Shakespeare egyik tragédiájának elemzése
Az angol reneszánsz
Anglia a 16. század végére Európa nagyhatalma lett,a szigetország egyedüli ura volt a tengereknek,miután legyõzte a spanyolokat.Megindúlt a gyarmatosítás,gazdasága rohamosan nõtt.Az uralkodõ ezidõtájt Erzsébet királynõ volt.A gazdasági sikerek ,a jólét,az átmeneti belsõ nyugalom kedvezett a tudományok és az irodalom fejlõdésének,szaporodtak az iskolák,a könyvnyomtató mûhelyek,új színházak épültek.A kúltúrának ezt a századvégi korszakát nevezzük angol reneszánsznak.
A dráma a reneszánsz idején csak Angliában lett vezetõ mûfaj a 16. század végén.Ennek oka valószínüleg az,hogy a történelmi – tásadalmi változások , apolgárság és az arisztokrácia küzdelmei itt hatoltak e korban a legmélyebbre.Angliában lehetett leginkább érzékelni a közelgõ polgári forradalom elõszelét.Ennek a korszaknak szinte a dráma volt az “anyanyelve“.
William Shakespeare ( 1564 – 1616 )
Életpályája:
1564 – ben született Stratford – upon – Avonben.Anyja földbirtokoslány volt,apja gazdag polgár.18 éves korában feleségül vette a nála 8 esztendõvel idõsebb Anne Harthawayt akitõl három gyermeke született.1585-86 táján elhagyta családját és Londonba költözött.Itt kapcsolatba került a színházzal.1592 – es adat sikeres fõvárosi színészként és drámaíróként említi.Az 1599 – ben épült Globe Színháznak fõrészvényese lett,és meg is gazdagodott.1607-tõl felhagyott a színészi mesterséggel és egyre több idõt töltött Stratfordban ahol több telke is volt.utolsó éveiben elzárkózott a külvilágtól,1616. 4. 23 – án halt meg.
Írói pályaképe:
Eleinte régebbi darabok átdolgozásával foglalkozott,de pályakezdésének mûvei is jórészt átdolgozások.Drámaírói pályájának elsõ felére 22 darab esik: a VIII. Henrik kivételével az összes királydráma regényes színmûvek és vígjátékok mint a Szentivánéji álom , Velencei kalmár , Ahogy tetszik és a Vízkereszt.1593 – ban jelentette meg Venus és Adonis címû
“mitológiai románcát“.Rá egy évre a Lucretia meggyalázása c. elbeszélõ költeményét.Ekkor írhatta szonettjeinek legnagyobb részét.Lírai verseinek legfõbb témája a barátság és a szerelem volt.154 szonettje 1609-ben látott napvilágot.Pályájának második felében világszemlélete komorabbá vált.Mûvészete ekkorra ért be igazán.Kiemelkedõ darabjai a Julius Caesar, a Hamlet, Troilus és Cressida, az Othello, Lear király, Macbeth és az Antonius és Kleopátra.Pályája végén új drámatípust teremtett,a Téli rege és A vihar innen valók.
Shakespeare színpada:
Shakespeare színpada a középkori színjátszásból fejlõdött ki.A középkorban kialakult drámai mûfajok igyekeztek mindent megmutatni a nézõnek.A történet ,a drámai cselekmény laza epizódok láncolataként hömpölygött.A Shakespeare-i dráma nem ismerte a hangulati egységet,a drámai sûrítést, a kiélezett konfliktusokat sem.Jellemzõ volt rá az örökös helyszínváltozás,illetve a különbözõ helyszíneken egyidejûleg bemutaott eseménysorozat.Voltak misztériumdrámák,amik dramatizált formában adták elõ ,lehetõleg minnél teljesebben az egész bibliai történeteket.A mirákulum a szentek életét,csodáit,szenvedését,válogatott kínzásait,vértanúhalálát vitte színre.A moralitás történeteiben a megszemélyesített jellemvonások ,az erények, a bûnök viaskodtak az emberi lélekért.A 16. századi Angliában a színjátszásnak már nem a vallásos ismertetterjesztés volt a célja.Sok színház épült ezek közül a legnevezetesebb az 1599-ben épült Globe Színház.Nappal természetes világosság mellett tartottak benne elõadásokat.A színpad jellegzetes hármas beosztása tette lehetõvé a színterek gyors váltását,a tér és idõbeli távolságok merész áthidalását.A három oldalról nyitott színpad benyúlt a földszinten álló közönség sorai közé.Ez volt az ún. elõszínpad.Itt zajlottak le pl. a Rómeó és Júlia utcai verekedései.Az elõszínpad mögött volt egy a három oldalról zárt terem , a hátsó színpad.A színpad fölötti erkélyen vagy felsõ színpadon mutatták be azokat a jeleneteket amit hegyeken vagy magasabb helyeken játszódtak.Nem voltak díszletek,egy-egy szín elõtt a bevezetõ sorok vagy a színészek párbeszéde árulta el a helyszínt és az idõt.A színdarabokat egyfolytában játszották , nem voltak felvonásközti szünetek.A drámák nem felvonásokra tagolódtak hanem színekre.A nõi szerepeket itt is férfiak alakították.A középkori drámákból elsõsorban a tér és az idõ szabad kezelése , a hangulati ellentétesség , a hangnemek kevertsége õrzõdött meg az angol reneszánsz színjátszásban.Az geyes darabokkomor fenségét közbeékelt ún. clown jelenetek szakították meg mert a közönség megkívánta a felszabadult nevetés lehetõségét is.
Választott tragédia : Rómeó és Júlia
A szeretet és a gyûlölet a témája Shakespeare fiatalkori mûvének a Rómeó és
Júliának.Valószínûleg 1594 és 1596 körül keletkezhetett.A tragédia középpontjában a szerelem áll,az új típusú reneszánsz áltel felfedezett és hirdetett testi – lelki viszony.Itt hitvesi szerelemrõl van szó ami a középkorban addig ismeretlen volt hisz a házasságkötés eddig a csládok közötti megegyezéseken alapult.A fiatalok akaratlanul is szembekerülnek a régi erkölcsökkel,önkéntelenül is a reneszánsz jellegû szabadságvágy hordozói,hõsei lesznek.
A fõszereplõk itt nem átlagon feüli emberek,ábrándos , kamasz , lobbanékony fiatalember az egyik és egy 14 éves csitri a másik.A kettejükben fellobanó rendkívüli erelyû sznvedély teszi õket tragikus hõssé.Már a prológus-szonett is a balsejtelmek atmoszféráját festi fel.A mû egészén végigvonul a halál és a szerelem összefonódása.Shakespeare olyan világot ábrázol amely halálra ítéli a szerelmet.
A két család õsi viszálya már-már békévé szelídült Tybalton kívûl már senki sem veszi komolyan a vak gyûlölködést.Az expozícióban Sámson és Gergely szófacsaró hetvenkedésével s hencegõ hõsiességük gyors leleplezõdésével indul a darab.A szolgák tréfás kötözködése váratlan hirtelenséggel csap át majdnem véres küzdelembe ( Benvolio és Tybalt párbaja ).Majd az egész szembenállás komikumba fullad,mikor a két agg , tehetetlen családfõ akar hálóköntösben egymásnak rontani,de az asszonyok szavára megszeppennek. A herceg közbelépése és a halálos ítélet lehetõsége egy váltással megint komorabbá teszi a hangulatot.
Majd a családok közti harag ismét eltûnni látszik mikor Júlia apja elismeréssel beszél Rómeóról,de a rá következõ napon ismét felizzanak az indulatok és Mercutio és Tybalt meg is halnak párbajban.
A régi és az új elvek szinte minden szereplõben keverednek egymással Capulet például a szabad párválasztást támogatja,de mikor lánya elõjön ugyanezzel az ötlettel,elutasítja õt és még az esküvõ napját is egyel elõbbre hozza.Ez a kettõsség érvényes Párisra is.
Rómeó alakját már rögtön a mû elején kiismerhetjük,eléggé sérülékeny érzékeny fiú.A mû elején Róza után szomorkodik,mivel szerelme a lánnyal nem teljesült be,nem tart barátaival,az elsõ utcai párbajban sincs benne.Capuleték báljára sem akar elmenni.
Azonban mégis elmegy a bálba és itt kezdõdik meg a bonyodalom,hisz nem Júlia és Páris jönnek össze, hanem Júlia és Rómeó találnak egymásra.Elõször nem is tudják egymásról,hogy honnan származnak,majd mikor származásuk kiderül elõször megijednek,majd szerelmük ereje ledönti ezt az akadályt.
A dráma fordulópontja akkor jön el mikor az amúgy békés Rómeó bosszúból megöli Tybaltot.Így már esélye sincs a Capulet lány kezére,sõt még a hercegi paranccsal is szembeszegült , halál vár rá.Azonban kedvezõek a tanuvallomások és csak számûzik.Az ifjú szerelmesek még eltöltenek egymással egy éjszakát és ezek után megkezdõdik a félreértésk és tévedések tragédiához vezetõ sorozata.
Rómeó távozása után Júlia magára marad és döntenie kell sorsa felõl.Látszólag belemegy a kényszerházaságba,de csak azért ,hogy idõt nyerjen.Tervet szõ,hogy tetszhalálba zuhan és így nem kell férjhez mennie.A gyógyszer amit kap 42 órára kómába ejti,szülei letemetik.Rómeó azonban váratlanul hazatér,és mikor meglátja a halottnak tûnõ Júliát végez magával.Erre Júlia is végez magával.
Két gyermekük halála után a két család ráébred gyûlölködésük ostobaságára,de hibájukat már nem tudják jóvátenni.A tragédia hatása megrendítõ és felemelõ,megerõsíti bennünk azoknak az értékeknek a tiszteletét amit Rómeó és Júlia képviseltek.
Figyelemre méltó meg a tragédia lírai hangvétele néhol például a hajnali búcsúnál.Továbbá a tragédia nyelvi virtuózitása is jelentõs újítás,ez a fiatalok hencegõ szócsatáinál észrevehetõ.