Érettségizz könnyen és egyszerűen, kidolgozott érettségi tételek, irodalomból, történelemből, matematikából, informatikából, közgazdaságtanból, társadalom ismeretből és szinte minden tantárgyból.
A reformkor Magyarországon 1830-1848-ig tartott. 1830-at tekintjük kezdőpontnak, mivel az 1825-27-es országgyűlést még nem a liberális reformszellem, hanem a hagyományos rendi ellenzékiség jellemezte. De fontos megemlíteni, hogy ezen az országgyűlésen érték el a rendek jogaik megerősítését, ami biztosította a keretet a következő évtizedekben kibontakozó reformmozgalomnak. A reformkor egyik legnagyobb alakja kétségkívül Széchenyi István gróf volt. Beutazta …
A XV. században fejlődésnek induló nyugat-európai gazdaság nagy mennyiségben igényelte a nemesfémből vert pénzérméket. Nőtt a keletről érkező árucikkek fogyasztása, Kelet kiszivattyúzta Európából a nemesfémet. Fejlődött a tudományos élet, bővültek a földrajzi ismeretek is. Ptolemaiosz görög tudós elmélete szerint a Föld gömb alakú. Toscanelli térképe (Indiát Európától Nyugatra, az Atlanti-óceán túlsó partján ábrázolta) Technikai újítások: …
A háború alatt kimerült német hátország lakóit a versailles-i békeszerződésben foglalt jóvátétel összege még nagyobb szegénységbe sújtotta. Emellett súlyos volt az elcsatolt területek (Saar-vidék, Elzász-Lotharingia, Dan- zig, Felső-Szilézia, stb.) és a teljes megaláztatás miatti trauma is visszavágás gondolata azt az erőt támogatják, amelyik ezt próbálja megvalósítani fasiszták népszerűsége (élettér-elmélet). A weimari köztársaság Németországban 1919 januárjában …
A X. század végén, a kalandozások lezárulása után a magyarság válaszút elé került. A tét nagy volt: fennmaradás vagy pusztulás. Az egyik út a nomád népek sorsa volt: rövid tündöklés után szétszóródás. A másik lehetőség: csatlakozás a kialakuló keresztény, feudális Európához, amely a megmaradást biztosította. Ez konkrétan azt jelentette, hogy a törzsi-nemzetségi előkelőknek önmaguk és …
A KIEGYEZÉS LÉTREJÖTTE Kossuth 1862-ben készíti el tervét a dunai konföderációról. alapgondolata, hogy a Duna mentén élő kisebb népeknek (magyarok, horvátok, szerbek, románok) össze kell fogniuk, különben örökös elnyomás lesz a sorsuk a mellettük élő nagyobb népektől (pl. németek, oroszok) a dunai konföderáció egy közös államban tömörítette volna a kis népeket, ahol mindegyik egyenlő jogokat élvezett …
1920. június 4-én írta alá a magyar küldöttség a trianoni békét, de csak 1921. július 31-én emelkedett törvényerőre. A trianoni béke jelentősen megváltoztatta az ország gazdasági szerkezetét, hiszen megszűnt az egységes piac, a munkaerő-, az áru, és a tőke szabad áramlása, a vasúthálózat. Jelentős társadalmi feszültséget hordozott az utódállamokból érkező menekültek problémája, se elhelyezésük, sem …
Az 1848. január 12-i palermói megmozdulás Európában alapvető változásokat indított, majd a február 22-én kirobbant párizsi forradalom elindította a „népek tavasza”-ként ismert forradalmi hullámot. Az utolsó rendi országgyűlést 1847. november 12-én nyitotta meg a király. A politikai erőviszonyoknak megfelelően csupán részeredményeket ért el az ellenzék: reformjavaslatai közül elfogadták az ősiség eltörlését, a háziadó bevezetését, de …
Károly Róbert trónra kerülése az interregnum időszaka (1301-1308) után a tartományúri családok legyűrése után történt meg, ami által újrateremtette a magyar királyi hatalmat és tekintélyt; megóvta az országot attól, hogy független tartományokra hulljon szét. A küzdelem alatt a királyt támogató köznemesek közül többen a bárók közé emelkedtek, és ugyancsak az uralkodó támaszai lettek az Anjouk …
Tárja fel a gazdasági változások társadalmi következményeit! Előzmények A Párizs környéki békekonferenciát, ami az 1.vh-t zárta, 1919.január 18-án Versailles-ban a tükörteremben nyitották meg. 27 állam vett részt, több, mint 1000 küldöttel. A tényleges döntést a Tízek Tanácsa hozta, amiben az öt nagyhatalom (Amerika, Anglia, Franciaország, Olaszország, Szovjet-Oroszország) 2-2 képviselője volt jelen. Hivatalosan a wilson-i rendezőelv …
Előzmények A királyi hatalom a XIII. században meggyengült a földbirtok-adományozás következtében. II. András (1205 – 1235) tömegesen adományozott birtokokat. IV. Béla hatalomra kerülésekor megkezdte ezeknek a birtokadományoknak a felülvizsgálatát, és visszavételét. Célja az erős, központosított hatalom kiépítése. Ennek érdekében bevezeti az írásbeli kérvények rendszerét. Julianus barát, ki elment felkutatni a régi magyarokat, hírt hozott arról, …