Németország; 1918. november 9. a köztársaság kikiáltása 1918. november 11. Compiegnei fegyverszünet 1919. Weimari Köztársaság – demokratikus állam Élén: kancellár és elnök: 1919-1925. Ebert 1925-1934. Hindenburg 1934-tol Hitler 1919. június 28. Versailles-i béke 1920-as évek Németországa 1920. Kapp-puccs (jobbo.) 1923. Hamburgi munkásfelkelés (balo.) 1923. november 23. Müncheni sörpuccs – német fasizmus programja Gazdasági talpraállítás: 1922. Genovai – Rapallói…

Az invesztitúra-küzdelem alatt a pápák és a német-római császárok harcát értjük. Az invesztitúra-jog a középkorban a tisztviselôk kinevezésének jogát jelentette, esetünkben a püspökökét. A pápák sérelme az volt, hogy a püspököket a császár nevezte ki arra hivatkozva, hogy ô adományozta az egyháznak a birtokait, ezért ô a pápa hûbérura, ô adta a püspöknek a hûbérbirtokot,…

Az amerikai polgárháború kitörésének megértéséhez vissza kell menni a XVIII. századba, itt gyökerezik ugyanis egy lényeges ok, az újkori rabszolgatartás kérdése. Észak-Amerikában a XVII. századtól léteznek angol és francia gyarmatok. Az érdekhatár a Szent Lôrinc folyó, amelytôl délre fekvô területek Angliához tartoznak, a folyótorkolat és az attól északra fekvô vidék pedig a franciáké. Az angol…

A szolóni alkotmány i.e. 594-ben került bevezetésre, amikor is Athénban Szolónt választják arkhónnak és egyben közvetítônek a démosz és az arisztokrácia között. Ez utóbbira azért volt szükség, mert a két réteg közötti vagyoni és jogi ellentétek a végsôkig feszítették a húrt. Maga a forrás, ahonnan az alkotmányt ismerjük, Arisztotelésztôl származik, és az „Az athéni állam”…

A napóleoni háborúk után a gyôztes monarchiák -a Habsburgok, a porosz király és az orosz cár- az 1789-es határok visszaállítását és a monarchiák visszaállítását, valamint fenntartásukat tûzik ki célul. Ehhez 1814- ben összehívják a bécsi kongresszust, majd 1815-ben pedig a párizsi béke megkötése után létrehozzák a Szent Szövetséget. A bécsi kongresszus 1814. szeptember 14-én ül…

Magyarorszagon a XII. sz. kozepetol a gazdasagban jelentos valtozasok mentek vegbe.A foldmuveles terhoditasaval felertekelodtek a birtokosok kezen levo nagy kiterjedesu megmuveletlen foldek. Az ezeken letesitett falvakat kulfoldi telepesek nepesitettek be. E telepes falvak hatarat meghatarozott meretu telkekre osztottak. A telkekert a parasztok foleg jaradekot fizettek, a munkaterhek csokkentek. A foldesurak egyre tobb penzhez jutottak. A…

A familiaritás és a tartományúri rendszer egymással szorosan összefügg, kialakulásukat IV. Béla politikája tette lehetôvé, amennyiben kôvárak építésére és magánhadsereg létrehozására kötelezte a bárókat. A bárók hatalma egyre nagyobb lett, és egyre függetlenebbek voltak a királytól. A királyi birtokok nagymértékû eladományozása megcsappantotta az uralkodó jövedelmét, aki ezért ki volt szolgáltatva a báróknak. Ehhez járult még…

A Budai Nagy Antal-féle parasztfelkelésre Luxemburgi Zsigmond uralkodásának utolsó évében, 1437-ben kerül sor Erdély és a Délvidék területein, ez egyben az elsô magyar parasztfelkelés. Ezzel szemben a Dózsa György vezette parasztmegmozdulása 1514-ben, II. Ulászló alatt történik, de ez azonban keresztes felkelésnek indul, és csak utána válik parasztfelkeléssé. Az elsô magyar parasztfelkelés elôzményei a kialakuló árutermelés…

A görög történelem elôzményei egészen az i.e. V. ezredig nyúlnak vissza. Ekkoriban a görögök által Hellásznak nevezett területet pellaszgok, károk és filiszteusok lakják. A pellaszgokhoz kapcsolódik a krétai-civilizáció, ami az i.e. III. évezredre válik fejletté. Központja Knósszosz, másik nagy városa pedig Phaisztosz. Kréta földrajzi helyzetébôl adódik, hogy ez az állam kereskedelmi csomópont, összeköti Dél-Európát Észak-Afrikával…