Kiskőrösön született 1823. jan. 1-én. Apja Petrovics István mészárosmester, anyja a Hrúz Mária. 1824-ben Kiskunfélegyházára költöztek, itt tanult meg magyarul. Jó körülmények között élt, ez lehetővé tette a gondos taníttatást. Összesen 9 iskolában tanult, ez azzal az előnnyel járt, hogy már fiatalon igen gazdag élettapasztalatokkal rendelkezett. 1835-38-ig Aszódon tanult, itt egyike volt a legjobb tanulóknak….
Szklabonyán született, 1847. január 16-án. Apja Mikszáth János bérlő és kisbirtokos, anyja, Veres Mária családjából jeles evangélikus lelkész ősöket mutathat fel. Tízéves koráig szülőfalujában élt, boldog gyermekkorának élménye egész pályáját végigkísérte. 1857-63-ban a rimaszombati protestáns algimnáziumban, 1863-66-ban a selmecbányai evangélikus líceumban tanult. Részt vett az önképzőkör munkájában, verseket, elbeszéléseket írt. Az érettségi után néhány félévig…
1825-ben született Komáromban. Liberális, hazafias szellemben nevelkedett. Először Komáromban tanult, majd Pozsonyba került. 1837-ben édesapja meghalt. 1841-1842-ben a pápai református kollégiumban barátkozott össze Petőfi Sándorral. 1842-1844 között Kecskeméten jogot hallgatott és meg is szerezte az ügyvédi oklevelet, amit aztán sosem használt. Pályakezdés: Első regénye a „Hétköznapok” Bekerült a Tízek Társaságába Az Életképek szerkesztője lesz Aktívan…
Főnemesi család sarja, francia nevelők vigyáztak rá. Nem emlékszik szívesen a gyermekkorára. Dajkájához kötődik, így ismerkedik meg az orosz népköltészettel. Zöld lámpa: szabad politikai nézeteket vall, ezért figyelik. I. Sándor száműzi, így vándorolni kezd. I. Miklós maga mellé veszi az udvarba és állandóan figyelteti. Anyegin 7 éven át írta, önéletrajzi ihletésű. Műfaj: verses regény 2…
Ókor: Kr.e 3000-től (az írás és az első államok kialakulása) Kr.u. 476-ig (a Ny.-római birodalom bukása) tartott. Az első ismert írásos emlékek a valószínűleg legrégibb írásformával, az ékírással készültek i. e. 3500 körül. Ezt tekintjük az őskor végének és az ókor kezdetének. Az ókor végének (és a középkor elejének) meghatározása nem egyértelmű, legtöbb történelemtudós a…
A felfedezőutak megindítását több tényező együttesen fellépő hatása ösztönözte. A XV. században Nyugat-Európát nagy mértékű gazdasági fellendülés jellemezte, Flandria lett a posztógyártás és az atlanti kereskedelem központja, azaz jelentős pénzforgalmat bonyolított. A pénzérmék alapanyaga továbbra is az értéküket meghatározó nemesfém maradt, így egyre több aranyat és ezüstöt igényelt a gazdaság. A század végére azonban az…
A Bovarynéban semmi sincs, ami igaz lenne: teljességgel kitalált történet: sem az érzelmeimből, sem az életemből nem tettem bele semmit. éppen a személytelensége kelt illúziót (ha egyáltalán kelt). Egyik elvem ez: nem szabad magunkat megírni. A művésznek úgy kell jelen lennie a művében, ahogy Isten van jelen a teremtésben: láthatatlanul és mindenhatóan; érezni mindenütt érezzék,…
Shakespeare egyik tragédiájának elemzése Az angol reneszánsz Anglia a 16. század végére Európa nagyhatalma lett,a szigetország egyedüli ura volt a tengereknek,miután legyõzte a spanyolokat.Megindúlt a gyarmatosítás,gazdasága rohamosan nõtt.Az uralkodõ ezidõtájt Erzsébet királynõ volt.A gazdasági sikerek ,a jólét,az átmeneti belsõ nyugalom kedvezett a tudományok és az irodalom fejlõdésének,szaporodtak az iskolák,a könyvnyomtató mûhelyek,új színházak épültek.A kúltúrának ezt…
A kultúra fogalmába tartoznak az ember alkotta tárgyi környezet, a hétköznapi és tudományos ismeretek, az irodalom, művészet és zene, végül, de nem utolsó sorban a társadalom viselkedési normái és az azokat alátámasztó értékek. Minden társadalomnak van kultúrája, vagyis minden társadalomban vannak viselkedési szabályok és értékek, amelyeket a társadalom tagjainak többsége elfogad. Ezek hiányában a társadalmi…
A társadalomról való gondolkodás egyidős az emberiség kezdeteivel, de leginkább filozófiai elmélkedésekben jelent meg. XVII. század közepe John Grant – demográfia XVII. század második fele John Locke – politikatudomány XVIII. század Adam Smith – közgazdaságtan. A szociológia előfutárai: Saint-Simon, Comte, Tocqueville, Marx, Durkheim, Weber. A szociológia legegyszerűbb megfogalmazása: a társadalmi élet törvényszerűségeit kutató tudomány….