Tudományos kutatás: A magyar őstörténet kutatásának 3 alappillére: nyelvészet (élő nyelvek és nyelvemlékek); régészet (tárgyi emlékek, antropológiai sajátosságok); írott források. Származás-elméletek: Eredetmítoszok: A Biblia alakjaiban keresték a magyarság eredetét: Noé fia, Hám az „ősapa”: Kézai Simon krónikájában (1285 k.) található az az eredetmonda, mely szerint a magyarok Hám egyik fiától, Nimródtól származnak. Nimród ikerfiai, Hunor…
Román kori művészet: Romanika = római (romain). Időbeli kiterjedése: XI-XIII. század. Franciaország, Németország, Itália területén alakult ki, innen terjedt el Anglia és Közép-Európa felé (Cseh-, Lengyel- és Magyarország). Stílusjegyek és példák az egyes művészeti ágakban: Építészet egyházi célra: püspöki székesegyházak, plébániatemplomok, kolostorok, erődtemplomok; világi célra: várak, lakóházak, városházak, őrtornyok, céhházak; stílusjegyek vaskos falak; félköríves boltívek;…
Az egyetem fogalma: Az egyetem (universitas) a tanárok és diákok testületét jelentette, akik (a céhekhez hasonlóan) kiváltságokkal (immunitásokkal) rendelkeztek. Az egyetemeken az állam tisztviselői nem járhattak el. Az egyetemi polgárok (tanárok és hallgatók) az egyetem vezetőinek, a rektornak a bírói hatalma alá tartoztak. Az egyetem maga alkotta meg szabályzatát is, és az ügyeket saját, választott…
A szerzetesség kialakulása keleten: A szerzetesség célja Krisztus követése, és a Krisztus által ajánlott három evangéliumi tanács – szegénység, tisztaság (szüzesség), engedelmesség megtartása és gyakorlása. Már a kereszténység kialakulásakor voltak aszkéták: családjuk körében maradva a mindennapokban törekedtek a tökéletességre – szüzességet fogadtak, böjtöltek, imádkoztak, jótékonykodtak. A III. században, az üldözések idején sokan kiköltöztek a hegyekbe…
Mikes Kelemen élete (1690-1761) Református köznemesi családból származott, majd később a család áttért a katolikus hitre. A kolozsvári jezsuita kollégiumban tanult, majd II. Rákóczi Ferenc fejedelem szolgálatában állt. A szabadságharc bukása után a fejedelmet követte a száműzetésbe. 1741-ben kegyelemért fordult Mária Teréziához, de elutasításra talált. 1761-ben Rodostóban halt meg, pestisben. Mikes Kelement 207 darabból álló…
„[A Frankenstein] kezdeményezésként mégis számottevő. Írója a romantikus hasonmásszerkezetnek új változatát hozta létre. Az ember alkotta technika embertelenségének kifejezésével világi szellemben fogalmazta át azt, amit a kereszténység a bűnbeesésről tanított. Eredetisége képzeletének démonikus jellemében keresendő […] mélyebb értelemmel ruházza fel a romantikus sátánizmust, annak a veszélyére emlékeztet, ha az ember Isten helyébe az egyéni akaratot…
A XIX. század végének világnézeti válsága és az új stílusirányzatok. Az európai kultúrtörténetben a realizmus (XIX. század) volt az utolsó egységes korstílus. Ennek végén a világnézeti és művészeti egység teljesen megbomlott. Az emberek előtte hittek abban, hogy a világ megismerhető, hogy az emberi ész hatása végtelen. A század végén azonban az ember egyre bizonytalanabbá vált….
A művészi kommunikáció változásai a XXI. században A XX. század végéig az írók-költők az olvasóközönség számára nehezen megközelíthetők, életük eseményei, mindennapjaik nem kapnak nyilvánosságot, legfeljebb az író-olvasó találkozókon, dedikálásokon találkozhatott velük személyesen az olvasó. A XXI. század elejétől az irodalom szereplői egyre inkább igyekeznek kihasználni a közösségi média által nyújtott lehetőségeket. Profilt alakítanak a Facebookon,…
A XIX. század második felének irodalma A XIX. század második felének irodalmát az irodalmi akadémizmus határozta meg. Az ízlés diktátora Gyulai Pál volt, aki Petőfi és Arany örökségét kérte számon a szerzőktől. Ebben a korban Európában már a realizmus irányzata uralkodott, sőt, már a 60-as 70-es években kezdtek elterjedni a modern stílusirányzatok, mint a szimbolizmus,…
József Attila szerelmi költészetét végig meghatározza az édesanyjával kapcsolatos élménye. Anyjára ambivalens módon emlékezett, félig imádattal és félig gyűlölettel „hűtlenségéért”, amiért nevelőszülőkhöz adta két évre. Kapcsolataiban mindig az anya-képet kereste, szerelmes verseiben minduntalan visszatér az anyamotívum. Kapcsolatai kudarcba fulladtak vagy diszharmonikusak, ellentmondásosak voltak. „Szerelmi életrajzával” kiegészített élete az alábbiakban foglalható össze: 1905. április 11-én született…