A nyelvtörténeti kutatók számára legfontosabb és legbiztosabb források az írásos nyelv- emlékek. Ezeket csoportosíthatjuk aszerint, hogy kézzel írták vagy nyomtatták őket, és aszerint is, hogy milyen nyelvi anyagot tartalmaznak. A nyelvemléktípusok:                    –  szórványemlékek                    –  glosszák, szójegyzékek, szótárak                    –  kéziratos szövegemlékek                    –  nyomtatott szövegemlékek Szórványemlékek:  idegen nyelven írt források, melyekben magyar…

1. A nyelvrokonság, a nyelvek eredete Nyelvrokonság: Nyelveknek közös eredeten alapuló kapcsolata. Nyelvcsalád: Egy közös nyelvből kifejlődött rokon nyelvek csoportja. A nyelvek közös származás alapján nyelvcsaládokra oszthatók. Egy-egy nyelvcsalád valamikor közös nyelvet beszélt, ezt nevezzük alapnyelvnek. A nyelvrokonság azt jelenti, hogy egy „nyelvcsaládba” tartozó nyelvek közös ős- vagy alapnyelvből származnak. Ebből az alapnyelvből az idők folyamán – a történelmi és társadalmi…

Kommunikáció: tájékoztatás, információcsere, közlés valamilyen erre szolgáló eszköz, jelrendszer (kód) segítségével. A kommunikáció kódja: nyelvi jelek nem nyelvi jelek Kommunikáció: a teljes közlésrendszer. A teljes közlésrendszer részei: Verbális Vokális Vizuális (szavakkal történő) + (hangzó) + (látható) kommunikáció kommunikáció kommunikáció 7 % 38 % 55 % A nyelvi jelrendszer: nyelvi jelek + a jelek alkalmazásának szabályai A verbális (nyelvi) jelek: 1. részei: jelölő (hangsor, betűsor) és…

  1. Kommunikáció: tájékoztatás, információk közlése, cseréje legalább két résztvevő valamilyen jelrendszer segítségével egymással közöl valamit 2.Kommunikációs tényezők: Résztvevők: feladó: különböző jelek segítségével üzenetet küld a címzettnek címzett: az üzenetet felfogja, értelmezi, ha módja van rá, válaszol   Üzenet   Kód: az üzenetet kifejező összefüggő jelek lehet nyelvi és nem nyelvi a komm. csak akkor…

  Nem csak beszéddel lehet kommunikálni, hanem egyéb nem nyelvi formákban is, pl. ha integetünk; mosolygunk; forgatjuk a szemünket; rámutatunk egy táblára; csípőre tett kézzel állunk; stb. → ilyenkor mindig közvetítünk valamilyen üzenetet (és mások nem nyelvi üzeneteit is képesek vagyunk felfogni).  Akkor is közvetítünk magunkról ilyen üzenetet, amikor nem is akarunk, mert szimplán az…

  A nyelvről A nyelv a legegyetemesebb jelrendszer. Egy nagyobb közösségé, általában egy nemzet tulajdona. A külső és belső valóságot minden más jelrendszernél pontosabban fejezi ki. A nyelv a közvetlen, emberi kommunikáció legfontosabb eszköze. A nyelv és maga a verbális kommunikáció kulturális termék, az ember fejlődéstörténete során alakult ki, és együtt változik a kultúrával. Fejlődése lassú folyamat. Különböző területi, szociális, életkori sajátosságok alapján kialakuló társadalmi csoportok a…

Szinkrónia és diakrónia A szinkrónia a nyelv egyidejű állapotát, a diakrónia pedig az időben való változását nevezi meg. Ezeknek a nyelvkutatásban két nézet felel meg: a szinkrón, illetve a diakrón. Az elsőből a leíró nyelvészet, az utóbbiból a történeti nyelvészet indul ki.  Szinkrónia A nyelv szinkrón kutatása abból indul ki, hogy egy adott időszakban a nyelv olyan zárt és…