegű termelést vette figyelembe. Ezzel szemben az SNA rendszer célja valamennyi létrehozott termék és…

  • A monopolpiac

    Jellemzői: A monopolpiacon egyetlen jelentősebb eladó áll szemben az összpiaci kereslettel Ármeghatározó. Nehéz bekerülni a piacra A monopólium magasabb árat és alacsonyabb fogyasztást nyújt Nincs információáramlás – licenc Hosszútávon is elérhet profitot Termékei heterogének A monopolpiacra való belépés akadályai állami intézkedések (pl: MNB, MÁV, TK.kiadó) optimális üzemméret magas induló költségigény egy vállalkozás a gazdaságosabban tudja végezni a tevékenységet, mintha…

  • Az infláció

    Az infláció tartós árszínvonal-emelkedést jelent, amely tehát általános áremelkedésre utal, és az egységnyi pénz értéktelenedését is jelzi. A defláció az infláció ellentéteként határozható meg, azaz olyan helyzetként, amelyben az idő múlásával csökken az általános árszínvonal. Az infláció és a defláció csak folyamatként értelmezhető, az egyszeri (pl. áruhiányból adódó) hirtelen áremelkedést nem soroljuk az infláció kategóriájába….

  • Vállalatok a nemzetközi piacon

    Belpiac: Az országon belüli gazdasági kapcsolatok összessége. Külpiac: A hazai gazdasági szereplők külföldi üzleti tevékenységei, kapcsolatai. Világpiac: A nemzeti piacok összessége. Beletartozik a nemzetközi forgalomba kerülő termékek, szolháltatások. A gazdasági szereplők, a működést meghatározó törvények és szokások összessége. Jelenleg három nagy piaci egység létezik a világon: USA, Japán és az EU közös piaca. A nemzeti…