Csillagászat

Ptolemaiosz: Ókori tudós volt aki azt mondta, hogy nem a Nap hanem a Föld van a középpontban. Geocentrikus az-az földközpontú a világkép. Egészen a középkor végéig ez volt érvényes!

Kopernikusz: Szerinte a Nap van a középpontban,tehát ezzel megszületett a Heliocentrikus világkép.

Kepler: Ő dolgozta ki a bolygók mozgásának máig érvényes törvényeit.

Newton: Angol tudós jött rá a tömegvonzás (gravitáció) törvényére.

• A 20.század elején olyan új módszerek birtokába jutottunk mint pl:. a Hubble-űrtávcső. Amelynek segítségével a messzi csillagok távolságának a mérése is lehetővé vált.
• Az univerzum keletkezésének a legelfogadottabb elmélete a Nagy Bumm (Big Bang) ,amely egy rendkívül sűrű kozmikus anyagtömeg szétrobbanása volt. Az univerzumot 14-15 milliárd évesre becsüljük.

Galaxis,Tejútrendszer:

• Összes csillag amit látunk egy hatalmas rendszerbe tartozik ,amit Galaxisnak,Tejútrendszernek nevezzünk.
• Mérete: 100 000 fényév a fény megtett útja egy év alatt, légüres térben 300 000km/s. Különböző csillagrendszerekből áll. pl.: -Naprendszer: itt érvényesül a nap gravitációs hatása. Központi Csillagunk körül 8 bolygó kering.
• Nap: – Egy csillag,izzó gázgömb,gravitációs tere képzi a naprendszert. – 80%-ban hidrogén ,20%-ban hélium építi fel. – Belsejében több millió fokon hidrogének egyesülnek héliumban. – Ezt a folyamatot Magfúziónak nevezzük,ez a nap energia termelése.
• A nap körül a bolygók ellipszis alakú pályán keringenek. – Gyakorlati haszna fény,hő,D-vitamin,és a fotoszintézis megteremtése.

Bolygók: A Naprendszerben 9 nagy és kb. 100 000 kisbolygó tartozik.
Bolygók: Merkúr, Vénusz, Föld, Mars, Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz.

Csoportosításuk:

a.) Belső vagy Föld típusú bolygók: Merkúr, Vénusz, Föld, Mars.
jellemzőik: Sűrűségük 3g/cm fölötti és szilárd a felszínük.

b.)Külső vagy Jupiter típusú bolygók: Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz.
jellemzőik: Gázbolygók,szilárd feszín nélkül,Sűrűségük kisebb 2,2 g/cm –nél.

Égi Vándorok:

Vannak még Naprendszerünkben üstökösök,meteorok bolygóközi anyagok.

Meteor: Kőzet vagy fém vagy mindkettő alkotja,a kisebb darabok fel izzanak a föld légkörében (Hullócsillag).

Meteorit: Olyan nagyobb méretű meteor ami becsapódik a felszínbe (kábai meteorit).

Üstökös: Piszkos hógolyónak is nevezik ,mert jég és kőzet alkotja ,nap közelében csóvát húz maga után. Legismertebb üstökös a Holly-üstökös (2067).

Bolygóközi anyagok: Porból és gázból áll. Részben az üstökösök, meteorok törmelékeiből, részben a Napból származik.

A föld alakja: – Kezdetben úgy gondolták , lapos, korong alakú a Föld (Világ vége történet eredete). – Ókori csillagászok megfigyelték ,hogy a kikötőbe érkező hajók leghamarabb az árbóc látszik ki (Gömb).

Forgási ellipszolid: A centrifugális erő miatt a Föld az Egyenlítő mentén kissé megnyúlt.
Geoid: A Föld valódi alakja olyan szintfelület ,amely minden pontjában merőleges a nehézségi erő irányára.
Forgása: Forog a saját tengelye körül: Ny-ról K-re. Következménye a nappalok és az éjszakák váltakozása.

Keringése: A nap körül kering az ELIPTIKA mentén , 365 és ¼ nap alatt ér körbe. Ennek következménye az évszakok váltakozása.

• Március 21 – tavaszi napéjegyenlőség
• Június 22 – nyári napforduló (hosszabbak a nappalok)
• Szeptember 23 – őszi napéjegyenlőség
• December 22 – téli napforduló

Hold:

• Ellipszis alakú pályán kering a föld és a hold közös tömegközéppontja körül.
• Mindig ugyan azt az oldalt látjuk a földről nézve mert keringési ideje megegyezik a tengely forgási idejével.
• Az újholdnak ilyenkor a túlsó oldala van megvilágítva,ezért nem látjuk a holdat az égen.
• Egy egész ciklusnak a leforgási időtartama 29 és 1/3 nap. – A ciklus első felében D-alakú dagadó holdat látunk. – Ezt követően következik a holdtölte vagy más néven telihold. – A ciklus 2.felében C-alakú vagy más néven csökkenő hold látható. – Ezután látható az újhold.

Holdfogyatkozás: – Teliholdkor fordulhat elő ,hogy föld árnyékot vett a holdra. Átlagosan 100 percig tart sárga ,vörös ,szürke színátmenet.