Koronázás Hunyadi János[1] halála után (1456, Nándorfehérvár után pestis tört ki a táborban) idősebbik fia, Hunyadi László vette át a családi birtokokat + apja főkapitányi címével járó királyi birtokokat is. V. László (1453-57) nem akarta befolyásukat növelni, ezért Cillei Ulrikot nevezte ki az ország új főkapitányává. Hunyadi Lászlót pedig felszólította, hogy a címhez tartozó birtokokat…
A társadalom rétegződése Torlódott társadalmi struktúra volt megfigyelhető. A nagybirtokosok szerepe változatlan maradt. Hatalmas tömeget képviselt az agrárproletariátus, megerősödött a módosabb parasztság. A polgárság létszáma növekedett, alacsony volt a középpolgárság és magas a kispolgárság aránya. A munkásság létszáma is nőtt, összetétele is megváltozott. Csökkent a szakmunkások és nőtt a betanított munkások, és segédmunkások aránya, ami…
Átalakuló szövetségek A XVII. század a folyamatos háborúk története. A század elején lejátszódó két nagy összecsapás – a spanyol örökösödési háború (1701-1714) illetve az északi háború (1700-1721) – Spanyolországot és Svédországot kiiktatta a nagyhatalmak sorából, Franciaország hegemóniáját megtörte, ugyanakkor Oroszország megerősödéséhez vezetett. A század közepére Poroszország is nagyhatalommá vált. A poroszok megerősödése miatt a francia-osztrák…
ELŐZMÉNYEK Az első világháború gyökeresen változtatta meg Európa, és az egész világ életét. A világháború 1914-ben (július 28) tört ki, azonban előtte fontos megérteni a háború kirobbanása mögötti összefüggéseket és a szövetségi rendszereket. Ebben a korszakban 5 meghatározó nagyhatalomról beszélhetünk: Anglia, Franciaország, Németország, Osztrák-magyar-monarchia és Oroszország. A nagyhatalmak közül három (Németország, Osztrák-Magyar Monarchia, és Oroszország)…
Az európai irodalom kezdetét két hatalmas elbeszélő költemény jelzi, az Íliász és az Odüsszeia. Az ókori hagyomány – több más jellegű alkotás mellett – mindkét eposz költőjének Homéroszt tartotta. Eposz Az Arisztotelészen alapuló esztétika és műfajértékelés a romantika koráig az eposzt tartotta a legmagasabb rangú műfajnak. A legkonvencionálisabb (hagyományosabb) és legtöbb kötöttséggel járó epikai alkotás….
Az irodalom megszakított folytonossága A Nyugat megszűnése után: Illyés, Szabó Lőrinc, Nagy László, Pilinszky, Weöres, Juhász Ferenc jelentik a költészet élvonalát (1948-60) politikai ideológiák változásai: ellentmondásos irodalompolitika (Lukács György): az irodalom fő funkciója a valóság tükrözése, tagadja a többértelműséget, „kommunista üdvtörténet” kreálása a cél a nyugati irányok tagadása, elítélése („rothadó kapitalizmus”) sematizmus „tiltott, tűrt, támogatott”…
A főváros kerületei között nem véletlenül az első, itt született meg a hajdani város, évszázadokon át a budai Várhegyen volt az ország központja. Az önkormányzat a Várkerület elnevezést használja. A budai Vár mellett a kerület része a Víziváros és a Krisztinaváros, valamint a Tabán és a Gellért-hegy északi része is. A múlt században számos író,…
Ázsia nagy szerkezeti egységei: Ősmasszívumok Általános jellemzők: ősi, lepusztult kőzettestekből állnak. Vagy fedettek, vagy későbbi korok fiatalabb üledékeivel fedettek. Ásványkincsekben gazdagok. Keletkezés, kialakulás: A földkéreg legkorábban megszilárdult részei. Eredetileg ezek is gyűrt hegységek voltak, de az eltelt évmilliárdok alatt lepusztultak. A mai kontinensek magjait alkotják, hozzájuk gyűrődtek fel a fiatal lánchegységek illetve ezek lepusztulásával a…
A hideg mérsékelt öv a szárazföldek eloszlása következtében csak az északi félgömböt fogja körül (Kanada, Oroszország, Alaszka, Finnország, Svédország, Norvégia). Főbb jellemzők: – Tele hosszú és hideg. – A napsugarak hajlásszöge kicsi, a nappalok rövidek. – Északi szegélyén helyenként többnapos éjszakák is előfordulnak, illetve nyáron több napig nem megy le a Nap. – Az erősen…
KÉPSZERŰSÉG = a közlés képfelidéző és érzelemkifejező ereje A szemléletesség legfőbb elemei a szóképek (trópusok) = egy fogalom, illetve jelenség nevének átvitele egy másik fogalomra, jelenségre a köztük fennálló valamilyen kapcsolat alapján. = Két fogalmat, jelenséget összehasonlítunk, köztük összefüggést létesítünk azzal a céllal, hogy az egyiket a másikkal szemléltessük. HASONLAT Egy dolgot érzékletesebbé tesz…