Érettségi tételek

A tömegkommunikáció: széles befogadórétegnek szóló, egyirányú és közvetett kommunikációs forma . Cél: hogy minél több információt minél szélesebb réteghez lehessen eljuttatni. Médiaműfajok: médium (egyes szám), média (többes szám) ~ tömegközlési és tájékoztatási eszközök Sajtóműfajok: a sajtó a legöregebb médiaműfaj Rendszerezés: megjelenés rendszeressége (havonta, naponta stb.) megjelenés, terjesztés helye (országos, határon túli, regionális stb.) tartalmuk (politikai-közéleti, szórakoztató, vegyes) célzott …

A sajtótermék A sajtótermék olyan kommunikációs eszköz, amely információközlés közben eleget tesz három követelménynek: publicitás (nagyobb nyilvánosság); perioditás (szabályos időszakonkénti ismétlődés); aktualitás (időszerű információk továbbítása). A sajtótermékek típusai A sajtótermékeknek számos típusát különíthetjük el. A megjelenés rendszeressége szerint vannak napilapok, hetilapok, kéthetente, havonta vagy rendszertelenül megjelenő újságok. Rendszerezhetjük a sajtótermékeket a megjelenés, terjesztés helye, köre szerint is: országos, helyi, regionális, …

Szöveg: a nyelv szerkezetének legmagasabb szintje, kommunikatív tartalmú, megszerkesztett, lezárt egység A szöveg típusai írásbeli: választékosabb, rendezett és szerkesztett, helyesírási rendszer hivatalos / publicisztikai / magánjellegű / szépirodalmi / ismeretterjesztő szöveg szóbeli: kötetlenebb, nonverbális jelek is, lehet alkalmi (retorikai) jellegű: társalgás / szónoklat / előadás / vita / felelet A szöveg szerkezete: 1. Mikro egységek: szabadmondat: …

A mondat a szöveg egysége, viszonylag önálló, kerek egész. A mondat építőelemei a szavak, melyek bizonyos nyelvtani kapcsolatban állnak egymással, és szószerkezeteket, szintagmákat alkotnak. 1. A mondat szerkezet szerint lehet: Egyszerű mondat Az egyszerű mondat egy tagmondatból áll. Fajtái: a) Tőmondat: csak alanyból és állítmányból áll. Pl.: Ádám iszik. b) Bővített mondat: az alanyon és állítmányon kívül más mondatrészt /szintagmát/ is tartalmaz. Pl.: …

 I. Ige II. Névszók Tulajdonképpeni névszók 1. a) főnév: köznév tulajdon név:  személynév, állatnév, márkanév, intézmény, cím , földrajzi név b) főnévi igenév 2. a) melléknév b) melléknévi igenevek: folyamatos igenév, befejezett igenév, beálló igenév 3. Számnév: határozatlan számnév, határozott számnév: tőszámnév, törtszámnév, sorszámnév A tulajdonképpeni névszókat helyettesítő szók 4. névmások: a) főnévi névmás: személyes névmás, …

  Hangtan a nyelvészet azon szakterületeinek összefoglaló elnevezése, amelyek az emberi nyelv hangzó megjelenésének tanulmányozásával foglalkoznak. két, egymással szoros összefüggésben lévő fő ága a fonetika és a fonológia A nyelvtanok általában egyetlen fejezetben tárgyalják őket. Több nyelvben nem is létezik összefoglaló elnevezés a két területre, hanem csak a fonetika és a fonológia szó jelentései Fonetika A fonetika a beszédhangokat egymástól függetlenül, azok akusztikai megjelenését, képzését, sajátosságait …

Mondat fogalma: A mondatok beszédünk legkisebb egységei. A mondat jelentése nemcsak a mondatot alkotó szavak jelentésétől, hanem a szövegkörnyezettől is függ. Szintagmákból épül fel (szintagma  Szószerkezet, két alapszófajú szó kapcsolata.) Két fajtája van Alárendelő Mellérendelő Mondatrész: szófaji és alaki sajátosságok alapján állítmány alany tárgy határozó jelző Állítmány Fogalma: A mondat állítmánya szorosan kapcsolódik a mondat alanyához: megmutatja, hogy …

A kisebbség fogalma  A nem anyanyelvi területen élő népcsoportokat hívjuk kisebbségnek. Nemzetiségi, nyelvi és vallási kisebbségekről szoktunk beszélni. A kisebbségek kulturális autonómiára törekednek (kultúrájuk, művészetük, vallásuk szabad, anyanyelven való gyakorlása; anyanyelvi oktatás az óvodában, iskolában, esetleg egyetemen; az anyanyelv használatának joga a közéletben, anyanyelvi névhasználathoz való jog, anyanyelvi tömegtájékoztatás stb.).  A magyar anyanyelvűek 1/3-a Magyarországon …

1. Információs társadalom Szociológiai kifejezés az információ egyszerű, gyors és széleskörű terjedése nyomán kialakuló társadalomra. Az információs társadalom „motorja” a technológia, irányítója azonban az ember. Az állampolgárok tömegesen kezdenek el új cselekvési és viselkedési mintákat követni, az élet- hosszig tartó tanulás, az iskolázottság, a műveltség, a digitális írástudás iránt felébredt igénnyel. A hálózatba való összekapcsoltság …