Irodalom érettségi

Mikszáth Kálmán élete és írói pályája

– 1847. jan. 16 –án született a Nógrád megyei Szklabonyán jómódú kisbirtokos családban

– Rimaszombaton a református gimnáziumban, Selmecbányán az evangélikus líceumban, és a pesti egyetemen jogot tanult, bár diplomát nem szerzett

– 1871 elején Balassagyarmaton Mauks Mátyás főszolgabíró mellett helyezkedik el esküdtként, majd miután lányába, Ilonába beleszeret, de a szülők ellenzik, „megszökteti” a lányt (titokban összeházasodnak).

– Pestre költöznek, itt a Magyar Hírlap szerkesztője lesz, de a rossz anyagi körülményeket nem tudja Ilona elviselni, hazaköltözik (3 év múlva fel is bontják a házasságot).

– 1878 és 1880 között a Szegedi Napló munkatársa (árvízi tudósítás)

– 1880 végén visszaköltözik Pestre és a Pesti Hírlapnál helyezkedik el csaknem 25 évig

– 1881: Tót atyafiak, 1882: A jó palócok siker (újra összeházasodnak: 3 fiúgyermek születik).

– A Petőfi és a Kisfaludy társaság, valamint az MTA is tagjai közé választja

– 1887-től a Szabadelvű Párt képviselőjeként a parlament tagja

– Utolsó éveiben visszahúzódik horpácsi birtokára, 1907-re elkészül a „Mikszáth-kastély”

– 1910. május 6-án a pesti Vígadóban az ország nagy pompával ünnepelte írói pályájának 40. évfordulóját. Rá két hétre hirtelen meghalt (1910. máj. 28.).

  1. 1870-1882

Rövid, epikus alkotások

novellák, elbeszélések

  • 1881: Tót atyafiak: 4 hosszabb novella (Az aranykisasszony; Az a fekete folt; Lapaj, a híres dudás; Jasztrabék pusztulása)

Hősei a Fátra vidékén élő, magányos emberek. A természettel meghitt közelségben élnek.

  • 1882: A jó palócok: 15 rövidebb darab, melyek a palóc vidéken játszódnak. Az emberek beszédesebbek, közlékenyebbek, mint a tótok.
  1. 1882-1900

Terjedelmesebb alkotások

kisregények, novellák, karcolatok (1882-től a Pesti Hírlapban az Országgyűlési karcolatok)

Fő prózaszervező elve: az anekdota (rövid, csattanós, humoros történet, eredetileg csak szóban terjedt).

Megjelenik nála a korabeli dzsentri (földbirtokát vesztett nemes) két típusa:

 

úri Don Quijote” „úri svihák

aki nem tudja v. nem akarja érzékelni erkölcsileg lezüllött, kártékony, léha

az idő múlását, nem akar kora értékrendje szélhámos, semmiféle hasznos munkára

szerint élni, ragaszkodik ősi szokásaihoz, nem hajlandó, élősködik az államon vagy

a lovagiasságot, az úri allűröket képviseli másokon

pl. gr. Pongrácz István pl. Noszty Feri

  1. 1900-1910

nagyregények

Társadalomszemlélete elkomorul, borúlátóvá válik.

Különös házasság; A fekete város; A Noszty fiú esete Tóth MarivalA

A jó palócok(1882)

15 rövidebb darabot tartalmaz.

Mesei, balladai, példázatos és életképszerű elbeszélések, melyek a palóc vidék hagyományaiból gyökereznek.

Közös jellemző a személyes elbeszélésmód, az erőteljes történetmondó hang. Mikszáth gyakran kilép a kívülről szemlélő és mindent tudó elbeszélő szerepéből, s nézőpontváltással csak annyit közöl, amennyit szereplői tudnak, látnak, felfognak az eseményekből.

Szabad függő beszéd: más néven átélt beszélt vagy átképzeléses stílus. Olyan függő beszéd, amelyből hiányzik az „…azt mondta, hogy…” nyelvi forma, az író gyakran siklik át hőse gondolatainak – gyakran egyes szám első személyű – közlésébe.

Megjelennek a helyi népi hagyományok: babonák, hiedelmek, szokások.

Gyakori téma: bűn-bűnhődés, szexualitás.

Az egyes történetek olykor egymáshoz is kapcsolódnak, de nem mindig időrendben követik egymást.

Az író szűkszavú, az eseményeket nem részletezi. Legtöbbször elhallgatással, balladás sejtetéssel utal a cselekmény lényeges fordulataira. (sűrítés).

A bágyi csoda

Műfaja: novella. Rövid, tömör, csattanóra épülő történet, amely az élet egy mozzanatát örökíti meg. Kevés helyszínen, rövid idő alatt játszódik a történet, és kevés szereplőt vonultat fel.

A novella egyszerre romantikus és realista, szerkezete pedig metonímikus és metaforikus. Maga a történet nem fedi azt a jelentést, amit a cím sugall,   történet egy asszony fogadalmának a megszegése, amelyet a háborúba induló férjének tett, miszerint hamarabb fog a Bágy patak visszafelé folyni, mintsem ő hűtlen lenne a férjéhez. A „bágyi csoda” ennek a hűtlenségnek a metaforikus megfogalmazása.

Hiányoznak a részletező leírások, bár a novellában a természet még mindig aktív szereplő ( pl.a molnárné megcsalja a férjét, a víz kezd visszafelé folyni). Másrészt a ballada-stílusú elhallgatások is lerövidítik a szöveget. A szokatlan, nyitott befejezés is hozzájárul ehhez: az olvasóra bízza a befejezést, csakúgy, mint az ítéletalkotást.

Az elbeszélés bevezetőjében előtérbe kerül a Bágy patak, a patak leírásával kezdődik és zárul a mű, a természeti kép keretbe foglalja a történetet. A hirtelen felhőszakadás a hősök sorsának a változását sejteti. A pletykálkodó asszonyok gonoszkodó megjegyzése, a fehér vászon lebegése a szélben- szintén utalnak a végkifejletre. A visszafelé folydogáló patak pedig az asszony hűtlenségének néma tanújele.

Az alaptörténetben megjelennek kisebb történetek: a halottaskocsi elégetése, a pletyka, a fogadalom, Gélyi és a molnárlegény alkuja.

Népi életképpel kezdődik a mű: a malomudvaron őrlésre várakozó emberek beszélgetnek, pletykálkodnak egymás között. Ez a mozzanat a korabeli falusi élet megszokott jelenete. Az író realisztikusan ábrázolja ezt a környezetet, ironikus megjegyzéseket rejt a sorok közé,  cinkosan összekacsint az olvasóval, sejtet, utal, megszakít egy történetet, hogy az elejtett fonalat később felvegye és folytassa. Ez a magatartás a korlátozott tudású narrátorra jellemző, aki bár kívülállóként láttatja ezt a világot, mégis érezteti a személyes jelenlétét.

Az időszerkezet is jellegzetes: jelen időben indítja az író a történetet, majd  ebbe beépülnek a múlt emlékkockái( Kocsipál Gyuri elégette a halottaskocsit, Klára fogadalma, Gélyivel való viszonyuk a múltban). Ezekről az információkról részben az író, részben a szereplők révén szerzünk tudomást. Az egyenes beszéd mellett a függő beszédre is találunk példát, és a szabad függő beszéd jelét is felfedezzük a műben ( a menyecske incselkedése).

A szereplők archetipikusak: Vér Klára  nemcsak hűtlen feleség, hanem a csábító boszorkány, akinek a veres haja a középkor hiedelemvilágába vezethető vissza, mint a gonosz jele.

Kocsipál Gyuri szintén démoni erõvel rendelkezik: kapcsolatot tart ember és alvilág között (a kocsi elégetése).

A csoda értelmezése is archaikus látásmódot feltételez, hiszen Gélyi János a sötét erőkkel szövetkezve és Vér Klári veres hajától megszédülve viszi véghez tervét.

Metonimikus vonásokat is találunk a műben, mint például a realisztikus helyszín, a szereplők bemutatása, az életképszerű ábrázolás és maga a történet. Romantikus a szerelmi szál bevezetése, a titok, a csoda, a vágy, a váratlan fordulat.

Szegény Gélyi János lovai

A kötet 13. elbeszélése (A bágyi csoda a 7., ebben tűnt fel Vér Klára).

Cím: előre utal, az események tragikus végkifejletére (ez a mű végén nyer igazolást).

Szerkezet:

– expozíció: itt is hosszú (a lovak bemutatása), megismerjük az alaphelyzetet.

– alaphelyzet: Gélyi János a régi szeretőjét vette el feleségül és lagziba készülődnek.

– bonyodalom: János meghallja a felesége és egy öregasszony sugdolózását és gyanút fog.

– kibontakozás: elindulnak a lagziba és Klári puhatolózik, kérdezősködik, hogy mi lesz a lagziban.

– tetőpont: Klári ledobja a fehér virágot, tehát meg akarja csalni a férjét.

– megoldás: Gélyi a szakadékba hajtja a lovakat.

Jellemzője a balladaszerűség (történéssor, téma: hűtlenség, csapodár szépasszony, mályvarózsa motívuma, három ponttal nyomatékosított szaggatottság, drámaian feszült párbeszédek, elhallgatások).

Elbeszélésmód: az alaphelyzet szabad függő beszédből bontakozik ki. Az elbeszélő és a szereplő szólama összefonódik. Legtöbbször mellőzi a bemutatást, úgy tesz, mintha az olvasó is tagja volna a közösségnek.

Nem mesél el mindent részletesen. Az okok és célok egy részét többnyire csak sejteti. Az „üres helyeket” a befogadónak kell kitöltenie képzelete mozgósításával.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük