Érettségizz könnyen és egyszerűen, kidolgozott érettségi tételek, irodalomból, történelemből, matematikából, informatikából, közgazdaságtanból, társadalom ismeretből és szinte minden tantárgyból.
1842-1844: új irodalmi ízlést honosít meg. Főbb jellemzők: életképszerűség, tömörség, egyszerűség, népdalokhoz való hasonlóság, alakzatok fokozott használata (ellentét, fokozás, halmozás, felkiáltás, ismétlés), az első sor gyakran megegyezik a címmel. Népies helyzetdalok: beleéli magát egy-egy sajátos emberalak helyzetébe, E/1. személyben szólaltatja meg. Pl.: Befordultam a konyhára…, A borozó Életképek: egy-egy kiragadott életdarabot, a nép világából vett …
A vers 1847 januárjában keletkezett. Ez a vers Petőfi legismertebb ars poeticája. Olyan mű, amely a költő művészi hitvallását, a költészet és a költő feladatát mutatja be. A vers központi gondolata: Mi a költő feladata? Magyarországon sajátos módon fonódott össze történelem és költészet. A költők kiemelt feladata volt vezetni a népet, segíteni őket uralomra jutni a politikában. „Ha …
Rövid életrajz 1823. január 1.-jén született Kiskőrösön. Apja Petrovics István kocsma- és mészárszékbérlő volt, anyja Hrúz Mária. Fontosabb iskolái: kecskeméti, sárszentlőrinci, pesti és aszódi EVANGÉLIKUS iskolák, valamint Kiskunfélegyházára és Selmecbányára is járt iskolába, s itt bukott történelemből, ezért apja kitagadta. Megszökött és katonának állt, de vézna testfelépítése miatt, amit nem tudott erősíteni, elküldték. Ez után …
Kiskőrösön született 1823. jan. 1-én. Apja Petrovics István mészárosmester, anyja a Hrúz Mária. 1824-ben Kiskunfélegyházára költöztek, itt tanult meg magyarul. Jó körülmények között élt, ez lehetővé tette a gondos taníttatást. Összesen 9 iskolában tanult, ez azzal az előnnyel járt, hogy már fiatalon igen gazdag élettapasztalatokkal rendelkezett. 1835-38-ig Aszódon tanult, itt egyike volt a legjobb tanulóknak. …
Petőfi Sándor a magyar romantika irodalmának egyik legkiemelkedőbb alakját képviselte. A 18-19.. század fordulóján létrejövő romantika, mint stílusirányzat nagy szerepet tulajdonított az embert körülvevő tájnak, és a korábbi költészet szelíd, idillikus vidékével szemben új természeti környezetet is teremtett. Többnyire vad, ember által ritkán látogatott tájat, teli zord sziklákkal, rohanó patakokkal, vízmosásokkal. Ezt a tájat tartották …