Skip to content

Érettségi tételek

  • Kezdőlap
  • TantárgyakExpand
    • Irodalom érettségi
    • Nyelvtan érettségi
    • Történelem érettségi
    • Emelt irodalom érettségi
    • Emelt történelem érettségi
    • Társadalomismeret érettségi
    • Fizika érettségi
    • Földrajz érettségi
    • Hittan érettségi
    • Közgazdaságtan érettségi
  • Rólunk
Érettségi tételek
  • Nyelvtan érettségi

    Szövegformálás és szövegfajták

    Byadmin november 9, 2020

    A szöveg a nyelv és a beszéd legmagasabb szintű egysége. Van kommunikatív tartalma, megszerkesztett, lezárt nyelvi egység. Tartalma mindig valamilyen közlemény, szerepe tehát valamilyen üzenet közvetítése. Megformáltságának fő vonása, hogy nyelvi eszközökből áll. Hatása függ a közlésfolyamat tényezőitől. A szöveget tartalom szempontjából a teljesség, a megformáltság szempontjából pedig a kerekség, lezártság jellemzi. Terjedelme és megformáltsága…

    Read More Szövegformálás és szövegfajtákContinue

  • Nyelvtan érettségi

    Állandósult nyelvi szerkezetek: szólások, közmondások

    Byadmin november 9, 2020

    A nyelv szókészletébe nemcsak szavak tartoznak, hanem a szónál nagyobb, kötött formák, állandósult szókapcsolatok is. Az állandósult szókapcsolatok legfontosabb jellemzője az alaki és jelentésbeli összeforrottság. Jelentésük nem szószerinti, hanem átvitt (pl. csütörtököt mondott: Pista szerda helyett csütörtököt mondott -ez esetben nem állandósult szókapcsolatról beszélünk, hisz ez nem átvitt értelmű). Az állandósult szókapcsolatoknak nagy a stiláris…

    Read More Állandósult nyelvi szerkezetek: szólások, közmondásokContinue

  • Nyelvtan érettségi

    Helyesírásunk alapelvei és az írásjelek

    Byadmin november 9, 2020

    A honfoglalás után a letelepedett magyarság körében a latin írás honosodott meg. Az első magyar nyelvű szövegek, melyek fennmaradtak: a Halotti beszéd és az Ómagyar Mária-siralom. Néhány hangunk írásmódja 900 éve változatlan, pl. b, m, n, l, stb. Más hangok írásmódja századokig ingadozott pl. s, sz, z, zs, c, cs, h, v, gy, ty, ny,…

    Read More Helyesírásunk alapelvei és az írásjelekContinue

  • Nyelvtan érettségi

    Azonos alakúság, többértelműség, rokonértelműség

    Byadmin november 9, 2020

    Minden szónak van hangalakja és jelentése. A szavakat a hangalak és a jelentés viszonya szerint is lehet osztályozni. Megkülönböztetünk egyjelentésű, többjelentésű, azonos alakú és rokon értelmű szavakat. Egyjelentésű a szó, ha hangsora csak egy jelentést idéz fel. Nem sok ilyen szavunk van. Egyjelentésűek általában a bonyolultabb szóösszetételek, a szakszavak, néhány toldalék. Egyjelentésű szavak például: ablakpárkány,…

    Read More Azonos alakúság, többértelműség, rokonértelműségContinue

  • Nyelvtan érettségi

    A névmások szerepe a szövegszerkesztésben

    Byadmin november 9, 2020

    A névmás más szót, szavakat helyettesítő szó: “más név”. Csak általános, elvont jelentése van, amelyből konkrét, aktuális jelentés csak az adott beszédhelyzetben válik, tehát helyettesítő forma. Helyettesítheti egy mondat vagy tagmondat már korábban említett, esetleg később említendő szavát (főnév, melléknév, számnév, határozószó), szószerkezetét. Összefoglalhatja egy mondat vagy akár egy egész mű tartalmát is. Névmásokkal nemcsak…

    Read More A névmások szerepe a szövegszerkesztésbenContinue

  • Nyelvtan érettségi

    Összetett szavak

    Byadmin november 9, 2020

    A szóösszetétel a szóalkotásnak az a módja, melynek során két szót eggyé kapcsolunk össze. Ha az új szó valamely alkotóeleme már maga is összetett szó, akkor többszörösen összetett szóról beszélünk (gépkocsivezető). Összetett szavak keletkezhetnek mondatban vagy azon kívül. A gyakran egymás mellett előforduló szavak jelentése lassan egységesül, s fokozatosan új szóvá tapadnak össze. Létrejöhetnek még…

    Read More Összetett szavakContinue

  • Nyelvtan érettségi

    Az ige és az igenevek szerepe a mondatban

    Byadmin november 9, 2020

    I. Az ige Az ige cselekvést, történést, állapotot, létezést kifejező szófaj. Az ige a mondatban mindig állítmány, szervezője az egész mondatnak. Az igének vannak kötelező és lehetséges bővítményei. Az ige megmutatja a cselekvő számát, személyét, a cselekvés módját, idejét, utalhat a cselekvés tárgyára. (Egy-egy ige jelentése szorosan összefügg kötelező bővítményeinek rendszerével, hiszen sokféle árnyalat kifejezésére…

    Read More Az ige és az igenevek szerepe a mondatbanContinue

  • Emelt történelem érettségi | Történelem érettségi

    Ismertesse Károly Róbert gazdaságpolitikájának főbb elemeit! Magyarázza meg, milyen összefüggés van a gazdaságpolitika és a királyi hatalom jellege között

    Byadmin november 9, 2020november 12, 2020

    Károly Róbert trónra kerülése az interregnum időszaka (1301-1308) után a tartományúri családok legyűrése után történt meg, ami által újrateremtette a magyar királyi hatalmat és tekintélyt; megóvta az országot attól, hogy független tartományokra hulljon szét. A küzdelem alatt a királyt támogató köznemesek közül többen a bárók közé emelkedtek, és ugyancsak az uralkodó támaszai lettek az Anjouk…

    Read More Ismertesse Károly Róbert gazdaságpolitikájának főbb elemeit! Magyarázza meg, milyen összefüggés van a gazdaságpolitika és a királyi hatalom jellege közöttContinue

  • Emelt történelem érettségi | Történelem érettségi

    Mutassa meg a trianoni béke gazdasági következményeit!

    Byadmin november 9, 2020

    Tárja fel a gazdasági változások társadalmi következményeit! Előzmények A Párizs környéki békekonferenciát, ami az 1.vh-t zárta, 1919.január 18-án Versailles-ban a tükörteremben nyitották meg. 27 állam vett részt, több, mint 1000 küldöttel. A tényleges döntést a Tízek Tanácsa hozta, amiben az öt nagyhatalom (Amerika, Anglia, Franciaország, Olaszország, Szovjet-Oroszország) 2-2 képviselője volt jelen. Hivatalosan a wilson-i rendezőelv…

    Read More Mutassa meg a trianoni béke gazdasági következményeit!Continue

  • Emelt történelem érettségi | Történelem érettségi

    IV. Béla és a tatárjárás

    Byadmin november 9, 2020

    Előzmények A királyi hatalom a XIII. században meggyengült a földbirtok-adományozás következtében. II. András (1205 – 1235) tömegesen adományozott birtokokat. IV. Béla hatalomra kerülésekor megkezdte ezeknek a birtokadományoknak a felülvizsgálatát, és visszavételét. Célja az erős, központosított hatalom kiépítése. Ennek érdekében bevezeti az írásbeli kérvények rendszerét. Julianus barát, ki elment felkutatni a régi magyarokat, hírt hozott arról,…

    Read More IV. Béla és a tatárjárásContinue

Page navigation

Previous PagePrevious 1 … 87 88 89 90 91 … 104 Next PageNext

© 2026 Érettségi tételek

  • Kezdőlap
  • Tantárgyak
    • Irodalom érettségi
    • Nyelvtan érettségi
    • Történelem érettségi
    • Emelt irodalom érettségi
    • Emelt történelem érettségi
    • Társadalomismeret érettségi
    • Fizika érettségi
    • Földrajz érettségi
    • Hittan érettségi
    • Közgazdaságtan érettségi
  • Rólunk
Search