Folyadékok mechanikája

Hidrosztatikai nyomás:
Nyugvó folyadékok súlyából származó nyomás. (irányfüggetlen)
Egy A felületű, h magasságú gátra ható erő nagysága:

-Ha a test nagyobb sűrűségű, mint a folyadék, akkor elmerül benne.
-Ha a test és a folyadék sűrűsége egyenlő, a test lebeg.
-Ha a test sűrűsége kisebb, mint a folyadéké, a test csak részben merül a folyadékba, vagyis úszik.

 

Közlekedőedények:
Azokat az edényeket vagy edényrendszereket, melyek között a folyadék vagy gáz szabadon áramolhat, közlekedő edényeknek nevezzük.

Közlekedőedények száraiban az edény aljától számított ugyanazon magasságban a nyomások egyenlők, ha az egyenlő magasságban lévő pontok még ugyanabban a folyadékban vannak.

Közlekedőedények alkalmazásai:
-A közlekedőedények törvényének igen fontos alkalmazása a vízvezeték-hálózat
(A vizet a víztorony magasan elhelyezett tartályában tárolják, ahova szivattyúval nyomatják fel. Ez a közlekedőedény-hálózat egyik szára. A közlekedőedény-rendszer további szárait az épületekben lévő függőleges csővezetékek képezik. A kettőt egymással a földfelszín alatt lefektetett, többnyire vízszintes csövek kötik össze.)
-Repülőgépek ún. dőlésmérője

Archimédesz törvénye: (Kr.e. 3.sz.)
Minden folyadékba/gázba merülő testre felhajtóerő hat, melynek nagysága megegyezik a test által kiszorított folyadék/gáz súlyával.

Alkalmazásai:
-Tengeralattjáró le- és felemelkedése víz alatt
(Ha le akar merülni, akkor vizet pumpál a ballaszttartályokba, ha pedig fel akar emelkedni, a tartályokból kinyomja a vizet és a helyére levegő kerül.)

Bernoulli törvény: (18.sz.)
A Bernoulli törvény azt mondja ki, hogy egy közeg áramlásakor a sebesség növelése a nyomás csökkenésével jár.
Kísérletek:
-furcsa hajóbaleset (Olympic és Hawk)
-tölcsérben ugráló labda kifújás hatására
-Magnus-effektus (madzagon letekeredő hengertest a madzag irányába elmozdul)

Torricelli-törvény: (17.sz.)
Egy h magasságú tartályból kifolyó víz sebességének meghatározását írja le.

Hasonló

  • Erőtörvények a mechanikában

    Gravitációs erő: 1687 Newton kidolgozza a gravitáció elméletét Két test kölcsönösen vonzza egymást. a vonzó erő egyenesen arányos a két test tömegével és fordítottan arányos a két test közötti távolság négyzetével. 1798-ban Cavendish megmérte az arányossági tényezőket: γ = 6,67× A testek két tömege: A gravitációs törvényben szereplő és más jellegű mennyiségek mint a korábban…

  • Gázok állapot változása

    – gáz: apró részecskék összessége, melyeknek mérete nagyon kicsi. Szüntelenül mozognak, az edény falának ütköznek – ha adott mennyiségű és térfogatú gázban a nyomás mindenhol egyforma: egyensúlyi állapotban van – állapotjelzők: T (hőmérséklet), p (nyomás), V (térfogat), m (tömeg) Olyan fizikai mennyiségek, melyeket a gázt alkotó sokaság kollektíven határoz meg – a gáz állapotának megváltozását…

  • Az elektron kettős természete

    Az elektron felfedezése – 1897 J. J. Thompson (1906 Nobel díj) – megmérte a katódsugarat alkotó részecskék fajlagos töltését folyamat: – homogén mágneses térbe belépő töltött részecske körpályán mozog, tehát körmozgást végez illetve hat rá a Lorentz erő. , ahol r körpálya sugara, v a részecske sebessége (1) -szükséges a részecske sebessége – Thompson elektromos…

  • Periodikus mozgások

    Periodikus mozgásról akkor beszélünk, ha a vizsgált test mozgásállapota meghatározott időnként (periódusidőként) megegyezik. A hétköznapjaink során sokszor találkozhatunk ezzel a jelenséggel, elég, ha csak a biciklink kerekére, az óra mutatójára, vagy az uszodában a víz hullámzására gondolunk. A periodikus mozgásokat alapvetően három fajtája van: a körmozgás, a rezgőmozgás és a hullámmozgás. Ezek tárgyalásához elengedhetetlen néhány…

  • George Simon Ohm

    1787. március 16. született a németországi Erlingenben. Apja lakatos mester volt, érdeklődött; matek és fizika iránt. Fiát is segítette e tudományterületek alapismeretek elsajátításában. Tehetséges fiát már 16 évesen felvették az erlangeni egyetemre, ahol matematikát, fizikát és filozófiát tanult. 1811. Doktorált matematikából Ezután anyagi nehézségei miatt abba kellett hagynia a tanulmányait. Svájcba ment matematikát tanítani, hogy…

  • Kepler törvények, gravitáció

    Kepler-törvények néven nevezzük a bolygómozgások három törvényét, melyeket Johannes Kepler német csillagász állapított meg Tycho Brahe megfigyelési adatait is felhasználva. A Kepler-törvények a Naprendszer bolygóinak mozgástörvényei.  1. törvény: a bolygók olyan ellipszispályán keringenek, melyek egyik fókuszpontja a nap numerikus excentricitás: e=  2. törvény: a bolygókhoz húzott vezérsugár egyenlő idő alatt egyenlő területeket súrol 3. törvény:…