Folyadékok mechanikája

Hidrosztatikai nyomás:
Nyugvó folyadékok súlyából származó nyomás. (irányfüggetlen)
Egy A felületű, h magasságú gátra ható erő nagysága:

-Ha a test nagyobb sűrűségű, mint a folyadék, akkor elmerül benne.
-Ha a test és a folyadék sűrűsége egyenlő, a test lebeg.
-Ha a test sűrűsége kisebb, mint a folyadéké, a test csak részben merül a folyadékba, vagyis úszik.

Közlekedőedények:
Azokat az edényeket vagy edényrendszereket, melyek között a folyadék vagy gáz szabadon áramolhat, közlekedő edényeknek nevezzük.

Közlekedőedények száraiban az edény aljától számított ugyanazon magasságban a nyomások egyenlők, ha az egyenlő magasságban lévő pontok még ugyanabban a folyadékban vannak.

Közlekedőedények alkalmazásai:
-A közlekedőedények törvényének igen fontos alkalmazása a vízvezeték-hálózat
(A vizet a víztorony magasan elhelyezett tartályában tárolják, ahova szivattyúval nyomatják fel. Ez a közlekedőedény-hálózat egyik szára. A közlekedőedény-rendszer további szárait az épületekben lévő függőleges csővezetékek képezik. A kettőt egymással a földfelszín alatt lefektetett, többnyire vízszintes csövek kötik össze.)
-Repülőgépek ún. dőlésmérője

Archimédesz törvénye: (Kr.e. 3.sz.)
Minden folyadékba/gázba merülő testre felhajtóerő hat, melynek nagysága megegyezik a test által kiszorított folyadék/gáz súlyával.

Alkalmazásai:
-Tengeralattjáró le- és felemelkedése víz alatt
(Ha le akar merülni, akkor vizet pumpál a ballaszttartályokba, ha pedig fel akar emelkedni, a tartályokból kinyomja a vizet és a helyére levegő kerül.)

Bernoulli törvény: (18.sz.)
A Bernoulli törvény azt mondja ki, hogy egy közeg áramlásakor a sebesség növelése a nyomás csökkenésével jár.
Kísérletek:
-furcsa hajóbaleset (Olympic és Hawk)
-tölcsérben ugráló labda kifújás hatására
-Magnus-effektus (madzagon letekeredő hengertest a madzag irányába elmozdul)

Torricelli-törvény: (17.sz.)
Egy h magasságú tartályból kifolyó víz sebességének meghatározását írja le.