Munka, mechanikai energia

  1. Energiafajták

Mechanikai: A testek mozgásából, kölcsönhatásaikból származó energiák:

  • Mozgási energia:
  • Forgási energia:
  • Gravitációs energia:
  • Helyzeti (potenciális) energia: (kis magasságok esetén)
  • Rugalmas energia:
  1. Munka, munkatétel

Munka: Fizikai értelemben munkavégzésről beszélünk, ha erő hatására elmozdulás történik.

 

Állandó erő munkája:

  • szakaszon:
  • görbén

 

Változó erő munkája:

Megegyezik az erő elmozdulással párhuzamos komponense – megtett út grafikon alatti terület mértékszámával.

Munkatétel:

A külső erők munkavégzése a test mozgási energiájának megváltozásával egyenlő

 

Adott idő alatt a test mozgási energiájának a megváltozása megegyezik azzal a

munkával, amit a testen végeztek a rá ható erők.

  1. Teljesítmény, hatásfok

Teljesítmény: A munka és az idő hányadosa, a munkavégzés sebessége. Gyorsaság szempontjából jellemzi a munkavégzést, számértékileg megadja az egységnyi időre jutó munkát. SI mértékegysége a , melynek neve watt (W).

 

Hatásfok: Hatékonyság szempontjából jellemzi a munkavégzést, a számunkra hasznos munka és az összes befektetett munka hányadosa, jel η.

  1. Energiaátalakulás, -átalakítás

Energiamegmaradás törvénye: A zárt rendszer energiája állandó. A környezetével kölcsönhatásban álló rendszer energiája viszont pontosan annyival változik, mint amennyit a környezetétől kap vagy annak lead.

Az energia-megmaradás törvényének értelmében az energia nem vész el, csak átalakul. Sok folyamatban keletkezik melléktermékként hő, pl.: benzin égése: kémiai energia → hő. Ezta folyamatot meg lehet fordítani, így hőerőgépeket lehet gyártani. Ezek hő befektetésével mechanikai munkát tudnak végezni.

Hasonló

  • Bohr-féle atommodell

    Annyiban különbözik az előzőtől az elektronok csak meghatározott sugarú pályákon, keringhettek. A H atomban az elektron az atompályának a sugara. Bármelyik gerjesztett állapotú atompálya sugara, az alapsugár n szerese, ahol n a pozitív egész számot jelenti, ezeket nevezte el kvantumszámnak. Ez a kvantumszám adja meg a gerjesztett elektronok atompálya energiáját. A Bohr-féle atommodell alapján értelmezhetők…

  • Newton törvények, testek egyensúlya

    Newton: fizikus, matematikus, csillagász, filozófus tömegvonzás törvénye klasszikus mechanika tudománya fény részecske természete ” A természetfilozófia matematikai alapelvei” a tömeg, a lendület, a tehetetlenség fogalmát definiálta Newton I. törvénye – a tehetetlenség törvénye A tehetetlenség a testek legfontosabb tulajdonsága. Annak a testnek nagyobb a tehetetlensége, amelyiknek nehezebb megváltoztatni a sebességét. „Minden test nyugalomban marad vagy…

  • Az energiamegmaradás törvénye

    A hőtan I. főtétele mint az energiamegmaradás törvénye A környezetével kölcsönhatásban lévő rendszer belső energiája két módon változtatható meg: hőközléssel (hőfelvétel, hőleadás) és munkavégzéssel. ∆Ebelső = Q+wkörny A hőtan I. főtétele: a testek belső energiájának megváltozása egyenlő a testtel közölt hőmennyiség és a testen végzett mechanikai munka előjeles összegével. Ez a tétel az energia-megmaradásnak egy…

  • Kassák Lajos: A ló meghal, a madarak kirepülnek

    Kassák és a magyar avantgárd az avantgárd irányzatok meghonosítója, a mozgalom szervezője, egyszemélyes intézmény Folyóiratai: A Tett (1915), Ma (1916), a bécsi emigráció után: Dokumentum (1926-27), Munka (1928-39) Szervezett munkásszavalókört, felolvasásokat, kiállításokat is A Tanácsköztársaság alatt kultúrpolitikai vitája volt Kun Bélával. Ennek lényege kb: Kassák szerint a művészet feladata a tömeg nevelése is, ezáltal válnak…

  • Csillagászat

    Ptolemaiosz: Ókori tudós volt aki azt mondta, hogy nem a Nap hanem a Föld van a középpontban. Geocentrikus az-az földközpontú a világkép. Egészen a középkor végéig ez volt érvényes! Kopernikusz: Szerinte a Nap van a középpontban,tehát ezzel megszületett a Heliocentrikus világkép. Kepler: Ő dolgozta ki a bolygók mozgásának máig érvényes törvényeit. Newton: Angol tudós jött…

  • Periodikus mozgások

    Periodikus mozgásról akkor beszélünk, ha a vizsgált test mozgásállapota meghatározott időnként (periódusidőként) megegyezik. A hétköznapjaink során sokszor találkozhatunk ezzel a jelenséggel, elég, ha csak a biciklink kerekére, az óra mutatójára, vagy az uszodában a víz hullámzására gondolunk. A periodikus mozgásokat alapvetően három fajtája van: a körmozgás, a rezgőmozgás és a hullámmozgás. Ezek tárgyalásához elengedhetetlen néhány…