Név, besorolás: Tajga: a mérsékelt övezet hideg-mérsékelt övének éghajlata. Idegen elnevezése szubarktikus öv, amely az arktikus, azaz sarkvidéki területek közelségére utal. Tundra: a hideg övezet sarkköri övében található Példatáj: Tajga: csak az északi féltekén alakult ki. Ide tartoznak Kanada délebbi területei, Eurázsiában pedig Balti-pajzstól az Ohotszki-tengerig húzódó, Szibériában egyre szélesebb sáv. Tundra: a sarkköri öv…
A folyók a hegyvidéki területeken erednek, a csapadékvíz, hó-és jégolvadék táplálja őket. A főfolyó összegyűjti a mellékfolyók vizét a vízgyűjtő területen, melyet vízválasztók határolnak. Ha a főfolyó eljut a tengerbe, akkor lefolyásos területről beszélünk, a beltengerbe a folyó deltatorkolattal, a peremtengerbe általában tölcsértorkolattal jut. Ha a főfolyó nem jut el a tengerbe, akkor lefolyástalan a…
Hullámzás: a tengervíz hullámzását a felette kialakuló szél kelti, mely a vízfelszín felett kialakuló légnyomáskülönbség hatására jön létre. Ezért a tengervíz emelkedik és süllyed, a vízrészecskék gördülő mozgással körpályán mozognak. A hullámok előre haladó mozgást nem végeznek, hanem az emelkedő hullámhegy süllyedő hullámvölggyé esik vissza. Tengeráramlás: a tengervíz tartósan egy irányba haladó mozgása, csak a…
A szelet, időjárási frontokat, ciklonokat és anticiklonokat az eltérő légnyomású területek közötti levegőáramlás alakítja ki. Szél A levegő a magas légnyomású hely felől az alacsony légnyomású hely felé áramlik. A szél a légnyomáskülönbségek miatt bekövetkező, a felszínnel párhuzamos légmozgás. A Föld forgásából származó eltérítő erő (Coriolis-erő) eltéríti a légtömegeket, az északi félgömbön jobb kéz felé,…
A Földet körülvevő légrétegek állandó mozgásban vannak, és ezek a mozgások szabályszerűséget mutatnak. A légtömegek mozgásának rendszerét általános légkörzésnek, vagy nagy földi légkörzésnek nevezzük (ábrát lásd atlaszban). A geoid alakú Földön a felmelegedés az Egyenlítőnél a legerősebb és a sarkokon a leggyengébb. Ezért az Egyenlítőnél (0 fok) alacsony, a sarkvidéken (90 fok) magas légnyomás jellemző….
A Földet több tízezer km vastagságű levegőburok, a légkör (atmoszféra) veszi körül A légkör az élet számára nélkülözhetetlen geoszféra Kialakulása: A Föld elsődleges légköre hidrogénből, héliumból, metánból, ammóniából, kén-hidrogénből és vízgőzből állhatott E gázok azonban jórészt elillantak a világűrbe A Föld másodlagos légköre a vulkáni működések során felszabaduló gázokból (pl. szén-dioxid, nitrogén), valamint vízgőzből állt…
Kőzetlemezek találkozásakor gyűrődés és vetődés következhet be Gyűrődés: A közeledő kőzetlemezek képlékeny rétegei az oldalirányú nyomás miatt kiemelkednek, redők jönnek létre – a redő kimagasló része a boltozat, és a mélyedés a teknő A két oldalirányú nyomás eltérő erejű lehetnek Ha az oldalirányú nyomás a két irányból közel egyenlő, állóredő, ha az egyik oldalon nagyobb…
A kőzetburok nem merev, mozdulatlan héj, hanem egymáshoz képest elmozduló kőzetlemezekből áll A föld felszínét hét nagy kőzetlemezre osztjuk (lásd atlasz): Észak-amerikai,, Dél-amerikai, Eurázsiai, Afrikai, Indo-ausztráliai, Pacifikus, Antarktiszi. Ezeken kívül számos kisebb lemez is van, ilyen például a Dél-Amerika nyugati partjainál található Nazca-lemez. Néhány csak óceáni területen, többségük viszont részben óceáni, részben szárazföldi területen találhatóak…
a földrészek, azaz kontinensek, minden oldalról tengerrel határolt, nagy kiterjedésű szárazulatok földtani értelemben csak azokat a szárazulatokat nevezzük földrészeknek, amelyek önálló ősi maggal, ősfölddel (ősmasszívummal) rendelkeznek ehhez az ősi kéregmaghoz forrtak hozzá a későbbiekben a hegységek Ősmasszívumok: a Föld legősibb kéregdarabjaiból és a hozzájuk forrt ős-és előidei hegységek lepusztult maradványaiból állnak az ősmasszívum szerkezeti fogalom,…
A vulkánok vagy tűzhányók a Föld felszínének olyan hasadékai, amelyeken a felszínre jut a magma, az asztenoszféra izzó kőzetolvadéka A vulkáni tevékenység általában a lemezhatárokhoz kötődik A vulkáni működés jellege a magma kémiai összetételétől és gáztartalmától függ A magma nem minden esetben éri el a felszínt, hanem még a felszín alatt kőzetté szilárdulhat, ezt nevezzük…