Érettségizz könnyen és egyszerűen, kidolgozott érettségi tételek, irodalomból, történelemből, matematikából, informatikából, közgazdaságtanból, társadalom ismeretből és szinte minden tantárgyból.
A természetes szaporodás A Föld népességszámának alakulását a természetes szaporodás határozza meg. A természetes szaporodást a születések és a halálozások száma alapján számoljuk. Az ezer főre jutó születések száma a születési ráta, míg az ezer főre jutó halálozások száma a halálozási ráta. Ha a születési rátából kivonjuk a halálozási rátát, megkapjuk a természetes szaporodást, …
A térkép fogalma: A földfelszín felülnézeti, arányosan kicsinyített képe, önálló jelrendszerrel rendelkezik. Méretarány: A kicsinyítés mértéke, megmutatja, hogy ami a térképen 1 egység, az hány egység a valóságban. 1:20000 A térképen 1 cm a valóságban 20000 cm, azaz 200 m. Grafikus formája a vonalas aránymérték. A térkép jelrendszere: A domborzatábrázolás A szintvonalak az azonos …
A mezőgazdaság A világ népességének fele ma is a mezőgazdaságban dolgozik, a nemzeti jövedelemnek (GDP) azonban csak az 5 %-át állítja elő. A mezőgazdaságnak két típusa van: a modern és a hagyományos mezőgazdaság. A modern mezőgazdaság célja az árutermelés – hazai és nemzetközi piacra –, gépesített, alkalmazza a legújabb kutatási eredményeket és eljárásokat – biotechnológia, …
Bolygónk a Naprendszerben: a Naptól számítva a 3. bolygó. A Naprendszer központja a Nap nevű csillag. Ekörül elliptikus pályán keringenek a bolygók. A Föld mozgásai Tengely körüli forgás A Föld forog saját tengelye körül, másrészt kering a Nap körül. A Föld forgástengelyének felszíni döféspontjai az Északi és Déli-sark. E tengely körül a Föld 24 óra …
11.1 Életfilozófiák Ez a filozófiai irányzat is döntően a hegeli, kanti filozófiával folytatott polémiából ered. A klasszikus német idealizmus fogalmi csomópontjaival történő leszámolás, a rendszerfilozófia lehetetlenségének kimutatása, illetve a totalitás helyett az egyes ember – a szubjektum mint létező egzisztencia – vizsgálata a legmarkánsabb szervezőelve az egzisztencia- és életfilozófiáknak. Soren Kierkegaard A halálos betegség című …
10.1 Karl Marx (Ludwig Feuerbach: Hegel tanítványa, de halála után elfordult tőle. Műve: A kereszténység lényege. „Isten öntudata az ember öntudata, Isten megismerése az ember önmegismerése.” / „Amivel Istent gazdagítják, azzal az embernek szegényednie kell.”) Karl Marx filozófiájának három jelentős forrását említhetjük: 1, klasszikus német idealizmus 2, az angol politikai gazdaságtan (Smith, Ricardo és Mill …
9.1 Pozitivizmus A 19. század első évtizedei az ipar felgyorsult fejlődését hozta. Eli Whitney feltalálta a tömegtermelést. A kémia, biológia, geológia ezekben az évtizedekben váltak a mai értelemben vett szaktudományokká. A metafizika hitelvesztéséhez hozzájárult annak kanti bírálata is, amit a pozitivisták általában elfogadtak. A vélemény, hogy a filozófia szerepe „pusztán” a szaktudományok eredményeinek az általánosítása, …
8.1 Johann Gottlieb Fichte Fichte szerint a filozófia akkor lesz csak tudomány, tudománytan, ahogy saját rendszerét nevezi, ha egy vagy néhány axiómából, alaptételből épül föl. Descartes-ra hivatkozik, de a „gondolkodom, tehát vagyok” elvét általánosságban fogalmazza meg: „Vagyok, mert vagyok”. Tehát én egy „Én„, egy szubjektum vagyok. Van „nem-Én„, a dolog is. Fichte szerint két következetes …
Pietizmus: a lutheránus hit megújulására törekvő mozgalom, amely a bensőségességre, a lelkiismeret tisztaságára, az akaraterő megszilárdítására, a vallásos érzület kialakítására helyezte a hangsúlyt. Filozófiai fejlődésére két ember volt rendkívüli hatással: Hume (a tapasztalatból semmiféle általános és szükségszerű ismeret nem szerezhető) és Rousseau (ahol a tudományos megismerés csak rideg tényeket tár föl, ott a lelkiismeret követelményeinek …
6.1 René Descartes Főbb művei: Értekezés a módszerről, Elmélkedések az első filozófiáról, A filozófia elvei A, Descartes módszere Alapjait az Értekezés a módszerről című munkájában fejti ki: 1, Minden előítéletet kerülve csak azt kell igaznak elismerni, ami tisztán és világosan felfogható. 2, A problémákat részekre kell bontani: „minden nehezebb kérdést annyi részre…, ahányra csak lehet, …