A GDP az egy területen, adott idő alatt előállított végső felhasználásra szánt javak (termékek és szolgáltatások) összességének értéke. Ha az időtartam nincs megszabva, akkor alapértelmezésként egy évet kell számítani. A GDP különbözik a bruttó nemzeti terméktől (grossnationalproduct, GNP), mert nem tartalmazza az országok közötti jövedelem-átutalásokat, azt nézi, hogy hol keletkezett a jövedelem, nem pedig azt,…
Költségvetési hiánynak, vagy költségvetési deficitnek nevezzük az államháztartás túlköltekezését, amikor a kiadások meghaladják a [bevétel]?eket. A hiányt rendszerint hitelekből igyekszik pótolni az [állam]?. Azonban előfordulhat az is, hogy a [befektető]?k túl kockázatosnak tartják az állami értékpapírok megvételét, ilyenkor az állam kénytelen a pénzkibocsátást megnövelni. A költségvetési egyensúly és költségvetési szufficit esetén az adóbevételek fedezetet nyújtanak…
Az állam pénztárcáját az állami költségvetés testesíti meg, amely az állam várható bevételeinek és kiadásainak tervszerű és számszerű szembeállítása általában egy évre vonatkozóan. Legegyszerűbben a következő módon szemléltethetjük: Az állam bevételei Ha az országgyűlés által elfogadott költségvetés fontosabb bevételeit vesszük sorra, akkor a főbb bevételi tételek a következők: gazdálkodó szervezetek befizetései (nyereségadó, vám és…
A vállalkozás indításának motivációi: Az ember életében változás áll be (negatív: elengedik a munkahelyéről, ez fontos ösztönző tényező; pozitív: összejön egy jó befektetővel, ügyféllel, aki támogatja az elképzeléseit). Kívánatos-e a vállalkozás (tágabb-szűkebb kultúra elismerése). Lehetséges-e a megvalósítás szerepminta, az állam mennyire támogatja a vállalkozásokat, háttér, marketing a bevezetés eszköze, finanszírozás kérdése, van-e a vállalkozás…
A vállalkozások környezete Magában foglalja mindazokat a külső tényezőket, amelyek befolyásolják és meghatározzák piaci jelenlétének hatékonyságát. A vállalkozások mikrokörnyezete A vállalkozások közvetlen környezete, amely direkt módon befolyásolja a vállalkozás képességét a piac kiszolgálására. Elemei: szállítók a vállalatot és versenytársait a működéshez szükséges anyagokkal és szolgáltatásokkal látják el piaci közvetítők a vállalkozást termékei eladásában, terítésében, a…
Árbevétel: A vállalkozás által értékesített termékek értéke (az értékesített termékek mennyiségét szorozzuk a termékek eladási árával). Költségek: A vállalkozás tevékenysége érdekében felhasznált termelési tényezők pénzben kifejezett értéke. Ráfordítások: A kibocsátott anyagi javak illetve szolgáltatások bekerülési értéke. Minél magasabb az árbevétel és alacsonyabb a költség, ráfordítás nagysága, annál nagyobb a vállalkozás jövedelme/profitja. A jövedelem után még…
A vállalkozás, vállalat fogalma A mindennapi életben a két fogalmat gyakran azonos (szinonim) fogalomként emlegetik. Nyilván a két dolog sok hasonlatosságot tartalmaz, de mégis különbözik. A vállalkozás:Üzletszerű, gazdasági tevékenység fogyasztói igények kielégítésére, profitszerzés céljából, illetve az a gazdálkodó egység, amely ilyen jellegű tevékenységet végez. A definícióból következik, hogy vállalkozást indítani minden olyan tevékenységre lehet, amelyre…
A tulajdonformák szerint vannak: állami önkormányzati szövetkezeti magánvállalatok. A modern gazdaságokban valamennyi forma megtalálható. A társas vállalkozási formák a gazdaság meghatározó elemei. Lényeges tulajdonságuk, hogy a tagok önkéntes vagyoni hozzájárulásával keletkeznek, ezért magánvállalkozások. Az alapítók lehetnek természetes személyek (emberek) vagy jogi személyek (különböző szervezetek). Fontos szempont, hogy milyen a tagok felelőssége. Korlátlan a felelősség, ha…
Vállalkozás fogalma: a vállalkozás a gazdaság mikroegysége, amely anyagi javakat állít elő. Önállóan dönt, piacra termelés viseli a piaci szereplés kockázatát. Rövid távon a piacon való maradás a cél, hosszú távon a profit elérése. Jellemzői: önállóan termel termelőeszközeivel, saját maga dönti el hogy milyen terméket állít elő a munkamegosztás során; viseli a döntései kockázatát; az…
2003-as adatok szerint a települések száma: 3435, ebből: – főváros, megyei jogú város: 23 – egyéb város: 229 – község: 2893 19 megye és a főváros. A megyeszékhelyek és az 50 000 lakosnál népesebb városok megyei jogú városként működnek, közigazgatásilag önállók. A területi közigazgatás alapegységei a községek és a városok. Jogi szempontból egyenlő rangúak, működésük az…