Szeldzsukok: A Bagdad központú Abbaszida Kalifátus a XI. század elejére teljesen szétesett, több kisebb központ alakult ki. Az egyik ilyen központ a Szir-Darja folyó alsó folyásánál élő szeldzsuk szállásterület lett. A XI. század második felére kiterjesztették hatalmukat Mezopotámiára, Szíriára és Palesztinára. 1071-ben szultánjuk, Alp Arszlán Manzikertnél legyőzte a bizánci seregeket. A Szeldzsuk Birodalom széthullása idején…
Az iszlám kialakulásának feltételei: Földrajzi tér: Arab-félsziget korlátozott eltartóképességű terület sivatagok: tevés nomád beduinok; partvidéki városok (tömjénút mentén): kereskedők, kézművesek. Válságjelenségek a VI. században: túlnépesedés: a terület eltartóképességét meghaladó módon növekedett a népesség, amely elvándorolni sem nagyon tudott, mert a Szaszanida Birodalom és Bizánc lezárta a kivándorlási útvonalakat; a városokban gyorsan növekedett a vagyoni különbség,…
A városok kialakulása: A városok kialakulását, azaz jelentős, nem (csak) mezőgazdaságból élő népesség tömörülését, a mezőgazdasági árutermelés kibontakozása, a kereskedelem fellendülése tette lehetővé. A városok létrejöhettek egykori római kori települések helyén, várak és egyházi centrumok közelében, illetve utak találkozásánál, folyami átkelőknél. A városnak a feudális államban különleges helyzete volt: kiváltságokkal rendelkezett. A városi jog elemei:…
Egyház és állam: Az egyházi és a világi hatalom a kezdetektől fogva erősen összekapcsolódott: Nagy Constantinus császár „védőszárnyai” alatt bontakozott ki a keresztény egyház kiépítése. A császár, akit a niceai zsinaton (325) megválasztottak a külső ügyek püspökének, beleszólást nyert az egyház ügyeibe. A későbbiekben a császárok bele is avatkoztak az egyház életébe (pl. főpapok kinevezése)….
Az egyházszakadás: szkizma: A keresztény egyházszakadás hosszú folyamat volt, amely végül 1054-ben következett be: ekkor IX. Leó pápa és Kerulariosz konstantinápolyi pátriárka kölcsönösen kiátkozta egymást. Az egyesítés eszméje a későbbiekben többször (1274, 1439) is a megvalósítás küszöbére jutott, de végül – a mai napig – nem történt meg. A keleti és nyugati egyház elkülönülésének tényezői:…
Géza fejedelemsége: Géza fejedelem (972-997) Taksony fejedelem (955?-972) fia volt. Béke a császárral: I. Ottó német császárhoz, és jelezte megtérési szándékát: I. Ottó ezután Magyarországra küldött térítő papokat (Szent galleni Brúnó). Maga Géza fejedelem is megkeresztelkedett. 973-ban Géza 12 főemberéből álló küldöttséget menesztett a quedlinburgi birodalmi gyűlésre, ahol megállapodtak a német-magyar kapcsolatok rendezéséről és hittérítők…
Szent László uralkodása: Szent László (1077-1095) testvére, I. Géza király (1074-1077) halála után került a trónra. A korábban kettejük által a trónról letaszított Salamonnal (1063-1074) rövid ideig békében éltek, majd miután Salamon összeesküvést szervezett, I. László elfogatta, és Visegrádon bezáratta. Törvénykezése 3 törvénykönyvét ismerjük: Az első az 1092-es szabolcsi zsinat határozatait tartalmazza (ünnepek számának a…
Források: A magyarság őstörténetéről viszonylag kevés forrás szól. Arab, bizánci, szláv és nyugati kútfőket érdemes számba venni. Arab források: Dzsájháni földrajztudós 920 körül készítette el művet muszlim kereskedők (pl. Ibn Hurradadbih: Az utak és az országok c. könyve, 846) beszámolója alapján. Dzsájháni könyve, amely a 870 körüli állapotokat tükrözte, elveszett, tartalmát csak későbbi átírásokból ismerjük:…
A mű eredete Kisfaludy-társaság (1846. február 7.) népies eposz pályázatára írta Arany a Toldit. 1847-ben elkészítette a Toldi estéjét is, a trilógia befejező részét. A Toldi szerelme csak 1879-ben készült el. A mű alapvető dilemmája: haza és haladás Lajos király és az öreg Toldi párbeszéde kivetített belső vita. A modernizáció és a nemzeti identitás erősítése…
A 19. század az orosz irodalom fénykorának tekinthető. Rengeteg tehetséges író lett ismert ebben az időszakban, akik közül az egyik legkiemelkedőbb Anton Pavlovics Csehov. Oroszországban a társadalom feudális megrekedtsége miatt nem volt még erős, művelt polgári osztály. A cári rendszer áttekinthetetlenül bonyolult bürokratizmusa és az ország siralmas helyzete lett a mind erőteljesebben kibontakozó orosz realizmus…