A bűnbeesés a Bibliában a Teremtés könyvének (Genezis) harmadik fejezetében található. Szerves folytatása a teremtéstörténetnek, különösen a másodiknak, mely elbeszéli részletesen az ember teremtését. Először Isten a férfit teremtette, de látta, hogy nem jó neki egyedül, ezért oldalbordájából megteremtette a nőt. Az egész világot nekik adta, s az Édenkertbe helyezte őket.
Az Éden kertjében az ember Isten utasítása szerint ehet a kert minden fájáról, kivéve a jó és gonosz tudás fáját, mert ha eszik belőle, meghal. A Sátán kígyó képében kísértette meg az Évát, hogy egyen a Tiltott fa gyümölcséből, s adott Ádámnak is. „Erre megnyílt mindkettőjük szeme. Amikor észrevették, hogy mezítelenek, fügefaleveleket fűztek egybe, és kötényeket készítettek maguknak.”. Meghallván az Úr szavát, elbújtak Isten elől. Isten kereste őket, s mikor megtalálta, megtudta az igazat. Megátkozta a kígyót, az asszonyt, s a férfit is. (Ter 3,14-19)
A bűnbeesés történetében kiemelt szerepe van az ember szabad akaratának. A szabad akarat Isten ingyenes és visszavonhatatlan ajándéka, melynek birtokában az ember képes dönteni jó és rossz között. Isten végtelen igazságából fakad, azt az ajándékot nem vonja vissza teremtményétől akkor sem, ha a rosszat választotta. Tehát az ember dönthet Isten ellen is – mint ahogy az imént az első bűnnél láthattuk.
A bűnbeesés történeténél láthatjuk azt is, hogy a világban két erő van jelen: Isten és az Istenhez hűtlen Gonosz ereje. Isten a végtelen irgalmassága, embert üdvözíteni vágyó szeretete áll szemben az Istenhez hűtlenné vált, Istennel szemben forduló negatív erővel. Az ember mintegy köztes helyet foglal el, e két erőnek a vonzásában él. Mint láthattuk a Gonosz módszere a kísértés, ahogy a kígyó Évát használta ki.
Az elbeszélés tele van képekkel, szimbólumokkal. A Tilalomfa a próbatételt jelképezi. Ádám és Éva azért bújnak el, mert nem vállalják tettüket és annak következményeit.
Isten átka a kígyóra maga után vonja az ún. „protoevangéliumot”. Itt hangzik el az első örömhír, az ember ugyan most elveszítette a kegyelmi állapotát, de Isten majd elküldi Fiát, a Megváltót, aki visszaadja ezt az embernek, s önmaga áldozatával kiengeszteli Istent a világ bűneiért. A kegyelmi állapot elveszítésének jelképe az Édenkertből való kiűzetés, következménye pedig az áteredő bűn, illetve az imént ismertetett átkok, amikkel Isten sújtja a férfit és a nőt. Éva, mint minden élő anyja, egyben előképe Szűz Máriának, aki méhében fogja hordani, s megszüli majd a világ üdvözítőjét. Az Édenből való kiűzetés másik büntetése, hogy az embernek Istentől távol, korlátozott lehetőségek közt kell élnie.
Bűnbeesés a Bibliában
Bevezetés, a bűn fogalma
bűn
Engedetlenség és elszakadás Istentől. Lényege az ember Istennel szembeni személyes, tudatos döntésében van. Lehet
halálos/súlyos
bocsánatos
A bűnbeesés leírása
prófétai visszatekintés a múltba, történelmi etiológia
Isten mindent jónak teremtett
az embert boldogságra hívta
minden rossz a bűn következménye
a szerző megjelöli az aktuális helyzet (babiloni fogság) okát
Bűnbeesés
KONKUPISZCENCIA – rosszra való hajlam
Isten kér valamit, ezzel az embert szabad akarata által döntés elé állítja
a kísértő alternatívát ajánl az embernek, Istennel szemben
a bűn következménye
az ember észreveszi a rosszat
felébred a szégyenérzet
kiesés a harmóniából
küzdeni kell az életért
„kínok közt szülöd majd gyermekedet”
szózat a kígyóhoz – „előevangélium”
a bűnbeesés története az ószövetségi ember alaptapasztalatát tükrözi a bűnről
Szövegmagyarázat
Ter 3,2-5
az ősbűn fogalmának alapja, meginog az Istenbe vetett bizalom
a kísérő éket vet a Teremtő és teremtmény kapcsolatába
a kísérő új színben tünteti fel Isten
azt állítja Isten meg akarja fosztani az embert valamitől (rossz tudása)
szerinte Isten nem az ember javát akarja
Ter 3,6
a bűn alapvető tulajdonsága, hogy szép, és élvezhető
a kísértés alapja a hazugság
a bűnt jó dolognak állítja be
Ter 3,7-8
a bűn következménye
az ember szembesül a lelkiismeretével, tudja, hogy döntése rossz volt
elrejtőzés
a bizalom megrendülésének jele
mutatja az ember szégyenérzetét
az ember tudja, hogy az Istennel való kapcsolatában ő a kisebb, a kapcsolatot ő nem tudja helyreállítani
Ter 3,11-13
a bűn hozadéka a magyarázkodás
az ember nem vállalja tettét
a bűn saját akaraton alapuló rossz döntés
a saját akarat egyszerre kiváltság és felelősség
Isten „csak” felajánlja a jót
az ember felelős a tudatos tetteiért
Ter 3,15
Messiási prófécia
a bűn az asszony által jön el, de a bűn feletti győzelem is az ő ivadéka által jön majd el
Ádám
elveszítette a szentség állapotát
a „II. Ádám” – Krisztus
ő majd visszaszerzi ezt az állapotot, az Üdvösség lehetőségét
Éva
ő az, aki által a bűn megvalósul
a „II. Éva” – Mária
általa jön világra a bűn legyőzője
Isten a bűn ellenére nem vonja vissza tervét, ami az Üdvösségre irányul
Ter 3,16-19
az ember elveszíti a paradicsomi állapotot
fájdalmas szülés
gyötrelmes élet
fájdalmas, gyötrelmes halál
Ter 3, 20
Éva elnevezése
a héber „élet” szóból származik
Ter 3, 21
Isten nem vonja meg gondviselését
a bűn ellenére is szereti az embert
a bűnt ítéli el, nem a bűnöst
Ter 3, 23
az emberre lett bízva a világ művelése és a kapott javak fenntartása
Összefoglalás
Ádám és Éva bűne az ősbűn.
hatása az áteredő bűn
minden emberre kiárad
független akaratunktól
a Keresztség megszabadít tőle
sebzettséget hordozunk
bűnre való hajlam
a bűn következménye
Istentől elszakítottság
fájdalmas halál
kárhozat lehetősége
az örök elszakítottság
Jézus ennek az állapotnak a helyreállítója
megszerezte a Megváltást
a fájdalmas halál megmarad
a bűnbocsánat lehetősége adott
az örök Üdvösség a túlvilágon valósul meg