A keresletrugalmasság és mérőszámai

Rugalmasságról akkor beszélünk, ha: egy tényező százalékos változása valahány százalékos változást okoz egy másik tényező értékében. (A két tényező százalékos változásának hányadosa) Ez lehet:

  1. Kereslet-árrugalmasság

  2. Kereslet kereszt-árrugalmasság

  3. Jövedelemrugalmasság

Kereslet-árrugalmasság: Megmutatja, hogy hány százalékkal változik a keresett mennyiség az ár egy százalékos változásának hatására.

Keresett mennyiség %-os változása

ár %-os változása

Értéke általában negatív, a kereslet törvénye miatt. A vizsgált jószág kereslete a mutató abszolút-értéke alapján:

  • Rugalmas

  • Egységnyi rugalmasságú

  • Rugalmatlan

A szőlő ára 200 Ft/kg-ról

300 Ft/kg-ra nőtt.

Ennek hatására a heti 14 kg helyett 8 kg-ot vásárolt a család.

(-6/11) / (100/250) =

-54,5% / 40% = -1,36

A szőlő árának 1%-os növekedése a keresletet 1,36%-kal csökkentette. Tehát árrugalmas termék.

Kereslet árrugalmassága

Kereslet

Bevétel alakulása

|ε|>1

árrugalmas

változással ellentétes irányú

|ε|<1

árrugalmatlan

változással megegyező irányú

|ε|=1

egységnyi rugalmasságú

változatlan

Rugalmasságot befolyásoló tényezők:

  • A jószág használati tulajdonsága (létszükségleti cikkek rugalmatlanok)

  • Helyettesítő termékek száma (minél több van annál rugalmasabb) Nagyobb a valószínűsége a termékcserének.

  • Helyettesítő termékek ára (minél közelebb vannak a termékek árai annál rugalmasabbak)

  • Termék ára és a jövedelem kapcsolat (a termék ár és a jövedelem minél közelebb esik egymáshoz annál rugalmasabb, az alacsonykeresetűek rugalmasabbak, adott jövedelemből mennyi tud vásárolni)

Kereslet kereszt-árrugalmasság: Megmutatja, hogy az egyik termék árának egy százalékos változása hány százalékkal változtatja meg egy másik termék keresletét.

A szőlő ára 80 Ft/kg-ról, 110 Ft/kg-ra nőtt. Emiatt az alma kereslete 50 kg-ról 90 kg-ra nőtt.

(40/70) / (30/95) =

57% / 32% = 1,78

A szőlő árának 1%-os növekedése miatt az alma kereslete 1,78%-kal nőtt. Helyettesítő termékek

Ebben az esetben a termékek között a következő kapcsolat áll fent eredménytől függően:

  • Helyettesíthető termékek ugyan azt a szükségletet elégíti ki, ebből következik, ha az egyik termék fogyasztása nő, akkor a helyettesítő terméké csökken.

  • Kiegészítő termék a két terméket együtt fogyasztják, ha az egyik fogyasztása nő, akkor a kiegészítő termék fogyasztása is nő.

  • Független termékek: nincs semmilyen kapcsolat a két termék fogyasztása között.

Jövedelemrugalmasság: Megmutatja, hogy a fogyasztó jövedelmének egy százalékos változása hány százalékkal változtatja meg a jószág keresletét.

Keresett mennyiség %-os változása

jövedelem %-os változása

Értéke lehet:

  • Negatív: inferior (alacsonyabbrendű) javak

  • Nulla és egy között: normál javak

  • Egynél nagyobb mutató esetében luxus jószág

A fogyasztó ízlésétől és jövedelmének szintjétől függ a besorolás. A legtöbb jószág a jövedelem növekedésével az előző mindhárom kategóriába belekerül: elsőként luxus, majd normál végül inferior jószággá válik.

A fogyasztó jövedelme 100 ezer Ft-ról 150 ezerre nőtt. Ennek hatására 50 helyett 90 db terméket vásárolt.

(40/70) / (50/125) =

57% / 40% = 1,425

A jövedelem 1%- os növekedésének hatására a kereslet 1,425%-kal nőtt. Luxus jószág.

Hasonló

  • Makrogazdaság körforgása

    A gazdasági folyamat alatt adott ország egy éves tevékenységének vizsgálatát értjük. A gazdasági folyamatot két szempont szerint vizsgálható: lehet reál és jövedelmi folyamat. A makroökonómia összevont mutatók segítségével vizsgálja a gazdaságot. Ennek eredményeként az ár helyett árszínvonalat, termék helyett termék csoportot vizsgál a piacon, a szereplőket pedig szférákba vonja. A makrogazdaság szférái, szereplői háztartási szféra:…

  • A monopolpiac

    Jellemzői: A monopolpiacon egyetlen jelentősebb eladó áll szemben az összpiaci kereslettel Ármeghatározó. Nehéz bekerülni a piacra A monopólium magasabb árat és alacsonyabb fogyasztást nyújt Nincs információáramlás – licenc Hosszútávon is elérhet profitot Termékei heterogének A monopolpiacra való belépés akadályai állami intézkedések (pl: MNB, MÁV, TK.kiadó) optimális üzemméret magas induló költségigény egy vállalkozás a gazdaságosabban tudja végezni a tevékenységet, mintha…

  • A modern pénzrendszer

    A pénz kialakulása: Közvetlen árucsere – felesleg megjelenése – búza, jószág, só Pénzhelyettesítők – bővül az áruk köre – arany, ezüst, réz, vas Váltó – központi bank lesz a kibocsátója Klasszikus bankjegy – megszűnik az aranyfedezet Hitelpénz Funkciói: Forgalmi eszköz – áruért pénzt, pénzért árut kapunk Fizetési eszköz – a termék és a pénz mozgása…

  • Az externália és annak gazdasági szabályozása

    Az externália fogalma: A társadalmi és az egyéni értékelés közötti különbséget externáliának nevezzük. Nem szándékolt gazdasági hatás, amely a gazdálkodás vagy fogyasztás során „melléktermékként” keletkezik. Az alaptevékenységet az externália forrásának, az érintett tevékenységet az externália tárgyának nevezzük. Csoportosítása hatása alapján: pozitív negatív vegyes keletkezése szerint: termelői fogyasztói érintett köre szerint: egyéni társadalmi A társadalmi határköltség és…

  • A költségvetési politika

    A költségvetési politika az állam kiadásai és bevételei révén megvalósuló gazdaságpolitikai irányzat. Azon gazdaságirányító és befolyásoló intézkedések, amelyeket az állam a költségvetés bevételei, ill. kiadásai révén valósít meg. Restriktív (mérséklő, visszafogó gazdaságpol.) és expanzív (kiterjesztő, serkentő gazdaságpol.) gazdaságpolitika Az állam feladatai Ezeket a feladatokat 3 csoportba szoktuk osztani a tevékenység jellege alapján: Stabilizációs: az államnak…

  • Az infláció

    Az infláció tartós árszínvonal-emelkedést jelent, amely tehát általános áremelkedésre utal, és az egységnyi pénz értéktelenedését is jelzi. A defláció az infláció ellentéteként határozható meg, azaz olyan helyzetként, amelyben az idő múlásával csökken az általános árszínvonal. Az infláció és a defláció csak folyamatként értelmezhető, az egyszeri (pl. áruhiányból adódó) hirtelen áremelkedést nem soroljuk az infláció kategóriájába….