Légkör szerkezete, összetétele, jellemzői ÖSSZETÉTELENitrogén 78 % Oxigén 21 % Egyéb gázok (állandó, változó, erősen változó)1 % A légkör gázait az alábbiak szerint tudjuk csoportosítani: Gázok: Állandó gázok (mennyiségük hosszú időn át változatlan): nitrogén, oxigén, nemesgázok Változó gázok (néhány évente változik a mennyiségük): CO2, CH4 (mentán), H2, O3 (ózon) Erősen változó gázok (néhány nap, néhány…
A társadalmi problémák: Ezeket korábbi tételekben már érintettük: Túlnépesedés. Rengeteg gyermek születik, s a gazdaság nem tudja eltartani a felnövő generációkat. Éhezés, éhínség. Háborúk, népirtások. Rossz korszerkezet: az eltartottak nagyon nagy aránya. Gyenge egészségügyi ellátás, gyenge szociális háló. Járványok, magas gyermekhalandóság. Magas az analfabéták aránya a népességen belül. A gazdasági problémák: Fejletlen gazdaság. Rossz…
A népesség Földünkön a kezdetektől fogva egyenlőtlenül oszlik el, sűrűn benépesült térségek és ritkán lakott területek váltják egymást. E kettőség számos okra visszavezethető, ezek között egyaránt találunk természeti tényezőket (kedvezőtlen éghajlat, domborzati okok stb.) és társadalmi-gazdasági elemeket (gazdasági fejlettség, politikai stabilitás, szociális előnyök) is. A népesség térbeli képe Az emberiség ma a Föld szárazföldi térszíneinek…
Globális probléma azt jelenti, hogy az egész Földre kiterjedő probléma. Kialakulásának okai: Természeti erőforrások mértéktelen kihasználása. Felborult a földi rendszerek korábbi egyensúlya. Megbomlott a természet és társadalom harmonikus egyensúlya. Következmények: helyregionálisglobális problémák. 1. Túlnépesedés Jelenleg mintegy 7 milliárd ember él Földünkön, és ez a szám évente 90 millióval gyarapodik. Ha a népességnövekedés üteme változatlan marad,…
A közlekedési hálózat az infrastruktúra legfontosabb eleme, kapcsolatot teremt hazánk és a szomszédos, illetve a távolabbi országok között. Összeköti a nyersanyagtermelő területeket a feldolgozóiparral, megteremti a lehetőséget az emberi kapcsolatok fenntartásához. Áruszállítás és személyszállítás. A hatékony gazdasági termeléshez fontos a jó elrendezésű, az ország minden területére kiterjedő közlekedési hálózat. Környezetszennyezés: azonban a környezet egyik számottevő…
I. Hagyományok: Hazánkban a szőlőtermesztésnek nagy hagyományai vannak. Magyarország mindig is Európa tradicionális bortermelő országa volt. Már a római időkben, a Római Birodalom korában termesztettek szőlőt a Kárpát-medence területén. Később a honfoglaló őseink is foglalkoztak bortermeléssel, így hazánkban a bortermelésnek 1100 éves hagyománya van. Magyarország borgazdasága Mátyás királytól a 19. század közepéig Európa és a…
1. Az EU mezőgazdasága igen drágán termel: Ez elsősorban Nyugat-Európára igaz (pl. Franciaország). Az EU összköltségvetésének mintegy felét a mezőgazdaság támogatása teszi ki, annak ellenére, hogy az agrárszektor a lakosságnak csak kb. 6%-át teszi ki. Vagyis az EU azért, hogy a drágábban termelő gazdák ne menjenek tönkre, felvásárolja a drágán termelt termékeket, ha a piacon…
Energiahordozók fogalma: Energiahordozók csoportosítása: Elsődleges energiahordozók: a természetben előforduló energiatartalmú anyagok és mozgások. pl.: kőszén, szél. Lehet fogyó és megújuló. Fogyó (fosszilis) energiaforrás: Melyek bányászatával a földkéregben lévő készletek fogynak. pl.: kőszén, uránérc, kőolaj, földgáz. Megújuló energiaforrás: Belátható időn belül újra „termelődnek” pl.: vízenergia, szélenergia, napenergia, geotermikus energia. Másodlagos energiahordozók: Az elsődleges energiaforrások átalakításával nyert…
A gazdasági szektorok: – primer (I.) szektor: a mezőgazdaság, – szekunder (II.) szektor: az ipar, – tercier (III.) szektor: a szolgáltatások. A 20. század a munkaerő (a foglalkoztatottak) jelentős vándorlását hozta a különböző szektorok között. (társadalmi mobilitás) Időszakok: –1918-ig: a mezőgazdaságban dolgozók létszáma jelentős, kimondottan nagy. De megindult már az iparosítás. Ennek hatására a mezőgazdasági…
Budapest városszerkezete: A nagyvárosok fejlődése során egyes városrészek meghatározott tevékenységre specializálódtak. Egy nagyváros szerkezete ezért övezetes rendet mutat, mely a következő övekre bontható: Városközpont (city center): Sétáló utcák, az államigazgatás épületei, irodák, szállodák. A nappali népesség nagyobb, így lakófunkció kevésbé jellemző. Jelentős viszont az idegenforgalom. Történelmi városmagok (pl. I. kerület). Belső munkahelyöv: Szorosan összenőtt a…