Gravitációs erő: 1687 Newton kidolgozza a gravitáció elméletét Két test kölcsönösen vonzza egymást. a vonzó erő egyenesen arányos a két test tömegével és fordítottan arányos a két test közötti távolság négyzetével. 1798-ban Cavendish megmérte az arányossági tényezőket: γ = 6,67× A testek két tömege: A gravitációs törvényben szereplő és más jellegű mennyiségek mint a korábban…
Periodikus mozgásról akkor beszélünk, ha a vizsgált test mozgásállapota meghatározott időnként (periódusidőként) megegyezik. A hétköznapjaink során sokszor találkozhatunk ezzel a jelenséggel, elég, ha csak a biciklink kerekére, az óra mutatójára, vagy az uszodában a víz hullámzására gondolunk. A periodikus mozgásokat alapvetően három fajtája van: a körmozgás, a rezgőmozgás és a hullámmozgás. Ezek tárgyalásához elengedhetetlen néhány…
Hidrosztatikai nyomás: Nyugvó folyadékok súlyából származó nyomás. (irányfüggetlen) Egy A felületű, h magasságú gátra ható erő nagysága: -Ha a test nagyobb sűrűségű, mint a folyadék, akkor elmerül benne. -Ha a test és a folyadék sűrűsége egyenlő, a test lebeg. -Ha a test sűrűsége kisebb, mint a folyadéké, a test csak részben merül a folyadékba, vagyis…
Energiafajták Mechanikai: A testek mozgásából, kölcsönhatásaikból származó energiák: Mozgási energia: Forgási energia: Gravitációs energia: Helyzeti (potenciális) energia: (kis magasságok esetén) Rugalmas energia: Munka, munkatétel Munka: Fizikai értelemben munkavégzésről beszélünk, ha erő hatására elmozdulás történik. Állandó erő munkája: szakaszon: görbén Változó erő munkája: Megegyezik az erő elmozdulással párhuzamos komponense – megtett út grafikon alatti…
Alapvetően 3 halmazállapotról beszélünk. Szilárd, folyékony, légnemű anyagokat különítünk el. Gyakran előfordul, hogy egy-egy bizonyos anyagnak, bizonyos körülmények között, megváltozik a halmazállapota: Olvadás során: egy szilárd kristályos anyaggal állandó nyomáson hőt közlünk először az anyag hőmérséklete növekedni kezd (a folyamat ezt a részét leíró egyenlet: Q=c*m*deltaT), majd egy bizonyos hőmérsékletet elérve az anyag megolvad, folyékonnyá…
– gáz: apró részecskék összessége, melyeknek mérete nagyon kicsi. Szüntelenül mozognak, az edény falának ütköznek – ha adott mennyiségű és térfogatú gázban a nyomás mindenhol egyforma: egyensúlyi állapotban van – állapotjelzők: T (hőmérséklet), p (nyomás), V (térfogat), m (tömeg) Olyan fizikai mennyiségek, melyeket a gázt alkotó sokaság kollektíven határoz meg – a gáz állapotának megváltozását…
A hőtan I. főtétele mint az energiamegmaradás törvénye A környezetével kölcsönhatásban lévő rendszer belső energiája két módon változtatható meg: hőközléssel (hőfelvétel, hőleadás) és munkavégzéssel. ∆Ebelső = Q+wkörny A hőtan I. főtétele: a testek belső energiájának megváltozása egyenlő a testtel közölt hőmennyiség és a testen végzett mechanikai munka előjeles összegével. Ez a tétel az energia-megmaradásnak egy…
Alapfogalmak -fényév: az a távolság, amelyet a fény egy év alatt (300.000 km/s sebességgel) megtesz. E mértékegység bevezetése azért volt szükséges, mert a csillagászatban hatalmas távolságokkal dolgoznak. (1 fényév = kb m) – csillagászati egység: a Föld-Hold rendszer tömegközéppontja Nap körüli pályájának fél nagytengelye (jele: CsE, 1 Cse ~ 150 ezer kilométer = 8,3 fényperc)…
Ptolemaiosz: Ókori tudós volt aki azt mondta, hogy nem a Nap hanem a Föld van a középpontban. Geocentrikus az-az földközpontú a világkép. Egészen a középkor végéig ez volt érvényes! Kopernikusz: Szerinte a Nap van a középpontban,tehát ezzel megszületett a Heliocentrikus világkép. Kepler: Ő dolgozta ki a bolygók mozgásának máig érvényes törvényeit. Newton: Angol tudós jött…