Közgazdaságtan érettségi

Az externália és annak gazdasági szabályozása

Az externália fogalma: A társadalmi és az egyéni értékelés közötti különbséget externáliának nevezzük. Nem szándékolt gazdasági hatás, amely a gazdálkodás vagy fogyasztás során „melléktermékként” keletkezik. Az alaptevékenységet az externália forrásának, az érintett tevékenységet az externália tárgyának nevezzük.

Csoportosítása

  1. hatása alapján:

    1. pozitív

    2. negatív

    3. vegyes

  2. keletkezése szerint:

    1. termelői

    2. fogyasztói

  3. érintett köre szerint:

    1. egyéni

    2. társadalmi

A társadalmi határköltség és határhaszon fogalma, ábrája

A társadalmi határköltség (MSC) egy termék pótlólagos egységének előállításából, felhasználásából, fogyasztásából eredő összes költségváltozás. (MSC = MC + EC)

társadalmi határhaszon (MSB) egy termék pótlólagos egységének előállításából, felhasználásából, fogyasztásából eredő összes haszonváltozás. (MSB = MU + EU)

Az egyéni és társadalmi haszon és költség különbsége az externáliás haszon(EU) és az externáliás költség(EC).

Az internalizálás fogalma és módjai

A külső gazdasági hatások belsővé tétele, vagyis ami hasznos a gazdaság számára azt támogatni, ösztönözni kell, ami káros azt fékezni, mérsékelni kell. Ezt a tevékenységet az állam végzi.

Módjai:

  • adók bevezetése (féket jelent) – pl.: talajterhelési adó

  • támogatások nyújtása

  • adminisztratív intézkedések – kötelező oltások rendszere

  • törvények alkotása

  • szemléleti nevelés

  • önkéntes megállapodás

Sikeres internalizálás esetén az egyéni és a társadalmi határköltségek és határhasznok egyenlővé válnak.

Környezetszennyezés, mint externália

Termelés és fogyasztás közben rengeteg káros tevékenység jön létre amely szennyezi a környezetet. A környezetszennyezéssel mindenkinek foglalkoznia kell. Cél a megelőzhető környezeti károk csökkentése.

Fajtái:

  • levegőszennyezés pl.: kipufogógázok füstje

  • vízszennyezés pl.: természeti katasztrófák

  • talajszennyezés pl.: mezőgazdasági vegyszerek

  • fényszennyezés pl.: csillagokat alig lehet látni a füsttől

  • zajszennyezés pl.: autópálya, reptér

Minél fejlettebb a gazdaság, annál több a veszélyforrás. Minél magasabb az életszínvonal, annál nagyobb probléma a környezeti ártalom…

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.