Month: november 2020

  • A keresletrugalmasság és mérőszámai

    Byadmin

    Rugalmasságról akkor beszélünk, ha: egy tényező százalékos változása valahány százalékos változást okoz egy másik tényező értékében. (A két tényező százalékos változásának hányadosa) Ez lehet: Kereslet-árrugalmasság Kereslet kereszt-árrugalmasság Jövedelemrugalmasság Kereslet-árrugalmasság: Megmutatja, hogy hány százalékkal változik a keresett mennyiség az ár egy százalékos változásának hatására. Keresett mennyiség %-os változása ár %-os változása Értéke általában negatív, a kereslet…

  • Katona József: Bánk bán

    Byadmin

    I. A magyar drámairodalom és a magyar színjátszás kialakulása A magyar irodalomban hagyományosan és valószínűen a dráma műneme tekinthető a legszegényesebbnek. Ennek magyarázatát elsősorban a történelmi fejlődés korlátozottságában, a függetlenség hiányában, a kései polgárosodásban kereshetjük. Néhány reneszánsz kori kísérlet után (Bornemissza Péter Élektramagyarítása, Balassi Bálint Szép magyar komédiája), eltekintve az iskoladrámától és a vallásos népi…

  • Szintagmák

    Byadmin

    A szintagmák A szintagma görög eredetű szó, jelentése: hozzárendelt, összerendezés. Szintagmának nevezzük az egymással nyelvtanilag meghatározott viszonyba lépő önálló szavak kapcsolatát. Ha a szavak nem önállóak, álszintagmáról beszélünk (fogalomszó+ viszonyító szerepű elem). Ilyen például egy álszó és egy létige kapcsolata (segítettem volna). A szintagmának önálló viszonyjelentése van. Tagjaik háromféle kapcsolatban állhatnak egymással. 1. Hozzárendelő viszony…

  • A hangok találkozásainak szabály-szerűségei: a mássalhangzótörvények

    Byadmin

    A szomszédos hangok hatnak egymásra, megváltoztatják egymás tulajdonságait, nem elszigetelten ejtjük őket. Ez a jelenség az alkalmazkodás. A mássalhangzók alkalmazkodásának legfőbb esetei: 1. Hasonulás Két egymás mellé kerülő mássalhangzó egyike úgy változtatja meg a másikat, hogy új fonéma jön létre. Esetei: a., részleges hasonulás: A két mássalhangzó közül az egyik képzése közeledik a másikéhoz. Írásban…

  • A szóelemek

    Byadmin

    A szótári szó a jel és rag nélkül álló, szótárazható nyelvi egység (például: olvas, okos, könyv, kék, sok). A közlésfolyamatban a szavak nemcsak így fordulnak elő, hanem a mondat részeként valamely jelentésmozzanatot tartalmaznak. A jelentésmozzanattal bővített szótári szó a szóalak. A szóalak tehát valamely szerkesztés eredménye, így jelentéssel bíró részekre bontható. Ezeket a részeket nevezzük…

  • A képszerűség elemi stíluseszközei

    Byadmin

    Képszerűségen a közlés képfelidéző erejét és érzelemkifejező voltát értjük. A szemléletesség legfőbb költői eszközei a szóképek: a metafora, a metonímia, a szinesztézia, az allegória, a megszemélyesítés és a szimbólum. A szókép latin neve a tropus, görögül troposz, ami fordulatot jelent. A szóképek alapja a dolgok közti névátvitel valamely hasonlóság alapján. Szerepük a hatáskeltés, szemléltetés, érzelmi,…

  • A zeneiség stíluseszközei

    Byadmin

    Sok művészi szövegben a hangok kettős szerepet tölthetnek be: amellett, hogy a szavak építőkövei, a művészi válogatás és rendezés révén szerepet kaphatnak a mondanivaló gazdagításában. A nyelv hangjait alkalmilag stíluseszközzé tevő művészi eljárást hangszimbolikának nevezzük. Alapjául a hangok fizikai-akusztikai tulajdonságai szolgálnak, vagyis képzésük módja, és ennek megfelelően hangzásuk. A hangok kifejező és ábrázoló lehetőségét a…

  • A nyelvi elrendezés a művészi nyelvhasználatban

    Byadmin

    Az irodalmi mű szövegének alapvető szerkezeti jellemzője a képi hálózat, amelyet az író a nyelvi egységek tudatos kiválasztásával és egyedi elrendezésével alakít ki. A hangok, szavak, szerkezetek, mondatok, szövegrészek kerülhetnek egymással olyan kombinációba, hogy többletjelentéssel gazdagodnak. Alakzatoknak, latinul sémáknak nevezzük a nyelvi elemek, egységek jellegzetes összekapcsolási módját, a megszokottól eltérő használatát. Ezeket a hangoktól kezdve…

  • Nyelvemlékeink

    Byadmin

    Nyelvemléknek nevezzük a nyelv régebbi állapotát tükröző és a későbbi korokig fennmaradt írásbeli megnyilatkozásokat. Ezek által nyomon követhető a nyelv hangzásának változása, a szókincs bővülésének menete, a szövegformák fejlődése. Magyar nyelvemlékekről a magyar írásbeliség kezdetétől beszélhetünk. A X. század előtti ősmagyar kor nyelvemléktelen, a X. század utáni korok nyelvemlékes korszakai nyelvünk történetének. Az egyház, a…

  • A társalgási stílus

    Byadmin

    A stílus a nyelvhasználat jellegzetes módja. Az egyes nyelvváltozatokra épülő és ezért többé-kevésbé eltérő, tipikus kifejezésmód, azaz eszközök és stiláris szabályok használatában eltérő nyelvhasználati mód a stílusréteg. Életünkben legnagyobb szerepe a társalgási stílusnak van. A megértés; nyelvbeli és életbeli sikereink sokszor attól függenek, hogy miképpen fejezzük ki magunkat. A társalgási stílus tehát a mindennapi, kötetlen…