1. Fiatalkora, családja: Széchenyi István 1791-ben Bécsben született, udvarhű arisztokrata család gyermekeként. Anyja Festetich Julianna, apja pedig Széchényi Ferenc, aki kapcsolatba került a felvilágosodás eszmevilágával, s megalapította a Nemzeti Múzeumot. Birtokaik központja: Nagycenk. Katonaként a napóleoni háborúk döbbentette rá, a „csúnyácska haza” állapotára. ( Később politikai nézeteik során bejárta Európát, majd utazásai, főleg a Wesselényi…

A sokat szenvedett ország A török kor háborúi, a Rákóczi- szabadságharc után az ország jelentős része romokban hevert.   Főleg a volt Hódoltság területén volt jellemző:  A környezet pusztulása: a települések nagy része elpusztult az egykori szántók, legelők megszűntek az erdőket kivágták mocsarasodás Nagy volt az emberveszteség. Okai: a hadjáratok éhínségek járványok (pestis, himlő, kolera) Magyarország…

1) Mohácsi csata előzményei II. Ulászló uralkodása (1490-1516) Mátyás halálát követően a főurak célja olyan uralkodó, akinek van országon kívüli birtoka, hogy erre támaszkodva nyújtson támogatást a magyarok számára a török ellenes küzdelemben. S így esett a főurak választása II. Ulászló cseh királyra, aki a lengyel trón várományosa is volt. Ulászló trónra lépését elősegítette, hogy…

Előzmények A 2-3. század folyamán a túlnépesedő germán törzsek időről-időre betörtek a Római Birodalom területére, de ezeket a támadásokat még sikerült kivédeni. A 4. század végén a hunok nyugat felé kezdtek hódítani és maguk előtt hajtották a kisebb, gyengébb etnikumokat, megindítva ezzel a népvándorlás folyamatát. A nyugat felé húzódó népek (germánok, gótok) bebocsátást nyertek a…

I. A kiskirályok –  1301-ben meghalt III. András, az utolsó Árpád-házi király. Halálakor a tartományúri hatalom fénykorát élte. –  Tartományúr (oligarcha, kiskirály): az a nagybirtokos, akinek kiterjedt familiárisi rendszere van, ő maga azonban egyetlen más familiárisi rendszernek sem tagja. –  A leggazdagabb tartományurak: o Csák Máté: Északkelet-Magyarország o KőszegiHenrik:Nyugat-Dunántúl o SubicsPál:Horvátország-Dalmácia o AbaAmádé:Kelet-Felvidék o BorsaKopasz:Tiszántúl…

1) Triumvirátus kialakulása A rabszolgafelkelés (Spartacus vezette felkelés) leverését követően a szenátus hálából Pompeiust és Crassust kr.e. 70-ben consullá nevezte ki. A szenátus Pompeiustól a Róma Földközi-tengeri kereskedelmét fenyegető kalózkodás felszámolását várta. Pompeius sikerei láttán azonban a szenátus tartani kezdett annak túlzott hatalmától. Ezért a szenátus Pompeius elbocsátott veteránjainak megtagadta a földosztást. Válaszul Pompeius kapcsolatot…

Periklészi demokrácia 1)Demokrácia gazdasági alapja/bevételi forrásai A városállam bevételi forrásai biztosították. Athén működését és tették lehetővé a polgárjoggal rendelkező szabadok számára, hogy bekapcsolódva részt vegyenek az állam irányításában. A városállam gazdasági alapjait a metoikoszok alkalmazása, az árutermelő rabszolgaság kialakulása,a déloszi szövetség fenntartása, a bíróságok bevételei és a laurioni ezüstbánya kincsei jelentették. Metoikoszok alkalmazása: betelepedett idegenek,…

Előzmények A görögök által lakott területeken a Kr. e. 8. században jöttek létre a poliszok (ókori görög városállam). A királyság intézménye hamar elsorvadt, ezt követően az államot a nagy vagyonnal és földbirtokokkal rendelkező arisztokraták szűk csoportja irányította (arisztokratikus köztársaság). Az előkelő nemzetségek politikai hatalmuk igazolása miatt a vérségi kötelékek fenntartására törekedtek. Nagybirtokaik révén gazdasági és…