A művészi kommunikáció változásai a XXI. században
A XX. század végéig az írók-költők az olvasóközönség számára nehezen megközelíthetők, életük eseményei, mindennapjaik nem kapnak nyilvánosságot, legfeljebb az író-olvasó találkozókon, dedikálásokon találkozhatott velük személyesen az olvasó.
A XXI. század elejétől az irodalom szereplői egyre inkább igyekeznek kihasználni a közösségi média által nyújtott lehetőségeket. Profilt alakítanak a Facebookon, saját honlapot működtetnek, blogot írnak: és ezeken a fórumokon a legtöbb esetben közvetlen kapcsolatba kerülhetünk velük, közzétett műveiket azonnal kommentelhetjük, és sokan közülük rendszeresen válaszolnak is bejegyzéseinkre, kérdéseinkre.
A nyomtatott mű már nem az egyedüli létmódja az irodalomnak: a művek sok esetben csak (vagy előbb) digitális formában hozzáférhetők.
(Néhány kortárs költő/író Varró Dániel mellett: Tóth Krisztina, Lackfi János, Háy János, Péterfy Gergely, Dragomán György, Pál Dániel Levente, Grecsó Krisztián)
A költői-írói nyelvhasználat is radikálisan megváltozott, sok esetben nem is különbözik a köznyelvtől, ma már természetes a szleng, vagy a modern technikai-informatikai szókészlet beépülése a költészetbe.
Az irodalom két vonulata és Varró Dániel
A magyar irodalmi kánon alapvetően az élet nagy, súlyos problémáit, a nemzeti sorskérdéseket előtérbe helyező műveken alapul. Ehhez kapcsolódóan a tépelődő, önmarcangoló, szenvedő, komoly költőtípust ismerjük tanulmányainkból.
A magyar irodalomnak azonban van egy másik (kevésbé hangsúlyozott) vonulata is, amelyben a könnyed, súlytalan témák, a nyelvi játék, a humor van előtérben. Varró Dániel ehhez a vonalhoz kapcsolódik („próbáltam szenvedni, de nem sikerült” – mondja egy interjúban).
Varró Dániel első művei 20 éves kora körül jelentek meg, az ezredforduló környékén. Már akkor feltűnt azzal, hogy nem akart a „komoly költők” köréhez kapcsolódni (sokan a szemére vetették az „infantilizmust” és a túlzott közérthetőséget). Számos irodalmi díj birtokosa (ezek között nagyon sok közönségdíj: esetében tehát az olvasók, és nem a kritikusok döntöttek). Három kisgyermek apja (a gyerekszáj, a gyermeki látásmód és az apaszerep az egyik fő témája).
Verselemzések
A költő egyik kedvelt módszere ismert költők stílusának megidézése, vagy népszerű műveik átírása, átértelmezése. Ennek egyik legismertebb példája a Változatok egy gyerekdalra, amelyben a Boci, boci tarka gyermekdal témájára számos ismert költő stílusparódiáját készíti el. (Ezzel Karinthy Így írtok ti című művének hagyományához kapcsolódik, azzal a különbséggel, hogy itt a boci-téma is összekapcsolja a verseket.) A megidézett költők között szerepel Ady, Berzsenyi, Kosztolány, Pilinszky, Csokonai, Shakespeare vagy Puskin is.
A Berzsenyi-darab egy görög strófában írott vers, klasszicista stílusban: számos görög-római mitológiai utalással, amiről Berzsenyi stílusa felismerhető. A vers hangvétele elégikus, látásmódjában a szentimentalizmushoz is kapcsolódik (ahogy Berzsenyi legtöbb költeménye is ezeket a stílusjegyeket mutatja). A humor forrása nem csupán Berzsenyi kedvelt stíluseszközeinek túlzásában rejlik, hanem abban is, ahogy a választékos, emelkedett hangnem és stílushoz oda nem illő szavakat párosít (farkahagyott, nyúlós tej), vagy ahogy fennkölt stílusba ülteti át a „se füle, se farka” sorokat: „Lágyan lengedező díszük is elveszett”.
Az Ady-paródia Ady Endre túldimenzionált küldetéstudatát, önmitizálását állítja a középpontba (Ady mint egy mitikus borjú, aki szembeszáll a világgal), tartalmazza a jellegzetesen adys indulatszókat (hej, hahó), a nagybetűs szimbólumokat (Tej, Puszta), a szokatlan összetételeket (töpörtyü-borjak).
Varró Dániel – szokatlan módon – Varró Dánielt is parodizálja: ebben a paródiában részben azt a véleményt jeleníti meg, amit kritikusai róla állítani szoktak (infantilizmus), illetve hangsúlyos az öncélú nyelvi játék, ami költészetére annyira jellemző (nyuszi-puszi, maci-baci-naci), az utolsó sorok pedig a világoz való viszonyát, látásmódját fejezik ki.
A Harminckét éves múltam című költeménye József Attila Születésnapomra című versének „átirata”. Ahogy József Attila a versben összefoglalja addigi életpályáját, és célt tűz maga elé (én egész népemet fogom… tanítani), Varró egyrészt semmi érdemlegeset nem jelöl meg pályáján, és célt sem tűz maga elé: verse mindössze egy pillanatkép a jelenről. A vers a témáját tekintve komoly (érinti az elmúlás, az elszalasztott lehetőségek és az öregedés témakörét is), a rímjáték és a szleng azonban erősen oldja a vers komolyságát (Haj, Dani – nem vagy a hajdani, csupa hupa, basszus).
Az Átok című költemény is egy József Attila verset idéz meg (Magány), ami egy valódi átokvers. Varró azonban már az első sor humoros felütésével megkérdőjelezi a komoly szándékot, az utolsó sor játékossága pedig végképp érvényteleníti a hatást.
A költő a modern kor jelenségeit, az információs társadalom szókincsét szervesen építi be verseibe. Egyik találmánya az SMS-vers, ezt a műfajt csak néhány évig lehetett művelni (ma már nincs a 160 karakternyi korlát). E cím nélküli versek jó része egy sms-ben megfogalmazott szerelmi vallomások: egyediségüket az adja, hogy az informatika nyelvét használja metaforikusan (billentyűzárát oldd ki szívednek).
Az E-mail című költeménye is erre épül. Hosszú évszázadok szerelmi költészetének metaforikus hátterét a táj, a növények és a természeti jelenségek adták. Ebben a költeményben a metaforák a digitális világ nyelvezetére épülnek: (a világ linkgyűjtemény, te vagy website-ja), a szituáció is jellegzetesen XXI. századi: a virtuális szerelem.
Varró Dánielnek szintén jellegzetes témája a kisgyermek, a gyerekkor világa. Ma a kisgyermekek jó része (Weöres Sándor versei mellett) már Varró Dániel művein nő fel (Túl a Maszat-hegyen, Bögre azúr, Akinek a lába hatos, Aki szépen butáskodik stb.) A Hat jó játék kisbabáknak című költeménye szerepvers: a mindenre kíváncsi, mindent megtapasztalni akaró kisgyermek szemszögéből mutatja be a világot. A vers botrány lett, amikor az általános iskolás tankönyvekbe bekerült.