Irodalom érettségi

Társadalomkritika Móricz Zsigmond Rokonok című művében

Rövid pályakép

Móricz Zsigmond Tiszacsécsén született, szegényparaszti családban. Írói pályáját a Nyugatban kezdte. Előbb a naturalista, majd a kritikai realista irányzat kiemelkedő képviselője volt. Elbeszéléseiben és regényeiben, majd drámáiban is a magyar élet minél teljesebb bemutatására törekedett. Jellegzetes műfajai a novella és a hosszabb elbeszélés, a regény, a társadalmi dráma. A tanulmány és az esszé műfaja is megjelent életművében.

Jelenetős irodalomszervező és szerkesztői tevékenysége is: rövid ideig Babitscsal együtt a Nyugat szerkesztője, majd Kelet Népe néven folyóiratot alapított, ezzel vált a népi írók csoportjának vezéralakjává.

Műveinek jellegzetes témái: a parasztság élete, a kisvárosi értelmiség (tanítók, református papok) sorsa, a dzsentri élete. Kezdettől fogva nagy érdeklődéssel fordult a magyar történelem felé is (Erdély- trilógia, Rózsa Sándor.)

1908-ban vált ismert íróvá, ekkor jelent meg a Nyugatban pályadíjat nyert novellája, a Hét krajcár.

További regényei: Légy jó mindhalálig, A boldog ember, Az isten háta mögött, Úri muri.

Újszerű parasztábrázolás

Már egész korán a szegények világához fordult. A parasztábrázolás terén szakított az irodalmi konvenciókkal.

Magyarországon a parasztábrázolás gazdag irodalmi hagyományokkal bírt, így Móricz előzményének tekinthető Jókai, akinél azonban a parasztok csak kedélyes epizódfiguraként jelentkeztek a nagyregényekben. A XIX. századi népszínművek is sokáig ezt a képet népszerűsítették: a parasztok élete nagyrészt falusi ünnepekhez, lakodalmakhoz, szürethez kapcsolódik, ahol népviseletben a falu derűjét és harmóniáját testesítik meg. Mikszáth abban tekinthető újítónak, hogy a parasztot ő ábrázolta főszereplőként, némiképp még idealizálva, a természettel harmóniában élő emberekként. Ld.: Tragédia, Első nap az iskolában c. novellák

Móricz mutatja meg, mi van a romantikus parasztkép mögött: nyomor és szegénység. A falu társadalmi tagozódását ábrázolta: vagyoni, társadalmi és kulturális különbségeket láttat. Móricz élményanyagát elsősorban a paraszti világból, gyermekkori élményeiből, ill. a gyűjtőutakon szerzett tapasztalataiból meríti (a Kisfaludy Társaság megbízásából többször is folklórgyűjtő útra megy a szülőföldjére, a Tiszahátra).

A dzsentri ábrázolója

Dzsentri= kisebb birtokos v. birtokát vesztett, gyakran hivatali, ill. értelmiségi pályákra kényszerült nemes

A ’30-as években születtek dzsentri témájú regényei, a dzsentrit, mint történelmi osztályt, értékes múlttal rendelkező rétegként mutatja be, de jövőjét reménytelennek látja. Sajnálattal ábrázolja az értékek pusztulását (Úri muri), és eljut a dzsentri hibáinak könyörtelen bírálatáig (Rokonok).

Móricz társadalmi regényei az ország elmaradottságát, az önpusztító életet, a nagyobbra törő lelkek tehetetlen vergődését mutatják be. Mintha Magyarország egy nagy mocsár lenne, amely minden tehetséges embert magába szippant. (Magyarország a rokonságok és a panamák lápvilága. Ez egy olyan furcsa ingovány, hogy aki ebbe beleplántálódik, vagy akklimatizálódik, vagy elpusztul. Az olyan növények, amelyek szeretik ezt a nedvdús talajt, buja nagy virágokat hajtanak, azok, akik nem szeretik, belefúlnak a sárba…”-fogalmazza meg a Rokonok c regény egyik szereplője.)

Móricz regényhősei: különleges egyéniségek, akik igyekeznek kitörni a környezetükből, de mindig visszahúzzák őket a körülmények és a hibáik. A főhős részletesen van ábrázolva, külső és belső jellemzést is ad az elbeszélő a főbb szereplőkről („Móricz benne él a hőseiben”- mondta a szerzőről az egyik elemzője). A szereplők önmagukkal vitáznak, vívódnak. Két világ határán élnek: akarják a változást, ki akarnak törni a régiből, de nem tudják megteremteni az új világot maguk számára. Két világ, két ideológia és két asszony között őrlődnek.

A Rokonok c. regény (1932)

TÉMA

Saját kora jelenét mutatja be a szerző. A háttér az 1929-es nagy gazdasági világválság, amely felszínre hozza a vezető társadalmi réteg korruptságát. A város, Zsarátnok (kitalált név, de bármely magyar kisváros lehetne) ahol a történet játszódik, hatalmas botrányba keveredik. Egy sertéstenyésztő telep csődjének következményeit kell eltussolni, ezért szükség van egy feddhetetlen főügyészre. Kopjásst választják meg, aki egyszerű városi tisztviselő, tiszta életű férfi. Innen indul a regény cselekménye.

CSELEKMÉNY

 Kopjáss Istvánt váratlanul megválasztják városi főügyésznek. Kopjáss naiv, jóhiszemű és tiszta erkölcsű ember. Ezt bizonyítja eddigi életútja (elszegényedett család, félárva, özvegy édesanyja neveli, jogi diplomát szerez, katonatiszt, majd hadifogoly, katonáskodása alatt szerette meg a szegényparaszt bakákat). A fogságból visszatérve kultúrtanácsnok lett, tanyai iskolákkal foglakozott, így megismerte a tanyai emberek rendkívül nehéz helyzetét, ismeri a városi munkanélküliek helyzetét, stb. Hisz abban, hogy megválasztása után felléphet a közismert panamisták, a város urai ellen. Reméli, segíteni tud a munkanélküliek helyzetén, a megígért amerikai kölcsönt és segélyeket közmunkára fordíthatja. Hamarosan rá kell jönnie arra, hogy a város vezetésén belül kialakult összefonódások, rokoni kapcsolatok megnehezítik a helyzetét. Hamarosan háló szövődik körülötte, ezt részben a város hatalmasságai szövik fentről (a helyi pénzintézet vezetője Kardics bácsi és Béla bácsi, a polgármester). A megválasztás után felfedezik Kopjással, ill. feleségével a rokoni kapcsolatokat, lekötelezetté teszik Kopjásst (bankkölcsön, a Boronkay villa megvásárlása), társasági kötődések. Úgy érzi, hogy a megfelelő fellépéshez be kell illeszkednie a társaságba. Kopjáss bekerítése alulról is megkezdődik, megválasztása után megjelennek a szegény rokonok (Lajos bácsi, Berci bácsi, Kati néni), akik segítségét kérik, testvérei (Menyhért, Albert, Adélka) is a segítségére szorulnának. Mindenkin segíteni szeretne. Kötelességének érzi a segítségnyújtást, de éppen ezzel válik zsarolhatóvá (Berci bácsi bányaügye, testvéreinek álláshoz juttatása). Pesti útja során Kopjáss kapcsolatba kerül a főispánnal, a város országgyűlési képviselőjével, bele lát a megye és az országgyűlés életébe is, és megdöbbenve fedezi fel, hogy a városházi panamák felsőbb szinten is általánosak. Kopjáss felfedezi a sertéstenyésztő körüli panamákat, vagy a Holub és társa cég híd pályázattal kapcsolatos korrupcióját. Már úgy hiszi, hogy kellőképpen megerősödött, és olyan pozícióban van, hogy a város urait rákényszerítheti elképzelései elfogadására. Ekkor azonban a polgármester megleckézteti őt. Ez a regény tetőpontja. Miközben a megvásárolt villa avatásakor a vendégsereg ünnepelt, a polgármester Kopjáss páncélszekrényéből megszerzi a bizonyító iratokat, ezzel Kopjásst sarokba szorítja. Kopjáss elé tárják Berci bácsi szénbánya ügyét is. Kopjáss nem tudja ártatlanságát bizonyítani, ő ártatlan, de Berci bácsi miatt ő is panamistának tűnhet. Úgy érzi, társadalmilag lehetetlenné tették, leszámol a közéleti szerepével, nagy terveivel, ezt tetézi még szerelmi csalódása is, és elkeseredésében öngyilkosságot követ el. A befejezés kettős értelmű, lehet, hogy Kopjáss meghal, de az is lehet, hogy túléli az öngyilkossági kísérletet, de ha életben marad, akkor is kiszolgáltatott.

A FŐSZEREPLŐ JELLEMZÉSE

A Rokonok főhőse Kopjáss István. A regény elbeszélője bemutatja az uralkodó osztály legtipikusabb alakjait, a polgármestertől a miniszterelnökig. Mindenkiről negatív bírálatot mond, valamennyien részei a nagy korrupciónak. (A tisztviselők körében a megbízhatóság és nem a hozzáértés számít. A rokoni kapcsolatok alapozzák meg ezt a megbízhatóságot és adnak táptalajt a korrupciónak.)

A főhős átlagon felüli tehetségű, feltörekvő dzsentri. Nagy tervei és álmai vannak, de részben környezetének áldozata, részben saját gyengeségének. Ő is vívódó hős, kétféle értelemben:

  • két nő között vergődik: az egyik a felesége, Lina, a másik pedig ifjú kori szerelme, Magdaléna. A két nő unokatestvér, Lina a szegény, Magdaléna a gazdag ágból származik. Lina jó feleség, jó háziasszony, de kicsinyes, így Kopjáss nem érzi úgy, hogy új életében harcostársa lehetne,. Ügyészi kinevezése után ismét találkozik Magdalénával, aki Boronkay felesége, és úri szépasszony iránti vonzalma felszínre tör. A nő az úri, kifinomult élet jelképe. Alapvetően hideg, üres életű nő, akinek a vonzóságán kívül nincsen értékes tulajdonsága. Folyamatos lelki válság gyötri e kettős szerelem miatt.
  • nagy tervei vannak, a város javát akarja, de közben ragaszkodik a jóléthez, a hirtelen jött hatalom előnyeihez. Mindvégig azzal áltatja magát, hogy nem kell lemondania a korábbi céljairól. Anyagi és társadalmi függetlenségét akarja megteremteni, mielőtt a város hatalmasságaival szembeszáll. A hatalom megtartásával le kell-e mondania az ifjúkori ideálokról, hogy a közösséget szolgálja? Kiderül, hogy az úri, könnyű élethez vonzódik, hogy karrierista, meghunyászkodó, megvesztegethető. Fokról fokra behálózzák: a szegény rokonok alulról tolják, a város vezetői felülről húzzák a panamák felé. Végül Kopjáss olyan helyzetbe kerül, ahol ugyanolyan panamistának és népnyúzónak tűnik fel. Elutasít egy korrupciós lehetőséget, mert kezdetekben ki akarták hagyni belőle. Zsarolni akarja a vezetőket, de a polgármester végül őt leckézteti meg. Teljesen ellehetetlenül, így öngyilkosságot kísérel meg. A műből nem derül ki egyértelműen, hogy meghal-e. Móricz még Kopjáss öngyilkosságának a kérdését is “nyitva” hagyja. Azzal fejeződik be a regény, hogy a városi hatalmasok mozgósítják a kórházat a “szegény ember” megmentésére.

Kopjáss bukása nem tragikus, hisz nem egyértelmű értékpusztulást jelent. Az ő sorsa azt hirdeti, hogy aki sorozatosan megalkuszik, annak értékes vonásai vesznek el, ő is a rosszak, hitványok közé kerül. A Rokonok üzenete, hogy aki harmadik úton jár és sorozatosan megalkuszik, annak értékes vonásai elkopnak, és a “nyilvános gazemberek”, a “született gazok közé”kerül.

Gyakorló kérdések

  • Sorolj fel Móricz-műveket (regény, novella)!
  • Melyik két stílusirányzathoz köthető Móricz írásművészete? Jellemezd ezeket!
  • Milyen társadalmi osztályokat ábrázol műveiben!
  • Hogyan ábrázolta a parasztokat, miben tér el elődeitől, Jókaitól és Mikszáthtól?
  • Mi jellemző Móricz-regények főhőseire?
  • Értelmezd a regény címét (Rokonok)!
  • Jellemezd Kopjáss Istvánt! Miért vívódó hős?
  • Mi a regény végső tanulsága? Lehet-e tisztának maradni a hatalom árnyékában?

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük