A keresletrugalmasság és mérőszámai

Rugalmasságról akkor beszélünk, ha: egy tényező százalékos változása valahány százalékos változást okoz egy másik tényező értékében. (A két tényező százalékos változásának hányadosa) Ez lehet:

  1. Kereslet-árrugalmasság

  2. Kereslet kereszt-árrugalmasság

  3. Jövedelemrugalmasság

Kereslet-árrugalmasság: Megmutatja, hogy hány százalékkal változik a keresett mennyiség az ár egy százalékos változásának hatására.

Keresett mennyiség %-os változása

ár %-os változása

Értéke általában negatív, a kereslet törvénye miatt. A vizsgált jószág kereslete a mutató abszolút-értéke alapján:

  • Rugalmas

  • Egységnyi rugalmasságú

  • Rugalmatlan

A szőlő ára 200 Ft/kg-ról

300 Ft/kg-ra nőtt.

Ennek hatására a heti 14 kg helyett 8 kg-ot vásárolt a család.

(-6/11) / (100/250) =

-54,5% / 40% = -1,36

A szőlő árának 1%-os növekedése a keresletet 1,36%-kal csökkentette. Tehát árrugalmas termék.

Kereslet árrugalmassága

Kereslet

Bevétel alakulása

|ε|>1

árrugalmas

változással ellentétes irányú

|ε|<1

árrugalmatlan

változással megegyező irányú

|ε|=1

egységnyi rugalmasságú

változatlan

Rugalmasságot befolyásoló tényezők:

  • A jószág használati tulajdonsága (létszükségleti cikkek rugalmatlanok)

  • Helyettesítő termékek száma (minél több van annál rugalmasabb) Nagyobb a valószínűsége a termékcserének.

  • Helyettesítő termékek ára (minél közelebb vannak a termékek árai annál rugalmasabbak)

  • Termék ára és a jövedelem kapcsolat (a termék ár és a jövedelem minél közelebb esik egymáshoz annál rugalmasabb, az alacsonykeresetűek rugalmasabbak, adott jövedelemből mennyi tud vásárolni)

Kereslet kereszt-árrugalmasság: Megmutatja, hogy az egyik termék árának egy százalékos változása hány százalékkal változtatja meg egy másik termék keresletét.

A szőlő ára 80 Ft/kg-ról, 110 Ft/kg-ra nőtt. Emiatt az alma kereslete 50 kg-ról 90 kg-ra nőtt.

(40/70) / (30/95) =

57% / 32% = 1,78

A szőlő árának 1%-os növekedése miatt az alma kereslete 1,78%-kal nőtt. Helyettesítő termékek

Ebben az esetben a termékek között a következő kapcsolat áll fent eredménytől függően:

  • Helyettesíthető termékek ugyan azt a szükségletet elégíti ki, ebből következik, ha az egyik termék fogyasztása nő, akkor a helyettesítő terméké csökken.

  • Kiegészítő termék a két terméket együtt fogyasztják, ha az egyik fogyasztása nő, akkor a kiegészítő termék fogyasztása is nő.

  • Független termékek: nincs semmilyen kapcsolat a két termék fogyasztása között.

Jövedelemrugalmasság: Megmutatja, hogy a fogyasztó jövedelmének egy százalékos változása hány százalékkal változtatja meg a jószág keresletét.

Keresett mennyiség %-os változása

jövedelem %-os változása

Értéke lehet:

  • Negatív: inferior (alacsonyabbrendű) javak

  • Nulla és egy között: normál javak

  • Egynél nagyobb mutató esetében luxus jószág

A fogyasztó ízlésétől és jövedelmének szintjétől függ a besorolás. A legtöbb jószág a jövedelem növekedésével az előző mindhárom kategóriába belekerül: elsőként luxus, majd normál végül inferior jószággá válik.

A fogyasztó jövedelme 100 ezer Ft-ról 150 ezerre nőtt. Ennek hatására 50 helyett 90 db terméket vásárolt.

(40/70) / (50/125) =

57% / 40% = 1,425

A jövedelem 1%- os növekedésének hatására a kereslet 1,425%-kal nőtt. Luxus jószág.

Hasonló

  • A költségvetési politika

    A költségvetési politika az állam kiadásai és bevételei révén megvalósuló gazdaságpolitikai irányzat. Azon gazdaságirányító és befolyásoló intézkedések, amelyeket az állam a költségvetés bevételei, ill. kiadásai révén valósít meg. Restriktív (mérséklő, visszafogó gazdaságpol.) és expanzív (kiterjesztő, serkentő gazdaságpol.) gazdaságpolitika Az állam feladatai Ezeket a feladatokat 3 csoportba szoktuk osztani a tevékenység jellege alapján: Stabilizációs: az államnak…

  • Nemzetgazdasági teljesítmények mérése

    Magyarországon az Unió többi tagállamához hasonlóan minden egyéni és társas vállalkozásnak beszámolási kötelezettsége van az éves tevékenységéről. Ebből kiderül, hogy a vállalkozásoknak mennyi az éves árbevétele. Az számítást az SNA rendszerrel történik, amelynek elődje az MPS rendszer, amely csak az anyagi jellegű termelést vette figyelembe. Ezzel szemben az SNA rendszer célja valamennyi létrehozott termék és…

  • Az externália és annak gazdasági szabályozása

    Az externália fogalma: A társadalmi és az egyéni értékelés közötti különbséget externáliának nevezzük. Nem szándékolt gazdasági hatás, amely a gazdálkodás vagy fogyasztás során „melléktermékként” keletkezik. Az alaptevékenységet az externália forrásának, az érintett tevékenységet az externália tárgyának nevezzük. Csoportosítása hatása alapján: pozitív negatív vegyes keletkezése szerint: termelői fogyasztói érintett köre szerint: egyéni társadalmi A társadalmi határköltség és…

  • Vállalatok a nemzetközi piacon

    Belpiac: Az országon belüli gazdasági kapcsolatok összessége. Külpiac: A hazai gazdasági szereplők külföldi üzleti tevékenységei, kapcsolatai. Világpiac: A nemzeti piacok összessége. Beletartozik a nemzetközi forgalomba kerülő termékek, szolháltatások. A gazdasági szereplők, a működést meghatározó törvények és szokások összessége. Jelenleg három nagy piaci egység létezik a világon: USA, Japán és az EU közös piaca. A nemzeti…

  • A modern pénzrendszer

    A pénz kialakulása: Közvetlen árucsere – felesleg megjelenése – búza, jószág, só Pénzhelyettesítők – bővül az áruk köre – arany, ezüst, réz, vas Váltó – központi bank lesz a kibocsátója Klasszikus bankjegy – megszűnik az aranyfedezet Hitelpénz Funkciói: Forgalmi eszköz – áruért pénzt, pénzért árut kapunk Fizetési eszköz – a termék és a pénz mozgása…

  • A monopolpiac

    Jellemzői: A monopolpiacon egyetlen jelentősebb eladó áll szemben az összpiaci kereslettel Ármeghatározó. Nehéz bekerülni a piacra A monopólium magasabb árat és alacsonyabb fogyasztást nyújt Nincs információáramlás – licenc Hosszútávon is elérhet profitot Termékei heterogének A monopolpiacra való belépés akadályai állami intézkedések (pl: MNB, MÁV, TK.kiadó) optimális üzemméret magas induló költségigény egy vállalkozás a gazdaságosabban tudja végezni a tevékenységet, mintha…