Munka, mechanikai energia

  1. Energiafajták

Mechanikai: A testek mozgásából, kölcsönhatásaikból származó energiák:

  • Mozgási energia:
  • Forgási energia:
  • Gravitációs energia:
  • Helyzeti (potenciális) energia: (kis magasságok esetén)
  • Rugalmas energia:
  1. Munka, munkatétel

Munka: Fizikai értelemben munkavégzésről beszélünk, ha erő hatására elmozdulás történik.

 

Állandó erő munkája:

  • szakaszon:
  • görbén

 

Változó erő munkája:

Megegyezik az erő elmozdulással párhuzamos komponense – megtett út grafikon alatti terület mértékszámával.

Munkatétel:

A külső erők munkavégzése a test mozgási energiájának megváltozásával egyenlő

 

Adott idő alatt a test mozgási energiájának a megváltozása megegyezik azzal a

munkával, amit a testen végeztek a rá ható erők.

  1. Teljesítmény, hatásfok

Teljesítmény: A munka és az idő hányadosa, a munkavégzés sebessége. Gyorsaság szempontjából jellemzi a munkavégzést, számértékileg megadja az egységnyi időre jutó munkát. SI mértékegysége a , melynek neve watt (W).

 

Hatásfok: Hatékonyság szempontjából jellemzi a munkavégzést, a számunkra hasznos munka és az összes befektetett munka hányadosa, jel η.

  1. Energiaátalakulás, -átalakítás

Energiamegmaradás törvénye: A zárt rendszer energiája állandó. A környezetével kölcsönhatásban álló rendszer energiája viszont pontosan annyival változik, mint amennyit a környezetétől kap vagy annak lead.

Az energia-megmaradás törvényének értelmében az energia nem vész el, csak átalakul. Sok folyamatban keletkezik melléktermékként hő, pl.: benzin égése: kémiai energia → hő. Ezta folyamatot meg lehet fordítani, így hőerőgépeket lehet gyártani. Ezek hő befektetésével mechanikai munkát tudnak végezni.

Hasonló

  • Halmazállapotváltozások

    Alapvetően 3 halmazállapotról beszélünk. Szilárd, folyékony, légnemű anyagokat különítünk el. Gyakran előfordul, hogy egy-egy bizonyos anyagnak, bizonyos körülmények között, megváltozik a halmazállapota: Olvadás során: egy szilárd kristályos anyaggal állandó nyomáson hőt közlünk először az anyag hőmérséklete növekedni kezd (a folyamat ezt a részét leíró egyenlet: Q=c*m*deltaT), majd egy bizonyos hőmérsékletet elérve az anyag megolvad, folyékonnyá…

  • Csillagászat

    Ptolemaiosz: Ókori tudós volt aki azt mondta, hogy nem a Nap hanem a Föld van a középpontban. Geocentrikus az-az földközpontú a világkép. Egészen a középkor végéig ez volt érvényes! Kopernikusz: Szerinte a Nap van a középpontban,tehát ezzel megszületett a Heliocentrikus világkép. Kepler: Ő dolgozta ki a bolygók mozgásának máig érvényes törvényeit. Newton: Angol tudós jött…

  • Az egyszerű gépek

    Azokat az eszközöket, amelyekkel kedvezőbbé lehet tenni az erőhatás: -Nagyságát – Irányát – Támadását – Helyét Egyszerűgépeknek nevezzük. A tengely körül elforgatható merev rudat emelőnek nevezzük. Kétoldalú vagy egyoldalú emelőket különböztetünk meg. Kétoldalú-melynél a forgástengely különböző oldalán van az erő és a teher. Az emelők akkor vannak egyensúlyban, ha a kétoldali forgatónyomatékok egyenlők. A vízszintessel…

  • Gázok állapot változása

    – gáz: apró részecskék összessége, melyeknek mérete nagyon kicsi. Szüntelenül mozognak, az edény falának ütköznek – ha adott mennyiségű és térfogatú gázban a nyomás mindenhol egyforma: egyensúlyi állapotban van – állapotjelzők: T (hőmérséklet), p (nyomás), V (térfogat), m (tömeg) Olyan fizikai mennyiségek, melyeket a gázt alkotó sokaság kollektíven határoz meg – a gáz állapotának megváltozását…

  • Newton törvények, testek egyensúlya

    Newton: fizikus, matematikus, csillagász, filozófus tömegvonzás törvénye klasszikus mechanika tudománya fény részecske természete ” A természetfilozófia matematikai alapelvei” a tömeg, a lendület, a tehetetlenség fogalmát definiálta Newton I. törvénye – a tehetetlenség törvénye A tehetetlenség a testek legfontosabb tulajdonsága. Annak a testnek nagyobb a tehetetlensége, amelyiknek nehezebb megváltoztatni a sebességét. „Minden test nyugalomban marad vagy…

  • Periodikus mozgások

    Periodikus mozgásról akkor beszélünk, ha a vizsgált test mozgásállapota meghatározott időnként (periódusidőként) megegyezik. A hétköznapjaink során sokszor találkozhatunk ezzel a jelenséggel, elég, ha csak a biciklink kerekére, az óra mutatójára, vagy az uszodában a víz hullámzására gondolunk. A periodikus mozgásokat alapvetően három fajtája van: a körmozgás, a rezgőmozgás és a hullámmozgás. Ezek tárgyalásához elengedhetetlen néhány…